Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-04-24 / 17. szám
76. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1938. sok felől tárgyaltak a regionális zsinatokon (ami kb. a mi egyházkerületi gyűlésünknek felel meg). A franciáknál ugyanis a ref. lelkipásztort a beiktatás alkalmával szentelik fel, s az evang. reformátusoknál szokásos a Hitnyilatkozat szövegét elfogadás jeléül a beiktatandóval aláíratni. Az »elfogadási forma« (formale d’ adhesion) miatt — mint Goanelle Th. írja (Chr. Social 1937 I.) sok tinta folyt el. A liberálisok nem akarták megkötni magukat a Hitnyilatkozat szövegének betűjével, hivatkozva arra, hogy »A betű megöl, a Lélek az, mely megelevenít«, s az elfogadási formulát enyhébben kívánták megfogalmaztatni, amire a másik részen a »szélső jobboldaliak« ismét tiltakozásba mentek át, azt mondván, hogy a liberálisok kívánta formula »Á Hitnyilatkozatnak nem a betűjét kell nézni«, a hittani közönbösségnek nyit kaput, s akkor az egyesült ref. egyházban különböző vagy éppen ellenmondó tanok kerülnek egymás mellé. A »szélső jobboldal« ezért az egyesüléstől távol kívánja magát tartani. S ha szándékuk mellett megmaradnak, az »unió« elvileg már hajótörést szenvedett. De ha a nagy többség (az említett két nagyobb ref. egyház, továbbá »a szabad evangéliumi egyház« és a methodisták) el is fogadták az új Hitnyilatkozatot és az elfogadási formulát, az egyesülésnek még nincs minden akadálya elhárítva. Nagy viták folynak az egyháztagság kérdésében. Az egyesülő egyház törvényköjnyvébe az egyháztagság kérdésében ilyen szakaszt terveznek: »Aktív és választó egyháztag az, aki megvallja a sziveket vizsgáló Isten színe előtt hitét Istenben, es Jézus Krisztusban, a mi 'Mesterünkben és Urunkban, akiben egyedül van üdvösségünk és életünk«. Ezt a vallástételt csak attól kívánnák meg — írja Gounelle —, aki választó egyháztag kíván lenni. »És a többiek? Ezekre nézve az a megállapodás, hogy tagok lesznek (kvalifikáció nélkül). A megkereszteltek, az úrvacsorázók, az adófizetők az egyházközség tagjai, s bizonyos módon részt vesznek az egyházi élet ügyvitelében.« De választó joguk csak a vallástételt tevő »felelős tagok«-nak lenne. * Érdemes megemlíteni, hogy új »protestáns« énekeskönyv készül, amelybe a zsoltárokon kívül (67 darab) felveszik a reformátusok, a lutheránusok, methodisták, baptisták legszebb énekeit. Kétféle kiadás készül, egyik egy-, a másik négyszólamú. * Strasbourg az ősz folyamán jubileumi ünnepségeket tervez. Kálvin 1538 április 23-án volt kénytelen távozni Géniből. Bucer meghívta Strasbourgba, s a meghívást Capito és Sturm is támogatta. Kálvin elfogadta a meghívást, s a német Strassburgban élő, mintegy 5—600 főnyi hugenotta menekült lelkipásztora lett, s szeptember 8-án megtartotta első prédikációját. A strasbourgi reformátusok október 15—16-ra tervezik emlékünnepüket, mely alkalomból a Bouclierutcai református templom falába emléktáblát helyeznek el, s Kálvin-emlékérmet adnak ki. Ugyancsak most ősszel ünnepli Strasbourg a Sturm-féle hires »akadémikus gimnázium« alapításának négyszáz éves fordulóját. Ez az ünnep az egyetem ünnepe lesz, mert Sturm intézetéből nőtt ki az univerzitás. Dr. Trócsányi Dezső. — Egyik budapesti gyülekezet 145 kg.-os ládát küldött Molnár Máriának Pitilura, telve minden jó és hasznos ajándékkal. A korai jégkárok veszélye. A jégkár kétségkívül egyik legsúlyosabbika ,a gazdát fenyegető elemi csapásoknak. Ideje, helye és mértéke teljességgel kiszámíthatatlan, ellene védekezni egyáltalán nem lehet s így sokszor katasztrofális méretű pusztításának vagyonvédelmi szempontból egyetlen. ellenszere van: a biztosítás, amelynek minél szélesebb gazda rétegek részéről való igénybevételét' döntő fontosságú köz- és magánérdek parancsolja. Ennek dacára az idevágó — ma már elég részletes — statisztikai adatokkal lehet igazolni., hogy hazánkban még igen sok gazda nem mérlegeli' kellően azt a védelmet, amelyet a jégbiztosítás jelent a nyugodt termelés és zavartalan üzletvitel szempontjából. A jégkár azonban nemcsak a gazda, hanem a biztosító intézet szempontjából is súlyos kockázattal jár, amit világosan bizonyít az, hogy a kárarány ebben az üzletágban hosszú éveken át veszteséges üzleti eredményhez vezeteti. A múlt esztendőben némileg kedvezőbb képet mutat ugyan a biztosítási üzlet mérlege, de azért bajos volna azt állítani, hojgy a jégbiztosítási üzlet természetében rejlő kockázat súlyos voltát sikerült volna kiküszöbölni. Ebből a szempontból — mivel a díjak emelése és a feltételeid szigorítása ezidőszerint szóba jöhet — csak a kockázatnak minél nagyobb tömegek közötti megosztása, tehát a jégbiztosítás nagyarányú fellendülése hozhat javulást. Nemcsak a magyar társadalom, hanem ma már az egész református közönség hivatott biztosítási szerve a Gazdák Biztosító Szövetkezete is ebben az irányban keresi a megoldást és talán joggal számíthat arra, hogy a gazdaközönség méltányolva azokat a fontos érdekeket, amelyek a szövetkezet további megizmosodásához fűződnek, lehetővé fogja tenni, hogy vezető pozícióját a jégüzletben nemcsak megtarthassa, hanem még erősíthesse is, ami mindennél fontosabb érdeke a magyar gazdatársadalomnak. A szövetkezet díjtételei és feltételei a múlt éviekkel szemben mindössze annyiban változtak, hogy egy sereg község kedvezőbb helyosztályba került azért, mert ezekben a községekben az utóbbi években számottevő károsodás nem történt. Jégbiztosításokat a folyó évben is csak hat százalékos önrészesedés kikötése mellett fogad el, tehát a hat százalékos és ennél kisebb károkat nem téríti meg. Most is megadja a szokásos gazda, vitézi, tartam és kármentességi engedményeket. Hitelképes egyéneknek a díjfizetés tekintetében halasztást engedélyez. Mivel az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a koratavaszi jégkárok igen súlyos károkat okozhatnak, kívánatos a jégbiztosítást mielőbb megkötni, annyival is inkább, mivel a fizetendő díj ugyanaz, akár korábban, akár későbben adja is fel valaki jégbiztosítását. Az OR JÓ igazgatóság (Erkel-utca 19., Üllői út 17), vagy a Gazdák helyi megbízottja minden jégbiztosítás kérdésben szívesen szolgál kimerítő felvilágosítással. @S®®@®®@©®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®®©®®® ® ® n VEGYESEK I ® @ ®®@@®®@®®®®®©©®®®®®®®©®®©®®®®®®®®®®@®Céi® Balogh Elemér I a szl°venszkói dunáninneni 8 I ref. egyházkerület püspöke a felvidéki református konvent lelkészelnöke, hosziszas befegeskedés után 73 éves korában elhunyt. Balogh Elemér régi nemesi családból származott, atyja székesfehérvári ref. lelkész volt. Iskoláit Buda
