Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-12-25 / 52. szám
Negyvenkilencedik évfolyam. 52. szám. Pápa, 1938 december 25. DDNANTDLI PROTESTÁNS LA A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ______________________________MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. _____________________------------------------ FÖSZERKESZfŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK -----------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, I FŐMŰNK AT ÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ j TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐ A karácsonyi ajándék. Ap. Csel. 20:35. Jobb adni, mint venni. Karácsonykor a legtöbb ember arra gondol, hogy minő szép és hasznos ajándékot fog kapni. Ez volt általában a pogány világ felfogása is. Fennmaradt egy mondás az ókorból, amely szerint »Ostoba az, aki ad és szerencsés az, aki kap«. És íme, az Úr jézus az ellenkezőt állítja: jobb adni, mint venni, vagy pontosabb fordítással: boldogítóbb adni, mint kapni. Bizonyára azért ragadta meg Pál apostolt az Úr eme mondása, melyet az evangéliomok nem jegyeztek fel, mert nagyon igaznak találta azt. A karácsony titka és igazi jellemzője nem a vevés, vagy kapás, hanem az adás. A karácsony legnagyobb öröme, a ma született Gyermek is ajándék, a felséges Isten kegyelmes ajándéka az embereknek. A ma született Jézus a bunbnesánot. ajándéka a bűnök terhe alatt roskadozó emberi szíveknek. Amióta Jézus meghalt a kereszten, azóta láthatjuk, mily szörnyű és rettenetes következményei vannak a bűnnek. De hála a ma Születettnek, van belőle kivezető út. A bűnökből van szabadidős, nem emberi erővel, hanem a kereszten meghalt Jézus isteni elégtételével. A karácsonyi Gyermek a békesség ajándéka a mindennapi élet sok-sok terhe alatt zugolódóknak. A betlehemi csillag fényénél, a pásztorok éneke mellett megértjük, hogy isteni cél van ebben a világban. Nem vagyunk árvák ^ bezárva a természeti történés vas szigorával kérlelhetetlen és megmásíthatatlan véletlenek közé, vagy kitéve a vaksors szeszélyeinek. Atyánk van a mennyben, aki gondot visel reánk. Betegségek, gazdasági válságok, politikai izgalmak és aggodalmak ellenére hihetünk Isten igazságosságában és szeretetében. Bizonytalan lehet minden, de Isten szeretete sziklánál is szilárdabb. Lelkünk legmélyén érezzük, hogy Benne mindent elérhetünk. A Názáreti óta csodálatos békesség költözött e világra. Nála nélkül unalom, vagy gyötrelem az élet. Benne a teljes összhang, a csend, a béke. És ez mind azért lehetséges, mert Jézus az élet ajándéka a haldokló világrak. Az idő teljessége aZt jelentette, hogy sötétség borult az emberiségre. A pogány istenekben a műveltek elvesztették hitüket, az egyszerű emberek életében a vallás tisztára babonává és varázslattá fajult. Az erkölcsök?! Pál apostol ijesztő képet fest ezekről a Római levélben. Valóban, Krisztus nélkül csak halál a lét. De Benne megnyertük az élet teljességét, a bővölködő életet, amelynek jellemzője a gyümölcstermés, az önkéntes szolgálat, a másokért fáradozás. Valóban, karácsony napja arra tanít: boldogítóbb adni, mint kapni. Isten nagy ajándékot adott, hogy hálás emberi szívek boruljanak le Előtte és legyén nagy örömünk, mint egykor a pásztoroknak és a bölcseknek. Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ö Egyszülött Fiát adta érte, hogy minden, valaki hiszen Ő Benne, el ne vesszen, Hanem Örőkéiébe legyen. Halleluja! Jobb adni, mint venni! P. J. Körlevél a megnagyobbodott Magyarország valamennyi református egyházközségéhez, gyülekezetéhez, lelkipásztorához, presbitériumáhozT tisztviselőjéhez, egyházi- és iskolai hatóságához. '* Sohasem éreztük annyira a zsolt áros ige igazságát, mily jó az atyafiak békességes együttlakozása, mint most, mikor mi mint a visszacsatolt Felvidék 20 évig szolgált szlovákiai és kárpátaljai magyar református egyház püspökei és főgondnokai testvéri közösségben találkozván, imádság és bizonyságtétel után közös megegyezéssel egy akarattal fordulunk megnagyobbodott országunk minden református egyházközségének gyülekezeteihez, lelkipásztorához, presbitériumaihoz s az összes egyházi és iskolai hatóságokhoz. Hálát adunk istennek, hogy csodálatos vezetésével idegen uralom alá jutott felvidéki testvéreink nagy részét hazánk és egyházunk boldogan kitáruló kapuin át hozzánk visszavezette. Hálát adunk Istennek, hogy református magyar testvéreink nemzeti érzését és két évtized minden keserves megpróbáltatása között evangéliumi hitét az egyház tanítói és nevelői munkája által, a templomok és iskolák útján nemcsak megtartotta, hanem felszította s a boldog következínény nagy ajándékával dicsőségesen megkoronázta. Hálát adunk azért, hogy a határon innen maradt magyarok és reformátusok reménységét a legsötétebb időkben sem engedte kialudni s állhatatos imádkozásunkat nemzetünk és egyházunk helyreállításáért ennyire meghallgatta. Örömmel jelentjük minden magyar református testvérünknek azt a közös lélekből fogant megállapodásunkat, hogy a Felvidék magyar református egyházközségei a visszacsatolás tényétől kezdve az egységes és oszthatatlan történelmi magyarországi református egyház élő tagjai lettek. Ennek a ténynek ünnepélyes megállapítására, törvénybe iktatására és az ebből folyó következmények levonására az országos zsinat illetékes s ennek sürgős összehívása iránt a törvényben rendelt intézkedések megtörténtek: az ország Főméltó-
