Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-30 / 5. szám
- Negyvenkilencedik évfolyam. 5. szám. Pápa, 1938 január 30. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ________________________.------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK “———-------“---------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA^ I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ j TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Hogyan fogok hozzá a gyülekezeti ifjúság KlE=módszerű nevelési mozgalmának a megindításához?" Nagyon helyesen fogalmazták meg előadásom számára a fenti címet. Az, hogy hogyan fogok hozzá az ifjúsági munkához, legalább is olyan fontos kérdés, mint az, hogy mi az ifjúsági munka? Az ötletszerűség itt is sok bajt okozhat A hogyan kérdését az határozza meg, hogy mii akarok az ifjúsági órákkal? Ha a cél nem lebeg állandóan a szemünk előtt, könnyen egyoldalúvá lesznek az órák. Lesznek, — hogy legyenek, mert ma már, úgy az esperesi kérdőpontokban, mint a missziói jelentésben ott szerepel az ifjúsági munka rubrikája és »már csak mégsem történhetik meg az, hogy azt a kérdést felelet nélkül hagyjuk«. Ha munkánk megkezdése előtt nem számolunk a »kik vagyunk és mit akarunk«-kal, könnyen tévesztünk irányt és lesz óráinkból sok minden, műkedvelő előadások előkészületeinek alkalma, játékóra, önképzőkör, vagy a legjobb esetben csupán ifjúsági bibliaóra, de nem céltudatosan berendezett KIE- munka szolgálatába állított óra. Kik vagyunk? íj jak! Tehát már nem gyermekek és még nem felnőttek. Óráink anyagát tehát feltétlenül az ifjú lélek számára kell előkészíteni. Nem jól berendezett ifjúsági óra az, amelyiken ép úgy eíszórakoznának a gyermekek, mint akár teljes kielégülésre találnának a felnőtt ember igényei is,. Elhibázott dolog az tehát, ha ifjúsági óráink programmja »kis változtatással« akárminő más vallásos összejövetel számára felhasználható. \ Nem tévesztendő szem elől a cél: a »mit akarunk?« Református keresztyén világnézetet adni ifjainknak, hogy református keresztyén életfelfogás születhessen belőle,. Az élet számára kell felkészítenünk ifjainkat, amelyikben öntudatos reformátusokként kívánjuk látni őket.. Óráink anyagának megválasztásánál tehát a keresztyén jellemnek szempontjai az irányadók. Témáink előadásánál legyünk mindig érdekesek! Akármilyen nagy jelentőségű kérdést viszünk ifjaink elé, . nem érünk célt, ha nem vagyunk érdekesek, Már az első percben le kell kötnünk figyelmüket, máskép már az első negyedóra végén ásítozó és bágyadt társasággal találjuk magunkat szemben. Legyen az előadásunk beszélgető modorú. Minden hivatalos és »előirásos« előadásmód alkalmatlan arra, hogy kapcsolatot tartsunk hallgatóságunkkal. Ezért * * Irta és a „Kaposvárvidéki lelkipásztorok köre“ értekezletén előadta ifj. Nyáry Pál somogyaszalói ref. lelkipásztor. a vezető okosan teszi, ha olvasmányaiból, akár könyvekből, akár újságokból összegyűjti az érdekes történeteket és felhasználja azokat öltöztető ruhául egyegy komoly gondolat, jellemnevelő tanítás számára. Állítson össze a vezető egy hosszabb, jellemnevelés kérdéseivel foglalkozó téma-sorozatot és azt ossza be óráról-órára úgy, hogy az egyik óra beszélgetése szinte keltse fel a hallgatóság figyelmét a következő óra tárgya iránt. Az óra következő részét állítsuk az ismeret! 'riasztás szolgálatába. A református keresztyén ifjú arra hivatott, hogy művelt ifjú legyen és ismeretei birtokában meg tudja állni helyét az emberek között,, Életrajzok, útleírások, történelem, irodalom, művészet bő anyagot nyújtanak a KIE-óra ismeretterjesztő része számára. Természetesen minden gondos megválasztás és ifjaink érdeklődését mindvégig lebilincselő előadásban szolgálhatja a hasznos ismeretterjesztő ügyét. Az ifjú kor az érdeklődés kora és nagy szolgálatot "teszünk az ifjúnak, ha érdeklődésének az ifjúsági órákon helyes irányt adunk. Kétszeresen fontos ez ma, mikor az érdeklődés energiájával könynyen lendülő ifjú szomjúságának a mai élet oly sokféleképen kínál tápot, lejtős úton. A mai fiatalságot az teszi gondolkozásában, törekvéseiben könnyelművé, hogy érdeklődését fertőzött levegőben elégíti ki és így érdeklődésének nem lesz igénye, kerete, mértéke. Rendkívül fontos célja ifjúsági óráinknak, hogy ifjainkat megismertessük a Szentírással. Itt is vigyáznunk kell a módszerre, hogy óráinknak ezt a célt szolgáló része is feltétlenül közvetlen legyen. Ifjúságról lévén szó, termékeny dolog egy-egy bibliai ifjú arcképét ifjaink elé állítani úgy, hogy tanulságait beszélgető modorban vetítsük bele a mai élet körülményeibe. Mikor így mindjobban megismerik az írást, arra kell törekednünk, hogy naponkénti olvasására neveljük rá őket, Bevált módszernek bizonyult az, ha egy hétre előre kijelöljük a napi részeket és a következő órán, aszerint, hogy kit mi ragadott meg az olvasottakból, megbeszéljük közösen a kijelölt rész tanulságait. Az önképzés is fontos szzempontja óráinknak, azért módot kell nyújtani erre. jól megválasztott költemények, vagy darabok előadása, az előadás megbeszélése előnyösen hat a fiúk fellépésének fejlesztésére. Ugyancsak jótékonyan hat rájuk és különösen később gondolnak rá vissza nagy hálával, ha gondunk van az illemtan elemeinek a megbeszélésére is. Utolsó helyen bár, de fontosságának elsőrendűségét hangsúlyozva, meg kell emlékeznünk az ifjúság szórakoztatásáról is. A-fiatal ember szórakozni akar! Ez egészen természetes. Az ifjúsági óráknak fontos missziója, hogy tanítsa meg az ifjakat helyesen, hasznosan szórakozni. Nem csupán az a rendeltetésük,
