Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-07-17 / 29. szám
Negyvenkilencedik évfolyam. 29. szám. Pápa, 1938 július 17. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.------------—--------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK-----------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ | TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Felhívás az amerikai magyar református lelkészek magyarországi missziói körútja tárgyában. Az Országos Református Lelkészegyesület vezetősége a Magyarok Világkongresszusa és a Magyar Református Világgyülés alkalmából hazalátogató három amerikai magyar református lelkipásztort (dr. Takaró Gézát New-Yorkból, dr. Űjlaky Ferencet Toledóból és Béky Zoltánt Trentonból) igehirdetői körútra kért föl. A három amerikai lelkipásztor miszsziói körútja szeptember, október, esetleg még november hónapban fog végbemenni. E missziói körútnak célja, hogy az amerikai és magyarországi reformátusság lelki és szellemi egységét munkálja és a közöttük levő kapcsolatokat erősítse. A vendéglelkészek igehirdetői körútját az alant megnevezett tagokból álló ORLE-bizottság készíti elő. A bizottságban helyet foglaló egyházkerületi képviselők megbízásukat az egyházkerület püspökétől nyerték. Ezúton hívjuk fel a magyarországi református egyház gyülekezeteinek, illetve az egyházközségek lelkipásztorainak és presbitériumainak a figyelmét errea missziói körútra és bizalommal kérjük őket, hogy augusztus 10-ig értesítsék a missziói körútat előkészítő ORLE-bizottság előadóját, dr. Vasady Béla egyetemi tanárt, ORLE tanulmányi főtitkárt (Debrecen, Központi Egyetem) arról, hogy a maguk számára leginkább mely napra szeretnék valamelyik amerikai magyar református lelkész igehirdető szolgálatát biztosítani. Augusztus 10. utáni bejelentések tudomásul és figyelembe vétele a bizottságnak nem áll módjában. A vendégigehirdetők természetesen nem lehetnek minden egyházközségben vasárnapi napon, sőt a legtöbb helyen hétköznap kell majd szolgálatukat végezniük. Á jelentkezések után az ORLE-bizottság feladata, hogy mindenféle szempontot tárgyilagosan mérlegelve, a három amerikai magyar református lelkipásztor missziói kőrútjának végleges útirendjét megállapítsa. Az amerikai lelkészeket meghívó egyházközségek gondoskodnak az illetők elszállásolásáról és étkezéséről; vasúti költségeik más forrásból fedeztetnek. Amely gyülekezet állomással nem rendelkező politikai község területén fekszik, a vendéglelkészt szállító autóról vagy kocsiról is természetesen a saját költségén gondoskodik. Hisszük, hogy egyhházközségeink, azok lelkipásztorai és egyháztanácsai a legnagyobb örömmel fogadják ezt a felhívásunkat és az amerikai magyar református lelkipásztorok meghívásával és testvéries vendéglátásával e missziói körútat minden tekintetben előmozdítani igyekeznek. Az amerikai magyar református lelkészek miszsziói körútját előkészítő ORLE-bizottság nevében: 1938 július hó 2. Muraközy Gyula Dr. Vasady Béla Löké Károly budapesti lelkipásztor, a duna- az ORLE tanulmányi esperes, a dunántúli melléki egyhker. képviseletében. főtitkára. egyhker. képv.-ben. Dr. Komjáthy Aladár Dr. Ferenczy Károly ózdi lelkipásztor, a tiszáninneni egyházker. missziói lelkész, a tiszántúli egyházkerület képviseletében. egyházkerület képviseletében. -A takarékmagtárakkal egyetemes egyházi szempontból is foglalkozni kell. Reá kell világosan mutatni arra, hogy egyházfenntartási alapot képeznek egyrészt, de tisztán kell látnunk a jótékonysági jellegüket is. Végül tisztáznunk kell az állami törvényekkel kapcsolatos részt is. A takarékmagtárak a falusi józan észjárás szerint tulajdonképpen egyházjenrtiartási alapok. A gabona értékingadozása is nagy, de a pénz értékingadozásához infláció vagy pénzromlás idején még sem hasonlítható. Az elmúlt millió-koronás világban azért tértek rá falún a búzában való számításra, ami földihaszonbéreknél még ma is megvan. A takarékmagtárak egyházfenntartó hivatásukat nehéz és súlyos időkben különösen szépen betöltik. Hova kellene az egyházi adókat emelni, ha ezek nem volnának?! A mi egyházunk a háború előtt kapott 660 a. kor., vagyis .765.60 P adócsökkentési államsegélyt. Ma kap 260 P-t, de ez is csak látszat, mert a háború előtt a tanítói nyugdíjjárulék 24 kor. volt és ezt teljes egészében fizette a község az egyház helyett. Ma a tanítói nyugdíjnak az egyhházat terhelő része 163.20 P. Ha ezt az adósegélyből levonjuk, úgy nem marad meg évi 100 P adósegély .sem. A háború előttihez viszonyítva tehát ennek az egyháznak a költségvetéséből kiesik 660 P, az évi pénzköltségvetésnek 1/4-ede. Ezt csak 25o/0-os adóemeléssel lehetne helyrebillenteni. Adót emelni ott, ahol a községi pótadó 70—80% között jár, az egyházi adó 50<yo körül mozog, nagyon nehéz. De ha a takarékmagtár évi jövedelme ezt fedezi, meg van oldva a kérdés. De tisztán kell látnunk a magtárak jótékonysági jellegét is, és fel kell vetnünk a kérdést, hogy a 18o/o-os kamat, vagy ráadás — ahogy itt nevezik — mellett hány százalék a jótékonyság? Vegyünk egy példát. A magtár tavasszal — amikor a zab ára 16 P q-ént — kiad 1 q zabot kölcsön, ősszel a zab ára 13 P lesz. Ez esetben a mi gyakorlatunk szerint ősszel visszafizet 118 kg. zabot az adós. Pénzértékben elvitt 16 P-t és kamatostul (118X13) visszafizetett 15.34 P-t. Nyert tehát az adós 66 fillért, pedig a kamatot is megfizette. Hogy ez nem elmélet, hanem gyakorlati valóság, mutatja az, hogy több adósunk ezt a mód
