Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-07-17 / 29. szám
138. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1938. szert követte a múltban. Ha ellenben a kamatot a pénzérték után számítanánk — amint egyik lelkésztársam ezt cselekedte —, akkor így fest az elszámolás ősszel: tavasszal elvittél 16 P ára zabot. Ezt most fizesd vissza. Zabban ez 123 kg.-nak felel meg 13 P-s ár mellett. Ehhez jön 8o/o-a a 16 P-nek, 1.28 P, ami 13 P-s zabban 10 kg.-ot tesz ki. Összesen tehát csak 80/0-os kamattal fizetsz 133 kg. zabot a tavaszi 100 kg. helyett. Ez még nem is olyan sok, mint ahogy az egyik uradalom kamatmentes előleget ád az aratóinak. Most egy q búza 26 P. Az arató tartozik 26 P-veí. Ezt a csépíés után a részéből levonják1. Akkor lesz a búza kb. 20 P. A júniusi 100 kg. búza helyett szeptemberben tehát vissza kell adni 130kg. búzát kamat nélkül. Úgy tehát az utólagosan fizetett 200/o-os kamatban csak a gabona 'fiértékcsökkenése van megtérítve és még kamat fizetve nincs. Ezért szednek némely magtárak évente egyszer utólagosan 20—250/o-os kamatot, ami még szintén nem uzsora, sőt még a pénzben való elszámolás 8o/0-os kamatát sem éri el. Ha mármost figyelembe vesszük, hogy egy falusi szegény ember hogyan juthat kölcsönhöz a hitelszövetkezetek útján, akkor szembeötlő lesz a gabonakölcsön jótékonysági jellege. 2 q búzára van ' szüksége az egyik falusi szegény embernek. A hitel- | szövetkezettől kér erre kölcsönt. Belépési díj címen ! fizet 2 P-t. Jegyez egy üzletrészt, amit azonnal levonnak tőle, ez 40 P. A 2 q búzába kell 40—50 P. Fel kell tehát vennie 100 P kölcsönt, hogy ebből a búza ára, a belépési díj, az üzletrész és az 1/1 évi kamat kikerüljön. A 100 P kölcsön után fizeti a kamatot előre levonva és kézhez kap 55.90 P-t.. Most kérdem, melyiket fizeti vissza ősszel könnyebben, a 236 kg. búzát a 200 kg. helyett, vagy a 100 P-t a 200 kg. búza helyett? A 36 kg. búzakamatban a fenti uradalmi példa szerint az értékveszteség megtérítéséből is hiányzik még 24 kg. Tehát a jótékonysági százalék kamat nélkül 12 o/0 ilyen gabonaárkülönbözet mellett és a 8yo-os kamattal együtt 20o/o. Szükséges-e iparengedély a takarékmagtárak működéséhez? A jelenleg érvényben levő állami törvények és miniszteri rendeletek erre nézve kifejezetten nem intézkednek. Úgy, hogy a tatai főszolgabírói hivatal ez ügyben — ahova csendőri feljelentés alapján került az ügy — egyenesen az iparügyi minisztériumhoz fordult kérdéssel. A válasz még ismeretlen. Nézetem szerint semmiféle iparengedélyre szükség nincs, mert az egyház vagyonának jövedelmeztetéséröl van szó. Ha az egyház vagyonát valamely engedélyhez kötött ipar gyakorlása által akarná jövedelmeztetni, ez esetben igen is szüksége volna iparengedélyre. De akár pénz-, akár gabona tőkéjének egyszerű kamatoztatásához nincs szüksége engedélyre. Köteles-e a magtár adót fizetni és ha igen, milyent? A takarékmagtár nem külön jogi személy, tehát adófizetésre csak a tulajdonosa: az egyház volna kötelezhető. Lehetne szó esetleg tőkekamat adóról, illetve újabban illetékről. Az egyház takarékmagtára azonban, mint részben az egyház keretén belül iskolai célt szolgájó, másrészt jótékony és egyházfenntartó célt szolgáló intézmény ezen adó, illetve illeték alól a vonatkozó rendelet értelmében mentes. Ez a rendelet a in. kir. min. 1932. évi 1820. M. E. számú rendelete, amelynek az V. § (3.) pontjának 3. bekezdése szerint nem esnek illeték alá: »a tudományok előmozdítására, a közoktatás céljaira és a kegyes vagy jótékony célokra szolgáló alapok, alapítványok és intézetek, a gyámpénztárak, valamint a biztosító intézetek, a nyugdíjalapok és nyugdíjintézefek által kapott kamatok«. Tehát az egyházaknak a takarékmagtárak után semmiféle adót vagy illetéket fizetniük nem kell. Végül még egy kérdést, amelynek elintézése a felsőbb egyházi hatóságainkra vár, hogyan biztosíthatók az egyházak, hogy takarékmagtáraikat nyugodtan — minden csendöri zaklatás és meghurcoltatás nélkül — kezelhessék? Azt a megoldást, amit egyik lelkésztársam ajánlott, hogy egyszerűen szüntessük meg a takarékmagtárakat, én el nem fogadhatom és én tovább fogom fejleszteni, minden zaklatás ellenére is, mert szükségesnek tartom, hogy az állami törvényekkel és miniszteri rendeletekkel összhangzóan teljesen törvényes formák között tovább működhessenek takarékmagtáraink. Elvégre az államsegély teljes megszüntetésétől nem messze vagyunk. Avagy komoly segélynek számít egy gyülekezet életében évi 100 P ádósegély? Egyházaink fenntartásáról pedig okvetlen gondoskodnunk kell. E célból a takarékmagtárak a mi dunántúli kis gyülekezeteinkben szinte nélkülözhetetlenek. Ingatlanok szerzését is elősegíthetik. így a gyermelyi egyház 15 kát. hold földet szerzett az OFB útján s ennek összes terheit és az árát a magtár fizeti, de csak a jövedelméből, tőkéjének érintetlenül hagyásával. Ha erre más mód nem volna, akkor egyetemes egyházunk vezetőségének bölcs és tapintatos közbenjárására lesz szükség illetékes helyen, hogy az egyházi takrékmagtárakat hagyják békében, mert azok különleges egyházfenntartó funkciót teljesítenek. Gyermely. Baráth József. A theologia tapasztalati alapja. Irta és a baseli egyetem évi ünnepén felolvasta dr. Heinzelmann G. Rektor Magnificus. Fordította : Maller Kálmán soproni lelkipásztor. A Girgensohn-féle exakt kutatások eredményéből két dolog tarthat számot különös érdeklődésre: 1. annak a kimutatása, hogy minden vallásos tapasztalatban ! gondolati mozzanat játszik közre, amely még ugyan a diszkurziv gondolkodáson túl fekszik, de mint intuíció a képzelőtevékenységet megindítja — itt a Külpe-féle gondolkodáslélektan eredményei munkálnak közre; 2. annak a kimutatása, hogy a vallásos élmény a »nem-tárgyi én« mélységeibe vezet vissza, tehát egész énünkre kiható jelenség, amely elsősorban akarati döntésben és képzeletszerű formációkban jut kifejezésre. Itt megerősíti a lélektani kutatás az eredményeket, amelyeket részben vallásbölcseleti területen már előbb elfogadtak és amelyek az exisztenciális gondolkodásnak a Kirkegaard-féle formáival kapcsolhatók össze. Ezáltal lehetetlenné vált az olyan elmédet, amely a vallást a szó modern lélektani értelmében az érzés dolgának tekinti. De elévült az az állítás is, mely szerint a valláslélektan mindig csak: a Vallásos alany állapotát veszi figyelembe. A vallás a személy teljességének dolga. Az állapotra vonatkozó megfigyelések csak másodsorban jönnek, az érzelmek pedig részletkérdések. A szellemtudományi lélektan megértő lélektan. Épen ezért mindinkább közeledik az u. n. fenomenológiához, bár ez tudatosan el is akarja magát határolni a lélektantól, tisztán apriori lényegnézésre törekszik. Otto sokat olvasott könyve a »Das Heilige« és még inkább a >;numinozum«-ra vonatkozó dolgozatai szolgálhatnak például a fenomenológiához közeledő megértő lélektanra.
