Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-18 / 16. szám
1937. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 73. oldal. tanítás, telve emberi észrevételekkel, tudással és művészettel. Igehirdetésével a Szent Lélek ellen vétkezik, aki adta a parancsot a szólásra, aki elküldte a szolgálatra és aki alá kellene magát rendelnie minden fenntartás nélkül. Ez a lelki gőg lassan elidegeníti a gyülekezetétől, mintegy elválasztva érzi magát Isten népétől, a gyülekezete felett állónak érzi magát. Tudatos, művészi retorikája meddő lesz, hiába sújt és Ítél a szavaival, önmagát ítéli meg vele. Senkisem hirdetheti az Igét anélkül, hogy át ne érezné Önmaga gyarló és bűnös voltát. A lelkipásztor életének az alázatosság legyen a meghatározója, ennek a jegyében kell élnie, mert amilyen mértékben megalázkodik, olyan mértékben magasztalja az Urát, Mesterét, Jézus Krisztust. Tehát a prédikátort nem a^gőgje teszi különbbé a hívőitől, hanem az alázatossága. Kimagaslik bűnbánó, alázatos hite által, tudománya által, vallásos tapasztalatainak őszinteségével, egyszerűségével és természetességével. Élete nagyon változatos hullámvonalat mutató élet lesz. De az Ige által meghatározott és vezetett élet lesz: hol elfogja a méltatlanságától való rettegés és félelem, hol a bűntudat félelmes érzése, de ennek következménye mindig a kegyelem királyi székéhez való menekülés lesz, így következik be az elesettsége után a felemeltetése. 6. A lelkipásztor, mint az Ige szolgája. Most már egészen más lesz az igehirdetése. Most már önmagát is alárendeli az Igének; és amikor hirdeti a parancsot, tudni fogja, hogy önmagára is vonatkozik. Érezni fogja beszéde buzdító, serkentő hatását, az érzések változását, amelyet beszéde támaszt a hallgatók lelkében. Igaz, hogy ez még nagyobb hévvel, buzgósággal tölti meg a lelkét, de nem elbizakodottsággal, mert amilyen izzó, olyan alázatos is lesz a beszéde. Az igehirdetése csodálatos hatású lesz, ha nem vétkezik a Lélek ellen. Nem emberi bölcseség hitető beszéde lesz, hanem Jézus Krisztus szava a gyülekezethez, a lelkipásztor imádsága pedig a gyülekezet imája lesz, amelyet ő mint a gyüleíkezet közvetítője, mint beszélő szervé' küld fel az egek Urához. Mindez azonban csak akkor lesz meg, ha a lelkipásztor nem vétkezik a Lélek ellen, akin keresztül megvalósul benne az Ige, és aki által szólania kell; ha valóban alárendeli magát a hirdetett Igének. így eljutottunk oda, ahonnan kiindultunk: a lelkipásztor ne legyen más, mint egyedül Isten Igéje szolgája: Verbi Divini Minister. Fordította és a Theologusok Tóth Ferenc körének 1936 november 24-i ülésén felolvasta Pethe Kálmán III. é. theologus. (Folyt, köv.) A veszprémi ref. egyházmegye Presbiteri Szövetsége folyó hó 5-én tartotta konferenciáját Balatonfüreden. Az egyházmegye területéről összejött mintegy 180 presbiter, otthon hagyva a sáros, lucskos, fenékig ázott föld okozta gondokat, ekéjét a lélek szikkadt mezejébe akasztotta, hogy egy űj barázdát hasítson az eddigi mellé drága magvak befogadására. 1 Ügy kezdte, hogy »Te benned b ztunk eleitől fogva«, és így folytatta: . »Az Isten a .mi reménységünk« s a füredi templom áhítatos csendjében megszólalt rá az Isten üzenete Szábó Imre, az ORPSz. főtitkárának ihletett ajkán át: »Ne félj, mert többen vannak, akik velünk vannak, mint akik ő velük«. (II. Kir. 6:16.) Az erősen figyelő szemek megnyíltak és meglátták a tüzes lovagokat és szekereket, az Isten minden ellenséget legyőző erejét és mindenekre elégséges kegyelmét s a kis sereg lélekben megerősödve vonult át a gyülekezeti ház nagytermébe, hogy az erők »ércbástyává, vasoszloppá« kovácsolódjanak, egybeolvadjanak az Ige füzében: »Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Isten, aki mindnyájunkban munkálkodik«. (Ef. 4:5—6.) Ennek a tűznek a lángja Szűcs József, a veszprémi egyházmegye esperesének gondolataiban lobogott magasra, hogy kiégjen a lélekből a gőg, a kevélység, a türelmetlenség s megmaradjon az »alázatosság, a szelídség, a hosszútürés« és teljesedésbe menjen az intés: »Járjatok úgy, mint illik, elhivatástokhoz, mellyel elhivattatok«. A hivatás útján — a helybeli lelkipásztor gyülekezetének örömét és háláját tolmácsoló szavainak elhangzása után — dr. Csibész Sándor egyetemi tanár, az ORPSz. alelnöke vezette végig a presbitereket. Senkinek se volt. rá ideje, senkinek se jutott eszébe, hogy lemaradjon, vagy letérjen erről az útról, olyan vonzóvá, olyan kívánatossá tette az élő hitű, élő szeretető, élő reménységül presbiter útját. Tele rakta megdöbbentő és eszméltető jelekkel. Kialudt és világító lámpásokkal, elszáradt és kizöldelt ágakkal, növekedésben megálló, haldokolni kezdő fákkal és a fák között királyi méltóságra emelt, venyigéjét magasba hajtó szőlőtőkékkel, hullafoltokkal és az élet piros színeivel és az ut végén ki lehetett olvasni a szemekből, hogy senki se akar hullafoltos presbiter lenni, hanem az élet piros színeivel ékeskedő. Ezt a vágyat erősítette tovább Szilassy Sándor, az egyházmegyei presbiteri szövetség igazgatója, ismertetvén azokat a lehetőségeket, amelyek kínálkoznak a presbiter számára az imádkozásban, a segítésben, a gondoskodásban, a tiszta beszédben, a példaadó életben, az élő hit felvirágoztatására nemcsak a saját, hanem gyülekezetének életében is, amelyhez elengedhetetlen követelmény, mondotta Szabó Imre a maga előadásában, a lelkipásztor és presbiter közti jó viszony, a lelki barátság, amely csak a belső megtérésnek, a Krisztusban való megújhodásnak lehet áldott eredménye. Az értékes hozzászólások dr. Ungváry Antal törvényszéki tanácselnök, dr. Cseresnyés József egészségügyi főtanácsos, Katona Kálmán presbiterek, Kovács Lajos, Somogyi Zoltán, Bakos Dezső, Boda József lelkipásztorok részéről mindmegannyi bizonyságtevések voltak az egyes előadások igazsága mellett. A konferencia áldásait Csajághy Károly egyházmegyei gondnok foglalta össze. Köszönetét mondva az ORPSz kiküldötteinek a tanulságos és szükséges tanításokért, azzal a lelkesítő buzdítással zárta be a (konferenciát, hogy a szó ne legyen szellő, hanem menjen át cselekedetbe s az áldások nem maradnak el. A hosszúra nyúlt konferenciának mindvégig nyugodtan figyelő hallgatói ugyanezért kérték Isten segedelmét, mikor felharsant ajkukon a könyörgés: »Szolgáidon láttassad dolgaidat«. y q — Berdjoev, Marxizmus és vallás című műve félárban kapható Kis Tivadar könyvkereskedésében, Pápán. A munka a fordító Kiss Zoltán kiadása. Leszállított ára 40 fillér.
