Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-14 / 46. szám
216. o!űa! DUNÁNTÚLI'PROTESTÁNS LAP 1937. 'kénytelen véka alá rejteni, aztán parazsára is 'ráhordják az évek a hamut s csak ritkán sepri le a Lélek szele; kihuny dicstelenül az eklézsiájához csupán az egyháziadó szálaival kötött egyháztag. — Ha a Lélek felszítja a tüzet, szemére lobbantja vaksága sok szomorú következményét, főleg mikor saját vérének, saját nemében, de más vallásban nevelt, a más vallás miatt gyakran tőle elidegenedett magzatát láttatja meg s hoz napnyugati pirt a leáldozó élet vallásos horizontjára. Az ilyen magukbaszálló, későn mea kulpázó szivek között vannak buzgó templombajárók, adakozók is. Egy résznél azonban érvényesül a kát. házastárs gyóntatószékből irányított, céltudatos munkájának a hatása s jelentkezik a missziós buzgóság eredménye, amikor az illető két tanúval tőlünk kijelentkezik Hogy világos áttekintése legyen a lelkipásztornak, olvasson el a reverzális kérdéssel kapcsolatos minden könyvet, cikket, értekezést, kedvező és kedvezőtlen hirt. Legyen gyors a hallásra, jegyezze meg a fogásokat, melyekkel jámbor, hitükben rendszerint roppant gyámoltalan és ingadozó reformátusokat megejtenek mézes "beszéddel, fényes Ígérettel, rettentő fenyegetéssel, amik között azonban leghatásosabb az állás, vagy kenyérkérdés, — figyelje meg az ellenfél módszerét, ha nem is azért, hogy kövesse, de tanuljon belőle- Jegyezze fel a kirívó eseteket, a beszélgetéseket, nagyszerűen ható illusztrációk a harcban, értékes fegyverek az arzenálban. Készítse a gyülekezeti statisztikát, vezessen pontos nyilvántartást a vegyesházasokról, kísérje szemmel a gyülekezet »soron« levő fiataljait, ne kerülje el figyelmét az ifjak barátkozása sem, úgy hogy az eljegyzést lehetőleg ne az állami anyakönyvi hivatal házassági hirdetőtáblájáról tudja meg, elkésve, de még időben. Ne mulassza el hetenként megnézni a hirdető táblát s a látottak szerint azonnal intézkedni, ha helyben van a kérdéses fél, vagy értesíteni az illetékes lelkipásztort, aki ilyen esetben kivételesen legyen gyors a válasszal s feleljen figyelmét felhívó kollégájának. Világosan látva a helyzetet, elkészítve a diagnózist, alaposan ismerve a hadszínteret, merjen cselekedni bátran. Beszéljen, mint Isten és a haza ügyének prófétája, mint az igazság okos, de nem alkudozó szószólója, akinek küldetése van és hatalommal szól, mert semmivel sem kapott kisebb megbízást s kevesebb felelősséget a szolgálatra, mint bármelyik más^ kér. felekezet papja s mint magyar ember, akinek fáj a fajtája elnyomorodása, anaygi megkötözöttségének kihasználása, lelki rabságba taszítása. Ihlessen, agitáljon. Az igazságért, de mindig az igazság tiszta eszközeivel. Tépjen fel gennyes kelevérj.veket, de kezelje őket gyengédséggel. Mutasson rá mulasztásokra, de a régiekért ne vádaskodjon. Leplezzen le ellenünk készülő merényleteket, de személyeket ne támadjon s ne vezesse ellenszenv, elkeseredettség, főleg ne gyűlölet! Álljon mindig magasabban, mindig az ügyért, az Isten ügyéért. Hordozza türelemmel és alázattal a megnemértés vagy szándékos félreértés kiváltotta ellenséges bírálatokat, miket bátor szókimondása s kemény fellépése a vétkesek és hozzátartozóik részéről feléje lövöldöz, mígnem rájön ‘ a gyülekezet jobbik fele, hogy igaza van, szükséges amit tesz, melléje áll s vele cselekszik. így tudja a lelkipásztor beszédein keresztül megváltoztatni, azt a hazug és beteg közvéleményt, ami olyan bénítóan telepedett rá a ref. társadalomra, hogy szinte természetesnek tartják a ref. fél reverzálisadását. Ha férfi, azért, mert az asszony neveli a gyermeket. Ha nő, akkor meg azért, mert a férfi hordja a kalapot. Aztán nem is kell magasabb tandíjat fizetni a kath. középiskolákban, könnyebben boldogul már a diákgyerek is, hát még később, micsoda kiszámíthatatlan haszon lesz abból, ha a többség vallását vallja, jó összeköttetés, állásnyerés szinte mind biztosítva látszanak, s a ref. fél a legtöbb esetben szinte semmi ellenállást sem fejt ki a saját hite megvédésére s legalább saját nemű gyermekei számára való biztosításában. Új közvéleményt kell teremteni. Öntudatosat, gerinceset, amelyik vallja, hogy a református félnek sem »mindegy« a vallása. A legkevesebb és elengedhetetlen feltétele a boldogságának, hogy a hitét és egyházát tiszteletben tartsa a rnáshitű házastársa, aminthogy ő is tisztelettel és megértéssel viseltetik az övé iránt. Ne csak a lelkipásztor, de az egész presbitérium, sőt a gyülekezet közitélete bélyegezze meg azt, aki hite élésében gyáva, egyháza érdekeinek feladásában gyors. Ezt a közvéleményt kialakítandó a lelkipásztori szolgálat száz alkalma és szüksége parancsolja a lelkésznek, hogy szüntelenül, ismételten is gyűléseken, vallásos estén, előadások keretében beszéljen a reverzális kérdésről s jaj neki, ha reszketős, félénk, bizonytalan vagy hamis zengést tészen a kürtje. Kötelessége vallani, hogy a »Codex Juris Canonici«-nek a házasság kérdésében elfoglalt s 1918 óta hazánkban érvényre jutott álláspontja a nemzeti törvényeinkkel ellentétben áll, s mint »a magyar felekezeti élet legádázabb megrontója ellen anyaszentegyházunk iránt tartozó kötelességből és a halálig tartó hűség parancsából mindent el fogunk követni, hogy szent örökségünk birtokállományát csonkítatlanul megőrizzük«. (Fehérvári deklaráció.) Ebben is, úgy mint a Szegedről elindult új nemzetmentő akcióban, mely az átkos 1894. XXXII. g eltörlését es az 1868. te. Lili. §-nak visszaállítását követeli, egységes kell hogy legyen a ref. lelkészi kar. A bátor bizonyságtevés és határozott egyházi öntudat kiépítése mellett nem kevésbbé fontos teendő a nagyon intenzív pasztoráció és misszióimunka. Lehetőség szerint minél több bibliakör (gyülekezeti és egyesületi) szerveztessék, ahol közvetlenebb alkalom adódik az egyházhűség gondolatának megbeszélésére. Ébredési mozgalmak, evangélizációs gyűlések programmjában legyen ott az egyházhűség parancsa is s véget kell vetni azoknak a törekvéseknek, melyek az egyházon kívül, sokszor az egyházon felül állva, gyengéit szeretetlenül kipellengérezik és egyengetik útját annak az áramlatnak, amelyik az anyaszentegyházat nem tartja Istentől rendelt üdvintézménynek s amelyik az egyháztagság fogalmát lesilányítja. A reverzális körül nem elég azonban még á íegdemoszthéneszibb szónoklat sem. Sokszor a közelről ható csendes beszéd, a pásztori látogatás galambszava, meghitt közvetlensége sokkal szivbemarkolóbb, mint templom falai között harsogó orkán itéletes mennydörgése és villámlása. Mihelyt hírét veszi a lelkipásztor egy készülő vegyesházasságnak, jelenjen meg ha csak pár percre is a veszélyeztetett léleknél és legyen az élő lelkiismeret. Aztán jöjjön el többször. Ezek a látogatások a legjobbak vívódó felek megerősítésére, problémák megbeszélésére. Ilyenkor kitárulnak a szivek s olyan titkok szelencéi pattannak a lelkipásztor elé, amelyek kinyitásán hiába fáradozott volna más utakon s tán sohasem találta volna meg a módot egy-egy lélekvár meghódítására. Nem elég csak egy-