Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-17 / 42. szám

194. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. az eddigi 9 iskolai kör helyett 7 kör lesz. Körlátoga­tókká B. Major János, Benedek Sándor dr., Burián István, Fekecs István, Nyáry Pál, Lieber István és Schmidt Béla lelkipásztorok, Lőczy Lajos, Ulacskav Antal, Varga Pál, Szabó Kálmán, Bosznay Ferenc, Czuni József és Gárdonyi János tanítók választattak meg. A választás nem az egyes körök területéről, ha­nem a körök száma szerint, de azokra való tekintet nélkül történt úgy, hogy a tanügyi elnök legjobb be­látása szerint ossza be a látogatókat és senki a maga körébe be nem osztható. A volt körfelügyelőknek a közgyűlés elismerését nyilvánította odaadó működé­sükért. Az iskolalátogatások szakszerűbb és egyönte­tűbb keresztülvitele céljából értekezlet tartását ren­delte el a közgyűlés. A missziói tárgyakat Kovács József előadó ismer­tette. Javaslatai a bizottság által letárgyalt alakban mind keresztülmentek. A tanügyi elnöknek a másjel­­legü iskolák középfokú, alsóbbfokú és szakiskolás ref. tanulói vallásoktatásáról szóló jelentését a köz­gyűlés Benedek Sándor dr. előadásában jóváhagyólag tudomásul vette. A segélyosztó bizottság javaslatait B. Major János adta elő. A közgyűlés a javaslattal egyezőleg a Baldácsy-alap osztalékából Hencsét 60f>/o-ra, Nagykanizsát 40o/0-ra ajánlotta. A közalapi egyszersmindenkori segélyből Pettend 500 P-re, fiencse 600 P-re, Jákó 500 P-re, Kisdobsza 1200 P-re, Nagykanizsa 2000 P-re, Somogyaszaló 2000 P-re ajánl­­tatott. Közalapi tőkekamatsegélynél javasoltatok Erdő­­csokonya 8000 P-nek megfelelő évi 400 P-re, Gige 4861 P-nek megfelelő évi 243 P-re. Missziói segélyre a missziói bizottságnak ajánltatott Kaposvár határo­zatlan összegre, Szigetvár 200 P-re és Nagykanizsa 1300 P-re. A tanítóegyesület számad|ájsát és költség­­vetését, valamint a kinyomatott jelentésekkel együtt közzétett egyházmegyei számadást és költségvetést a közgyűlés Sárközy László dr. világi jegyző előadása mellett elfogadta. Flasonlókép elfogadtatott az ügyészi jelentés és esperes jelentése az egyházközségi szám­adásokról és egyéb egyházi munkálatokról. Az elemi iskolák fejlesztéséről s építkezések segélyezéséről szóló 60.901/1937. VI. ü. o. sz. VKM. rendeletet — amit az utóbbi ügyekkel Szabó Bálint főjegyző adott elő — a közgyűlés az iskolafenntartók figyelmébe ajánlotta. A barcs-nagyatádi missziói körzet megszer­vezése ügyében a 141/1936. sz. egyházkerületi hatá­rozattal kiküldött bizottság jelentését ugyancsak a lelkészi főjegyző előadása mellett a közgyűlés elfo­gadta s javaslatba hozta Rinyabesenyőnek a lábodi lelkipásztor vagy a rinyahosszúfalui segédlelkész fo­kozottabb gondozására bízását, Barcs és Nagyatád lakóhellyel pedig Daránynak és Somogyszobnak ál­landó káplántartó hellyé kijelölését s így Barcsnak és Nagyatádnak segédlelkészek útján további gondo­zását. A tárgysorozat utolsó pontjait egyesek és egy­házak ügyei alkották. Az alsoki nőegylet alapszabályai jóváhagyattak. Egy szomajomi és egy őrei egyház­tagnak a gondnokválasztás elleni fellebbezése eluta­­síttatott. Inke tanítói közmunkavaltság megállapítására vonatkozó határozata megerősíttetett. Somogyhatvan közgyűlése feloszlattatok. Sárosi István gigei lelki­­pásztor kérelmére a közgyűlés a gigei lelkészi köz­­munkaváltságot 183.67 P-ben, a kongruaszámításkor felvett összegben állapította meg. Jóváhagyást nyert özv. Petries Jánosné nemesdédi lakos ajándékozási szerződése, melyben szőllőjét és a rajta levő épüle­tet a nemesdédi egyházközségre hagyta. A pettendi és nagykorpádi templomok renoválásának felülvizsgá­latáról szóló jelentést a közgyűlés tudomásul vette, Bódis Sándor tótszentgyörgyi lelkipásztornak pedig szavazatbirság elengedés iránt a kerületre felterjesz­tett kérelmét pártolóan küldötte fel. Kaposvár és Csurgó jelentése presbitereinek száma felemeléséről tudomásul szolgált. Nagydobsza temetkezési szabály­­rendeletét a közgyűlés visszaadta, ellenben Szőrényét jóváhagyta. Ugyancsak jóváhagyatott Peperő György kálmáncsai egyháztag 1450 P-s bibliai alapítványa a konfirmált gyermekek teljes bibliával megajándéko­zásáról és Kálmáncsa 1335 P-s kölcsönfelvételi ké­relme. Majd Szilágyi Árpád, Kisdobszáról Nagykun­madarasra megválasztott lelkipásztor búcsúlevele tár­gyaltatott. Az egyesek és egyházak ügyeit a jegyzői kar tagjai felváltva referálták. A 134 pontból álló tárgysorozattal három és fél órai tanácskozás után végzett a közgyűlés. A közgyűlésen az elnökség, jegyzői kar, 14 ta­nácsbíró, 4 egyéb tisztviselő, 48 lelkipásztor, 4 tanító­képviselő, 4 segédlekész, számos tanító és 34 egy­házképviselő vett részt, az érdeklődőket nem szá­mítva. (Vége.) Szabó Bálint. A Telekiek Somogybán. Abból az alkalomból ,hogy a dunántúli egyház­­kerület vitéz gróf Teleki Bélát, a belsősomogyi ref. egyházmegye tanácsbíráját, a nagy Széchenyi István unokáját ültette egyik világi tanácsbírói székébe, ta­lán nem lesz érdektelen, ha ennek a családnak dunán­túli, szűkebb értelemben somogyi vonatkozású kapcso­latát ismertetem. Somogy vármegye történeti életébe 1811-ben lép be gróf Teleki László (1764—1821), aki Somogy vár­megye főispáni helytartója lesz ebben *az esztendőben és 1819-ben hétszemélynök. Ennek a somogyi főispán­nak első, gróf Teleki Máriával kötött házasságából születik Ádám (1789—1851), a híres generális, József (1790—1855), az akadémia elnöke és a dunamelléki kerület főgondnoka. Ez a Sámuel a dédatyja a mi vi­téz Teleki Bélánknak. Teleki László első felesége ha­lála után új házasságot köt báró Mészáros Johannával és ebből a házasságból származik a nagy Teleki László (1811—1861), a »Kegyenc« írója és tragikus véget ért nagy politikus. A Teleki-család férfi nemzedéke állandó vezető szerepet játszik egyházi életünkben, így bőséges al­kalmuk van a református lelkésztársadalommal való közelebbi megismerkedésre és azoknak az értékeknek a meglátására, amiket az egyszerű fekete ruha, fé­nyesre nyüve is, takar. A somogyi főispán is meg­látta ezt. Szétnézett a megyéjében és megakadt a vá­lasztása a patai lelkipásztor, Erőss József fián, Sán­doron, aki akkor végezte a theologiát és kiszemelte László fia nevelőjéül 1817-ben. A megállapodásról szóló Contractust szószerint közlöm. Nem fűzök hozzá kommentárt, mert kommentár nélkül is olyan élénken világítja meg a Telekiek nemes gondolkodását, hogy a belemagyarázás csak rontaná annak klasszikus emel­kedettségét és szépségét. »Contractus. Mi alábbirtak léptünk a következő megegyezésre, u. m. én gróf Teleki László fogadom a legkisebb fiam, László mellé nevelőnek Erőss Sán­dor urat a következő pontok szerint. 1-mo. Én alábbirt felküldöm a magam költségén, idegen országokra Erőss Sándor urat, még pedig úgy, hogy két esztendőt töltsön Göttingában, a harmadik

Next

/
Thumbnails
Contents