Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-17 / 42. szám
194. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. az eddigi 9 iskolai kör helyett 7 kör lesz. Körlátogatókká B. Major János, Benedek Sándor dr., Burián István, Fekecs István, Nyáry Pál, Lieber István és Schmidt Béla lelkipásztorok, Lőczy Lajos, Ulacskav Antal, Varga Pál, Szabó Kálmán, Bosznay Ferenc, Czuni József és Gárdonyi János tanítók választattak meg. A választás nem az egyes körök területéről, hanem a körök száma szerint, de azokra való tekintet nélkül történt úgy, hogy a tanügyi elnök legjobb belátása szerint ossza be a látogatókat és senki a maga körébe be nem osztható. A volt körfelügyelőknek a közgyűlés elismerését nyilvánította odaadó működésükért. Az iskolalátogatások szakszerűbb és egyöntetűbb keresztülvitele céljából értekezlet tartását rendelte el a közgyűlés. A missziói tárgyakat Kovács József előadó ismertette. Javaslatai a bizottság által letárgyalt alakban mind keresztülmentek. A tanügyi elnöknek a másjellegü iskolák középfokú, alsóbbfokú és szakiskolás ref. tanulói vallásoktatásáról szóló jelentését a közgyűlés Benedek Sándor dr. előadásában jóváhagyólag tudomásul vette. A segélyosztó bizottság javaslatait B. Major János adta elő. A közgyűlés a javaslattal egyezőleg a Baldácsy-alap osztalékából Hencsét 60f>/o-ra, Nagykanizsát 40o/0-ra ajánlotta. A közalapi egyszersmindenkori segélyből Pettend 500 P-re, fiencse 600 P-re, Jákó 500 P-re, Kisdobsza 1200 P-re, Nagykanizsa 2000 P-re, Somogyaszaló 2000 P-re ajánltatott. Közalapi tőkekamatsegélynél javasoltatok Erdőcsokonya 8000 P-nek megfelelő évi 400 P-re, Gige 4861 P-nek megfelelő évi 243 P-re. Missziói segélyre a missziói bizottságnak ajánltatott Kaposvár határozatlan összegre, Szigetvár 200 P-re és Nagykanizsa 1300 P-re. A tanítóegyesület számad|ájsát és költségvetését, valamint a kinyomatott jelentésekkel együtt közzétett egyházmegyei számadást és költségvetést a közgyűlés Sárközy László dr. világi jegyző előadása mellett elfogadta. Flasonlókép elfogadtatott az ügyészi jelentés és esperes jelentése az egyházközségi számadásokról és egyéb egyházi munkálatokról. Az elemi iskolák fejlesztéséről s építkezések segélyezéséről szóló 60.901/1937. VI. ü. o. sz. VKM. rendeletet — amit az utóbbi ügyekkel Szabó Bálint főjegyző adott elő — a közgyűlés az iskolafenntartók figyelmébe ajánlotta. A barcs-nagyatádi missziói körzet megszervezése ügyében a 141/1936. sz. egyházkerületi határozattal kiküldött bizottság jelentését ugyancsak a lelkészi főjegyző előadása mellett a közgyűlés elfogadta s javaslatba hozta Rinyabesenyőnek a lábodi lelkipásztor vagy a rinyahosszúfalui segédlelkész fokozottabb gondozására bízását, Barcs és Nagyatád lakóhellyel pedig Daránynak és Somogyszobnak állandó káplántartó hellyé kijelölését s így Barcsnak és Nagyatádnak segédlelkészek útján további gondozását. A tárgysorozat utolsó pontjait egyesek és egyházak ügyei alkották. Az alsoki nőegylet alapszabályai jóváhagyattak. Egy szomajomi és egy őrei egyháztagnak a gondnokválasztás elleni fellebbezése elutasíttatott. Inke tanítói közmunkavaltság megállapítására vonatkozó határozata megerősíttetett. Somogyhatvan közgyűlése feloszlattatok. Sárosi István gigei lelkipásztor kérelmére a közgyűlés a gigei lelkészi közmunkaváltságot 183.67 P-ben, a kongruaszámításkor felvett összegben állapította meg. Jóváhagyást nyert özv. Petries Jánosné nemesdédi lakos ajándékozási szerződése, melyben szőllőjét és a rajta levő épületet a nemesdédi egyházközségre hagyta. A pettendi és nagykorpádi templomok renoválásának felülvizsgálatáról szóló jelentést a közgyűlés tudomásul vette, Bódis Sándor tótszentgyörgyi lelkipásztornak pedig szavazatbirság elengedés iránt a kerületre felterjesztett kérelmét pártolóan küldötte fel. Kaposvár és Csurgó jelentése presbitereinek száma felemeléséről tudomásul szolgált. Nagydobsza temetkezési szabályrendeletét a közgyűlés visszaadta, ellenben Szőrényét jóváhagyta. Ugyancsak jóváhagyatott Peperő György kálmáncsai egyháztag 1450 P-s bibliai alapítványa a konfirmált gyermekek teljes bibliával megajándékozásáról és Kálmáncsa 1335 P-s kölcsönfelvételi kérelme. Majd Szilágyi Árpád, Kisdobszáról Nagykunmadarasra megválasztott lelkipásztor búcsúlevele tárgyaltatott. Az egyesek és egyházak ügyeit a jegyzői kar tagjai felváltva referálták. A 134 pontból álló tárgysorozattal három és fél órai tanácskozás után végzett a közgyűlés. A közgyűlésen az elnökség, jegyzői kar, 14 tanácsbíró, 4 egyéb tisztviselő, 48 lelkipásztor, 4 tanítóképviselő, 4 segédlekész, számos tanító és 34 egyházképviselő vett részt, az érdeklődőket nem számítva. (Vége.) Szabó Bálint. A Telekiek Somogybán. Abból az alkalomból ,hogy a dunántúli egyházkerület vitéz gróf Teleki Bélát, a belsősomogyi ref. egyházmegye tanácsbíráját, a nagy Széchenyi István unokáját ültette egyik világi tanácsbírói székébe, talán nem lesz érdektelen, ha ennek a családnak dunántúli, szűkebb értelemben somogyi vonatkozású kapcsolatát ismertetem. Somogy vármegye történeti életébe 1811-ben lép be gróf Teleki László (1764—1821), aki Somogy vármegye főispáni helytartója lesz ebben *az esztendőben és 1819-ben hétszemélynök. Ennek a somogyi főispánnak első, gróf Teleki Máriával kötött házasságából születik Ádám (1789—1851), a híres generális, József (1790—1855), az akadémia elnöke és a dunamelléki kerület főgondnoka. Ez a Sámuel a dédatyja a mi vitéz Teleki Bélánknak. Teleki László első felesége halála után új házasságot köt báró Mészáros Johannával és ebből a házasságból származik a nagy Teleki László (1811—1861), a »Kegyenc« írója és tragikus véget ért nagy politikus. A Teleki-család férfi nemzedéke állandó vezető szerepet játszik egyházi életünkben, így bőséges alkalmuk van a református lelkésztársadalommal való közelebbi megismerkedésre és azoknak az értékeknek a meglátására, amiket az egyszerű fekete ruha, fényesre nyüve is, takar. A somogyi főispán is meglátta ezt. Szétnézett a megyéjében és megakadt a választása a patai lelkipásztor, Erőss József fián, Sándoron, aki akkor végezte a theologiát és kiszemelte László fia nevelőjéül 1817-ben. A megállapodásról szóló Contractust szószerint közlöm. Nem fűzök hozzá kommentárt, mert kommentár nélkül is olyan élénken világítja meg a Telekiek nemes gondolkodását, hogy a belemagyarázás csak rontaná annak klasszikus emelkedettségét és szépségét. »Contractus. Mi alábbirtak léptünk a következő megegyezésre, u. m. én gróf Teleki László fogadom a legkisebb fiam, László mellé nevelőnek Erőss Sándor urat a következő pontok szerint. 1-mo. Én alábbirt felküldöm a magam költségén, idegen országokra Erőss Sándor urat, még pedig úgy, hogy két esztendőt töltsön Göttingában, a harmadik
