Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-14 / 24. szám

1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 109. oldal. Az aratni való sok, kérjük az aratás Urát, hogy küld,-; jön munkásokat«. Kálozoij, március hó 25-én ifjúsági konferenciát tartott a kiskör, melyre mintegy 80-an jöttek pl a; szomszédos gyülekezetekből az ifjúság részéről. Dél­előtt vallásos ünnepély volt a templomban, amikor is Bibliát olvasott és imádkozott Molnár József lel­kész, majd Zsid. 13:8 alapján igehirdetést tartott Tánczos Béla lelkész. Előadást Lányi Jenő mondott Ef. 6:11 alapján azt fejtegetve, hogy mi a célja Isten­nek az ifjúsággal és hogy kell a felnőtteknek az ifjú­ság előtt járniok. Helybeli énekkar Simon Endre h. tanító vezetésével »Vezet a kereszthez út« váltakozó szólamú éneket adta elő nagy hatással, ifjúsági tagok szavaltak. A gyülekezet a vidéki ifjúságot házanként látta vendégül. Délután volt a tulajdonképeni ifjúsági konfe­rencia. A 'templom megtelt ifjúsággal és érdeklődők­kel. 104. dicséret eléneklése után imádkozott Tánczos Béla lelkész. Király istván kisláng! ig.-tanító beszé­dében hangsúlyozta, hogy az országos törvényeink( sokat foglalkoznak az “ifjúság testi kiképzésével, de ielhanyagolják a lelket. Erről nekünk kell gondos­kodnunk, mert az ifjúság lelkére nagy szükségünk van a ref. egyházban. A lelki nevelést! végzi az ifjú­sági egyesület. Ezért nagy szükség van a ref. ifjúsági egyesületekre. Kuli Lajos dr. helyteleníti azt, hogy a felnőttek ostorozzák az előretörő ifjúságot. Az ifjú­sággal mindenhogyan számolnunk kell. Mit akarnak a fiatalok? Ha építeni akarnak, akkor el kell őket látnunk útbaigazítással. Vezetnünk kell őket, példát kell adnunk nekik. Az ifjúsági egyesület legyen az a hely, ahol erőt gyűjtenek a harcra és ahol níegS látják Istent. Szabó Dezső lelkész imája és közének után véget ért a konferencia. Egyes előadások kö­zött helybeli ifjak szavaltak. A templomból azután átvonult az ifjúság a kálozi ref. ifjúsági egyesület; helyiségébe, ahol rövid megbeszélés folyt a jövő ősz­szel megkezdendő munkáról. Búcsúzáskor abban a reményben váltak el egymástól, hogy jövő télen min­den gyülekezetben egyesületbe tömörül az ifjúság. Isten adja áldását az elhatározásra. A felsőőri jubileum. A Borostyánkő-Irottkő-Wechsel által határolt völgykatlanban, messzire elvágva magyar határtól, ide­gen ajkú lakosság közé ékelődve él a dunántúli egy­házkerület egyetlen Ausztriához csatolt anyaegyháza. Már 16 éve, hogy az osztrák ref. superintendentiához tartozik; s hogy a lefolyt 16 év alatt mégis magyar ref. egyház áll ott, az — Isten kegyelméből — ősz lelki­­pásztorának, az 5Q éves lelkészi szolgálatát most töltő, s immár 40 éve felsőőri őrállónak: Bajcsy Gyulának az érdeme. Ma, amikor az alig néhány éves évforduló­kon is nagy ünnepségek tanúi vagyunk, fel kell figyel­nünk erre a csendes jubileumra. Nem akarjuk az ősz lelkipásztor puritán érzését sérteni, épen azért nem akarunk dicshimnuszokat sem zengeni. De nem is kell. Nincs is erre szükség. Ötven éves lelkipásztorság s ebből negyven esztendő egy helyen — magában véve is tiszteletet parancsoló, tény! De had’ mondjuk el mégis, hogy a felsőőri egyház 40 évvel ez'előtt a rom­lás szélén állt s ma rend és békesség van a gyüleke­zetben. Akkor szinte üres templom ásítozott vasárna­ponként, — most talpalatnyi hely sem marad üresen s tele padok ülnek az urasztala körül. Megújított temp­lom, öt tanerős iskola, anyagi jólét csak keretül szol­gálnak a hivek buzgóságához. S hogy mennyire érzi az a saját hazájában is idegenbe szakadt nép lelki­­pásztorának áldásos munkáját, — hogy mennyire érzi azt, hogy életét, erejét az Úr segedelmével rájuk pa­zarolta: annak is csak egy példáját: Az ősz pásztor nyugalomba készül s így el kell hagyni a 40 évig) lakott parókhiát. S a gyülekezet most spontán akarat­tal elhatározta, hogy egyik telkén, rendelkezésére álló tőkéjéből, pásztora számára házat épít, hogy nyugalma Istentől rendelt éveit közöttük tölthesse, hogy akkor is az övék maradhasson! Ez a csendes‘jubileumi meg­nyilatkozás mint ujjongó hangú zsoltárének terül el a hegyeken s szárnyal Ég felé! Lélekben együtt zengünk vele mi is és hálát adunk érte Istennek. Isten áldását kívánjuk Bajcsy Gyula munkás életére s a felsőőri magyar református gyülekezetre! w®®@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@®@®@®®@® (Ö ® | VEGYESEK | ®®@@®®@®®®®S®®®®®®®®®@®®©®®®®@®®®®®®®®® — Iskolalátogatás. Dr. Balogh Jenő egyházker. főgondnok és Ólé Sándor főiskolai gondnok június 10. és 11-én meglátogatták a kollégiumot és a theol. akadémián több kollokviumon, a gimnáziumban pe­dig a rendkívüli tárgyak vizsgáin vettek részt. — Lelkészválasztás. Az egyetemes konvent elnöki tanácsa folyó hó 8-án tartott ülésében az észak­franciaországi magyar reformátusok gondozására Roubaix székhellyel szervezett lelkipásztori állásra Kiss Zoltán pápakovácsi segédlelkészt választotta meg. Gratulálunk ! — Kiss József emlékezete. A pápai református presbitérium pünkösd hétfőjén kegyeletes ünneppel ál­dozott néhai lelkésze Kiss József esperes emlékezetének. Az ünnepet az új templomban már készen álló, s telje­sen berendezett tanácsteremben tartották meg, ahol a presbitérium tagjain kívül nagyszámú közönség gyűlt össze. Ólé Sándor lelkész buzgó fohászkodás után a legbensőségesebb átérzés hangján idézte fel a megje­lenteknek Kiss József alakját, jellemezte puritán nemes egyéniségét és méltatta azokat az alkotásokat: az új iskola megépítését, a soproni ref. egyház alapítását, a pápai új templom telkének megszerzését, amik munkás­ságához fűződnek. Kiss József a templomépítésnek lett vértanúja, gyűjtő kőrútján érte az az autóbaleset, mely halálos betegségét okozta. A presbitérium örök hálája jeléül festette meg arcképét tanácsterme számára. Most lehullott a lepel Kiss József arcképéről, mely arckép Bodolay Jenő iparisk. igazgató kiválóan sikerült alkotása, élethűen ábrázolja az elhunytnak erélyt és jóságot su­gárzó vonásait. A megható ünnep gyülekezeti énekkel nyert befejezést. — Egyházkerületi képviselők az osztályvizsgákon, A gimnázium osztályvizsgái június 11-én kezdődnek meg, melyeken az egyházkerület képviseletében Fülöp József, Lőke Károly és Szűcs József esperesek vesz­nek részt. — A nőnevelő-intézetben a vizsgák jún. 13-án kezdődtek. Képviselőkül dr. Kőrös Endre fő­igazgató és Kutassy Mária intézeti igazgatók kéret­tek fel. — Negyvenéves találkozó. A pápai kollégium 40 esztendő előtt érettségizett öregdiákjai gyűltek össze június 6-án városunkban, hogy felújítsák az ifjúkor szép emlékeit s kegyelettel áldozzanak régi tanáraik emlékei­nek. Közülök az egyetlen életben levőt, Barcsy József ny. tanárt együttesen fel is keresték és szeretettel kö­szöntötték. Áz öregdiákok résztvettek a fiatalokkal együtt az istenitiszteleten is, s hálásan emlékeztek meg

Next

/
Thumbnails
Contents