Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-07 / 14. szám

Negyvenhatodik évfolyam. 14. szám. Pápa, 1935 április 7. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE •...................................................-•••• MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ............—...................................... FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ II. Rákóczi Ferenc. II. Rákóczi Ferenc élete és egyénisége az esz­ményi embertípus megtestesült példája arniak igazo­lására, hogy az önzetlen élet sohasem lehet meddő, a sors talán késleltetheti az emberi elismeréseket, de az igazság győzelmét és a halhatatlanságot meg nem akadályozhatja. Eszményibb nemzeti hőst és egy élet önzetlen munkásságára alkalmasabb példaképet ke­veset találhatunk, mint a vezérlő fejedelem felejthe­tetlen pályafutását. Ma, halála 200 éves évfordulójára az országszerte megrendezendő ünnepségek fénye csak megközelít­heti, de túl nem szárnyalhatja annak a hamar letűnt korszaknak varázsát, amelynek központi alakja, fő­mozgató ereje és lelke ő volt. Koronás királyok és erdélyi fejedelmek sarja, a Rákócziak, Zrínyiek és j Báthoryak leszármazottja, mérhetetlen vagyon kor­­látlan ura, de aki a deli lovagkor csodálatos mese­világából élete végén messze idegenben, klastromi egyszerűségben, szegényen, kegyelemkenyéren, de mindvégig elvhűséggel és Istenben bízó alázatos lé­lekkel fejezte be hányatott életét. Ezt az életet a legtökéletesebb • összhang jellemezte. Ha a rideg realitásra törekvő történetírás meg is fosztja ékes­ségeitől, de eszményi gondolkozáséi magatartása, ön­feláldozó hazaszeretete belevésődött nemzete leikébe és ez a nemzet sohasem felejtette el a cselekedetei­ben megnyilvánuló következetességet, amikor elgon­dolásaihoz a nemzeti ügy érdekében a végsőkig ra­gaszkodott és sohasem felejtette el azt a kálváriajá­rást, melyet kora ifjúságától kezdve, mint az igaz ügy apostola, gyakorta végigjárt. Egyénisége és neve kész programm volt mind­azok számára, akik bíztak az igazság diadalában. A hazaszeretetet édesanyja, a hőslelkű Zrínyi Ilona ragyogó példája égette leikébe, aki megmu­tatta, hogy hogyan mentheti meg egy asszony egy egész nemzetnek a becsületét. És ezt a hazaszerete­tet nem irthatta ki leikéből sem a neuhausi jezsuiták tervszerű dédelgetése és csábítgatása, sem a bécs­újhelyi fogság vészes Idlátásai. Komoly, sőt szinte komor egyénisége eleinte tartózkodóvá és konzervatív gondolkozásuvá tette, de a főúri önérzetét is sértő és veszélyeztető önkény­uralmi kormányrendszer a nemzet élére állította, hogy a »vulnera diutina«, a régi sebek behegesztését meg­kísérelje. És páratlan szervező képességgel tartotta kezében és organizálta az egész nemzeti mozgalmat, magának tartotta fenn a legaprólékosabb kérdésben a elöntés jogát, .széleskörű diplomáciai tevékenysé­gével tanújelét adta államférfiúi képességeinek és annyi balszerencse és csalódás között, nyolc hosszú éven keresztül sohasem látták elcsüggedni. Ez a csodálatos lelkiharmónia még szebben nvi-FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK latkozott meg mély vallásosságában, ami a sír szélén álló fejedelmet a legnagyobb alázatossággal Isten színe elé vezette és töredelmes őszinteséggel tárta fel előtte legtitkosabb gondolatait, hogy az Ö bo­csánatát, irgalmát és kegyelmét elnyerhesse. És e magas helyen álló embertípusnak kegyet« len sors jutott osztályrészül. De éppen ezért jogosan kérdezhetjük, vájjon nem e megindító trágédiájával lett-e a magyar nemzet annyira szeretett mártírja? Hiszen az önfeláldozást kívánó nagy eszméknek mindig van szükségük vértanúkra, kiknek neve az általuk kép­viselt szent eszmével elválaszthatatlanul összeforr. II. Rákóczi Ferenc neve ma már fogalom, egybeforrt az önfeláldozó hazafiság fogalmával. Szenvedett so­kat, méltatlanul, de életével hazaszeretetet, önzetlen­séget, tiirelmességet, áldozatkészséget és buzgó val­lásosságot példázott. Élete sorsa igazi prófétasors volt, de próféciás egyénisége magában hordozta a feltámadás lényegét is, mert eszméi ma is lelkűnk­ben élnek és ha teste most nem is köztünk pihen, de mint egy tisztult eszme prófétája ma is reményt nyújt szenvedéseinkben. Dr. Soós Adorján. A református theologia feladata a jelenkorban. Dr. Brunner Emil. Negyedik tétel: A bibliafordítás feladata magába foglalja a mindenkori jelenre való vonatkozást és azt kívánja, hogy minden theologusnemzedék feladatát új eszközökkel, saját korának a tudományos eszközeivel végezze el. Ezekkel az eszközökkel folytonosan har­coljon és vitázzék a kor szellemével és a bibliai igaz­ságot a mindenkori korszellemmel szemben érvénye­sítse. Mit jelent a fordítás? Először is azt jelenti a legegyszerűbb és legelsődlegesebb értelemben, amit a bibliafordító csinál. A katholikus egyház abban a tekintetben egészen következetes, hogy kanonizált bibliafordítása van: a Vulgata. Abban is egészen következetes, hogy a pápa az egyetlen törvényes bibliafordító és ő a Bibliának törvényes magyará­zója. Van a lutheránizmusban is olyan irányzat, amely igyekezik a Luther bibliafordítását hasonlóképen ka­nonizálni. Nem kérdéses ugyan, hogy vájjon Luther-e a legnagyobb bibliafordító, de épen így nem kérdéses az sem, hogy minden kornak a mqga nyelvére kell lefordítania a Bibliát. A bibliafordítás munkája soha­sem befejezett, hanem minden kornak egyre meg­újuló feladata. Már csak azért sem lehet ezt a mun­kát lezárni, mert a nyelv élő valami és maga is foly­tonos fejlődésben van. A bibliafordítás tudományos feladat. A fordítás­

Next

/
Thumbnails
Contents