Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-07 / 14. szám
Negyvenhatodik évfolyam. 14. szám. Pápa, 1935 április 7. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE •...................................................-•••• MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ............—...................................... FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ II. Rákóczi Ferenc. II. Rákóczi Ferenc élete és egyénisége az eszményi embertípus megtestesült példája arniak igazolására, hogy az önzetlen élet sohasem lehet meddő, a sors talán késleltetheti az emberi elismeréseket, de az igazság győzelmét és a halhatatlanságot meg nem akadályozhatja. Eszményibb nemzeti hőst és egy élet önzetlen munkásságára alkalmasabb példaképet keveset találhatunk, mint a vezérlő fejedelem felejthetetlen pályafutását. Ma, halála 200 éves évfordulójára az országszerte megrendezendő ünnepségek fénye csak megközelítheti, de túl nem szárnyalhatja annak a hamar letűnt korszaknak varázsát, amelynek központi alakja, főmozgató ereje és lelke ő volt. Koronás királyok és erdélyi fejedelmek sarja, a Rákócziak, Zrínyiek és j Báthoryak leszármazottja, mérhetetlen vagyon korlátlan ura, de aki a deli lovagkor csodálatos mesevilágából élete végén messze idegenben, klastromi egyszerűségben, szegényen, kegyelemkenyéren, de mindvégig elvhűséggel és Istenben bízó alázatos lélekkel fejezte be hányatott életét. Ezt az életet a legtökéletesebb • összhang jellemezte. Ha a rideg realitásra törekvő történetírás meg is fosztja ékességeitől, de eszményi gondolkozáséi magatartása, önfeláldozó hazaszeretete belevésődött nemzete leikébe és ez a nemzet sohasem felejtette el a cselekedeteiben megnyilvánuló következetességet, amikor elgondolásaihoz a nemzeti ügy érdekében a végsőkig ragaszkodott és sohasem felejtette el azt a kálváriajárást, melyet kora ifjúságától kezdve, mint az igaz ügy apostola, gyakorta végigjárt. Egyénisége és neve kész programm volt mindazok számára, akik bíztak az igazság diadalában. A hazaszeretetet édesanyja, a hőslelkű Zrínyi Ilona ragyogó példája égette leikébe, aki megmutatta, hogy hogyan mentheti meg egy asszony egy egész nemzetnek a becsületét. És ezt a hazaszeretetet nem irthatta ki leikéből sem a neuhausi jezsuiták tervszerű dédelgetése és csábítgatása, sem a bécsújhelyi fogság vészes Idlátásai. Komoly, sőt szinte komor egyénisége eleinte tartózkodóvá és konzervatív gondolkozásuvá tette, de a főúri önérzetét is sértő és veszélyeztető önkényuralmi kormányrendszer a nemzet élére állította, hogy a »vulnera diutina«, a régi sebek behegesztését megkísérelje. És páratlan szervező képességgel tartotta kezében és organizálta az egész nemzeti mozgalmat, magának tartotta fenn a legaprólékosabb kérdésben a elöntés jogát, .széleskörű diplomáciai tevékenységével tanújelét adta államférfiúi képességeinek és annyi balszerencse és csalódás között, nyolc hosszú éven keresztül sohasem látták elcsüggedni. Ez a csodálatos lelkiharmónia még szebben nvi-FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK latkozott meg mély vallásosságában, ami a sír szélén álló fejedelmet a legnagyobb alázatossággal Isten színe elé vezette és töredelmes őszinteséggel tárta fel előtte legtitkosabb gondolatait, hogy az Ö bocsánatát, irgalmát és kegyelmét elnyerhesse. És e magas helyen álló embertípusnak kegyet« len sors jutott osztályrészül. De éppen ezért jogosan kérdezhetjük, vájjon nem e megindító trágédiájával lett-e a magyar nemzet annyira szeretett mártírja? Hiszen az önfeláldozást kívánó nagy eszméknek mindig van szükségük vértanúkra, kiknek neve az általuk képviselt szent eszmével elválaszthatatlanul összeforr. II. Rákóczi Ferenc neve ma már fogalom, egybeforrt az önfeláldozó hazafiság fogalmával. Szenvedett sokat, méltatlanul, de életével hazaszeretetet, önzetlenséget, tiirelmességet, áldozatkészséget és buzgó vallásosságot példázott. Élete sorsa igazi prófétasors volt, de próféciás egyénisége magában hordozta a feltámadás lényegét is, mert eszméi ma is lelkűnkben élnek és ha teste most nem is köztünk pihen, de mint egy tisztult eszme prófétája ma is reményt nyújt szenvedéseinkben. Dr. Soós Adorján. A református theologia feladata a jelenkorban. Dr. Brunner Emil. Negyedik tétel: A bibliafordítás feladata magába foglalja a mindenkori jelenre való vonatkozást és azt kívánja, hogy minden theologusnemzedék feladatát új eszközökkel, saját korának a tudományos eszközeivel végezze el. Ezekkel az eszközökkel folytonosan harcoljon és vitázzék a kor szellemével és a bibliai igazságot a mindenkori korszellemmel szemben érvényesítse. Mit jelent a fordítás? Először is azt jelenti a legegyszerűbb és legelsődlegesebb értelemben, amit a bibliafordító csinál. A katholikus egyház abban a tekintetben egészen következetes, hogy kanonizált bibliafordítása van: a Vulgata. Abban is egészen következetes, hogy a pápa az egyetlen törvényes bibliafordító és ő a Bibliának törvényes magyarázója. Van a lutheránizmusban is olyan irányzat, amely igyekezik a Luther bibliafordítását hasonlóképen kanonizálni. Nem kérdéses ugyan, hogy vájjon Luther-e a legnagyobb bibliafordító, de épen így nem kérdéses az sem, hogy minden kornak a mqga nyelvére kell lefordítania a Bibliát. A bibliafordítás munkája sohasem befejezett, hanem minden kornak egyre megújuló feladata. Már csak azért sem lehet ezt a munkát lezárni, mert a nyelv élő valami és maga is folytonos fejlődésben van. A bibliafordítás tudományos feladat. A fordítás