Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-27 / 43. szám
Negyvenhatodik évfolyam. 43. szám. Pápa, 1935 október 27. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ___________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.______________________________---------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A belraissziói munka egyházkerületünkben. A harmadik komoly lépés, mely missziói jelentésünkbe kívánkozik, az új mezőföldi esperesnek, nagytiszteletü Vargha Kálmán úrnak esperesi jelentéséből az a részlet, mely az esperesi egyházlátogatás reformjáról szól. Már 1927. évi jelentésünkben, mely akkor még az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvében is megjelent, kifejezést adtunk annak a kívánalomnak, hogy egyházi hatóságaink a missziói munka vezetését, irányítását önként iktassák jog- és hatáskörükbe addig is, mig erről törvényhozásilag nem történik intézkedés. 1929-ben az egyetemes konvent (37. sz.) elrendelte, hogy az esperesek kanonika-vizitációjuk alkalmával lehetőleg vigyék magukkal az egyházmegyei missziói bizottság előadóját is, hogy az előadó az esperessel egyetértésben az egyes gyülekezetekben a misszió érdekében szolgálatot tehessen. 1932 .évi jelentésünkben rámutattunk arra, hogy milyen nagyszerű és páratlan alkalom a 'kanonika vizitáció a hitélet elmélyítésére, a különböző missziói munkáknak az egyházi életbe bevezetésére. Múlt évi jelentésünkben pedig örömmel említettük meg a belsősomogyi egyházmegye egyik missziói körének kezdeményezését az iránt, hogy az esperesi egyházlátogatás gyülekezeti ünnepéllyel legyen összekötve és magvetés legyen a gyülekezet életében. Most azonban egy esperes veti fel saját egyházmegyéje előtt konkrét formában a kérdést és tesz javaslatot az esperesi egyházlátogatás gyümölcsözővé tétele érdekében. Hadd szóljon maga az esperes úr: »Az egyházlátogatás törvényszerinti elvégzéséről nekem már régebben meg volt az egyéni véleményem, mefy szerint annak az eddigi módon üres sablonos betartásával, a jegyzőkönyv egyes pontjaira adott feleletek beírásával, vagy az előre beirt válaszok felolvasásával, az időjárás és terméskilátások megbeszélésével való végzését nem tartom a mai kor szempontjából kielégítőnek. Ügy érzem, hogy ezt a módszert túlnőtte az élet és ennek is meg kell változni az élet követelményei szerint. Az esperesi látogatást ünnepélyessé kell tenni. Adni kell annak a gyülekezetnek valamit a lelki éhség és szomjúság kielégítésére, hogy az egész gyülekezet legyen tanúja és résztvevője a kanonikavízitációnak. Ügy kell azt végezni, hogy óhajtsa, várja és szinte hívja a maga körébe. Be kell állítani a miszszió szolgálatába, hogy az hasson ki a gyülekezet lelki életére, nevelje, erősítse az egyházhoz való ragaszkodását, áldozatkészségét, termékenyítse meg hitéletét és ezzel szolgálja Krisztus ügyét és református anyaszentegyházunk érdekét. Időnként vegye fel programmjába azokat az eszméket, tárgyakat, melyek az egyházi közéletet foglalkoztatják, uralják, hogy falusi j híveink tájékozódjanak felőlük és el tudjanak igazodni I közöttük; tárgyalandók és ismertetendők lennének a missziói munka különféle nemei, eszközei. Felemlítendők lennének az egyházi élet hiányai, fogyatékosságai, orvosszerei, gyógyításmódjai, szóval be kellene kapcsolni az esperesi látogatást a gyülekezeti életbe, hogy az legyen annak a hitbuzgóság terén elmélyítője, a közönyösségnek megszüntetője és jó alkalom a hitbuzgóság emelésére ... Igaz, hogy ez az egyházlátogató munkáját megnehezítené, egy-egy helyen esetleg meghosszabbítaná, de inkább menjen az esperes ritkábban, két három évben felváltva az egyházközségekbe, de látogatása legyen egyházépítő, hiterősítő, vallásos életre és jócselekedetekre ■ buzdító, mint száraz és léleknélküli formaság«. Ennek a nagyszerű, szinte korszakalkotó kezdeményezésnek az alapján legyen szabad tisztelettel javasolnom: missziói bizottságunk üdvözölje szeretettel Vargha Kálmán esperes urat javaslatáért és mint miszsziói bizottságunk új tagját, az egyházkerületi közgyűlés pedig hívja fel az egyházmegyei missziói bizottságokat, hogy esetleg az egyházmegyei lelkészértekezletekkel egyetértve, tárgyalják meg a kanonikavizitáció reformját és az erre vonatkozó javaslataikat az egyházmegyei közgyűlés útján a jövő évi egyházkerületi közgyűlésre terjesszék elő. * /. Kiemelkedő mozzanatok az egyes egyházmegyékben. A belsősomogyi egyházmegye szép missziói jelentése megjegyzi, hogy a lefolyt munkaévben a missziói tevékenység nagyobb elhajlást az elmúlt esztendei rovására, vagy vele szemben haladást nem mutat. A gyülekezetek megtartották az evangelizálás alkalmasnak bizonyult kereteit és a misszió munkásai a különböző talentumok mértéke és a helyi adottságok szerint ezeket a 'kereteket becsületes hűséggel igyekeztek kitölteni. Bár nem található meg mindenütt a missziói lélek feszítő és nyugtalanító ereje és némelyek külső körülményekre igyekeznek áthárítani a hiányokat, általában azt az impressziót nyerhetni a beszámoló jelentésekből, hogy a lelkipásztorok felelősségérzete egészséges, a viharok között is vannak apostoli buzgóságú, bátor lelkű, vén és ifjú munkások, akik célegyenest haladnak előre a Jézus Krisztus elhívása szerint. Az egyházmegyében ifjúsági konferenciákon és a köri értekezleteken kívül Kaposvárott 1934 okt. 25-én egyházmegyei missziói konferencia volt az egyházmegyei missziói bizottság rendezésében. Kiemelkedő mozzanat volt az egyházmegye és az egyes gyülekezetek nőtagjainak megszervezése, a gyülekezeti énekkarok eszméjének oly értelmű irányítása, hogy a missziói segélyalap terhére elő kell segíteni a versenyző és a református napok tartásában segéd
