Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-13 / 19. szám

78. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1934.

sőt lehetőleg tovább fejleszteni. Az iskolafenntartás jogához teljes erővel kell ragaszkodniok, azt soha feledni nem szabad, sőt a külső világi hatalom részéről esetleg jövő támadásokkal szemben meg kell védeniük. Szomorú példák állanak előttünk, ahol a múltban egyházaink iskoláikat meggondolatlanul átadták a világi hatóságoknak, azokban eredeti valójukból kiforgatva, idegen szellem ütött tanyát. Erdélyben és általában véve a megszállt területekem, ahol még a régi békeidőben adták át az egyházak iskoláikat az államnak, most egyenesen ellenünk nevelik azokban a saját fiainkat. Hithűségben igazán törhetetlen, meggyőződéses reformátusokat csakis saját hitfelekezetű iskoláink nevelhetnek részünkre, nekünk pedig, főleg a mai időkben, ilyen hívőkre van szükségünk. Nemzeti érdek is, hogy jó reformátusoknak neveljük gyermekeinket, mert hiszen aki jó református, az egyúttal jó magyar hazafi is lesz. Ha iskoláinkat meg tudjuk tartani és bennük az igaz kálvinista valláserkölcsi szellemet ápoljuk és erősítjük, akkor bátran nézhetünk szembe a velünk ellenséges irányzatokkal is és nem kell tartanunk attól sem, hogy híveink körében a romboló, nemzet-, haza- és egyházellenes felforgató irányzatok bármikor is gyökeret tudjanak verni.

(Folyt, köv.j

Elszámolás húsvéti legációkról.

Theologusaink a húsvéti ünnepek alkalmával a vetkező segélyben részesültek az egyes legációkörökbe tartozó gyülekezetek részéről:

1. Győr, Hegyeshalom, Magyaróvár = 175.30;

2. Barabásszeg, Zalaegerszeg—168.27; 3. Balatonszabadi, Enying, Lepsény, Mezőszentgyörgy, Siómaros = 165.50; 4. Alsók, Csurgó = 162.50; 5. Tata, Szomód = /óö.—; 6. Dömös, Nagymaros, Nógrádverőce, Pilismarót, Szob = 147.69; 7. Ászár, Császár, Ete, Kisbér = 119.70; 8. Alsósegesd, Kutas, Nemesáéá = 117.18; 9. Csép, Kisigmánd, Nagyigmánd, Tárkány = 116.—; 10. Balatonarács, Balatonfüred, Balatonkövesd =/13.10; 11. Bodajk, Csákberény, Fehérvárcsurgó, Iszkaszentgyörgy, Magyaralmás, Moha, Mór —107.76; 12. Dég, Igar, Sáregres, Szilasbalhás — 104.—; 13. Ajka, Kúp, Noszlop, Padrag, Pápakovácsi, Tapolcafő, Tósok = 102.88; 14. Pápa — 94.—; 15. Ács = 92.—; 16. Balatonkenese, Balatonfőkajár, Csajág = 92.—/ 17. Egyházasrádóc, Egyházasszecsőd, Körmend = 87.70; 18. Kocs, Mocsa = 87.06; 19. Nemesvámos, Veszprém = 86.—; 20. Szentgál = 84.—; 21. Nagykanizsa = 80.—; 22. Csór, Gyulafirátót, Hajmáskér, Inota, Kádárta, Sóly, Várpalota = 78.—;

23. Almásfüzitő, Komárom, Naszály, Szőny = 77.—;

24. Bürüs, Homokszentgyörgy, Hóból, Magyarujfalu,

Szigetvár, Szörény = 76.50; 25. Bakonyszentkirály,

Csetény, Dudar, Réde, Veszprémvarsány = 74.—; 26. Keszthely, Sümeg, Tapolca = 70.50; 27. Füle, Polgárdi — 70.—/ 28. Erdőcsokonya, Görgeteg, Rhiyaujlak, Somogyvisonta — 68.—/ 29. Beleg, Bolhás, Ötvöskónyi, Somogyszob = 66.—; 30. Balatonhenye, Köveskál, Monoszló, Szentantalfa, Zánka = 63.20* 31. Alsóörs, Felsőörs, Lovas, Szentkirályszabadja, Vörösberény = 61.—/ 32. Gyöngyösmellék, Kisdobsza, Nagykorpád, Rettend = 67.—/ 33. Sopron = 60.—;

34. Dunaalmás, Neszmély = 59.—; 35. Falubattyán, Nádasdladány, Sárkeszi = 58.—; 36. Balatonszőilős, Magyarbarnag, Mencshely, Nagyvázsony, Öcs, Tótvázsony — 57.84; 37. Királyszentistván, Litér, Papkeszi, Vilonya —-57.40; 38. Mezőlak, Mihályháza, Nemesszalók, Nyárád—5ó.—/ 39. Kálóz, Kisláng = 55.—/ 40. Diósjenő, Szokolya = 55.—; 41. Berhida, Kiskovácsi, Ősi = 53.05; 42. Kaposmérő, Kaposvár = 52.—; 43. Mezőőrs, Pázmándfalu, Pér, Táp, Tápszentmiklós = 5/.—/ 44. Bököd, Dad, Kömlőd = 50.—; 45. Csősz, Soponya, Tác = 48.47; 46. • Barcs, Darány = =44.46; 47. Mezőkomárom, Szabadhidvég = 43.—/

48. Merenye, Pata, Tótszentgyörgy = 42.—; 49. Adorjánháza, Csögle, Egeralja, Nagypirit = 41.—; 50. Esztergom, Lábatlan = 40.—; 51. Győrszemere, Szerecseny = 36.—; 52. Felsőgörzsöny, Nagyacsád, Takácsi = 34.47; 53. Borsosgyőr, Dáka, Kéttomyulak, Pápadereske, Nóráp = 34.44; 54. Bana, Bábolna,

Bőnyrétalap = 32.72; 55. Patca, Szilvásszentmárton, Vásárosbéc, Zselickisfalud = 32.—; 56. Adásztevel,

Homokbödöge, Nagygyimót = 20.26; 57. Gyermely, Tarján = 20.—. — Vagyis összesen husvétkor 4370.95 pengőt kaptak theologusaink. Isten áldása legyen az a d a ko zó gyű le keze teke n.

Konfirmáció, vagy hitvallástétel?

Tisztában vagyok vele, hogy ez a kérdés nem tartozik a szőnyege - levő kérdések közé, s éppen ezért nem is számíthat olyan érdeklődésre, mint ha egyházi életünk égetően sürgős, megoldásra váró problémáinak valamelyikével foglalkoznánk e helyen. De talán aktualitást kölcsönöz kérdésünknek az Úr szent vacsorájához első Ízben bocsátandó gyermekeink közeledő hitvallástétele.

Hogy konfirmációnak, vagy hitvallástételnek nevezzük-e a keresztség sákramentumával már kiábrázolt és megpecsételt kegyelembe-fogadtatásra gyülekezetünk ifjú tagjainak most már öntudatosan érkező válaszát, az igazán semmit sem változtat a lényegen, — jegyezhetik meg sokan. De bármennyire igazuk van is ezeknek, mégis engedjék meg az idegen kovásztól nem egészen mentes egyházi szóhasználatunk érdekében az itt következő kis »szőrszálhasogatást«.

A »confirmatio« szót nem lehet úgy magyarázni és kimagyarázni, hegy eredeti jelentése, a megerősítés teljesen eltűnjék belőle. »Signo te signo crucis, *confirmc te chrismate salutis, in nomine Patris et F. et S. S.« vagy »in vitám aeternam« — rnondjá a megerősítés »apostoli hatalmával és jogával« felruházott római püspök, miközben hitükről számot adni még alig tudó gyermekeket bérmál (confirmál), >>Ccnfirmatio«-nak ne/ezték a középkori hűbéres lovagok beiktatását, illetve felavatását is. A katholikus püspök által végrehajtott lelki lovaggá-ütésre, a bérmálásra találó lehet ez a megjelölés, de annál kevésbbé találó arra az aktivitásra, amellyel egyházunknak kezdettől fogva kegyelemben álló ifjú tagjai annak idején annak rendje és módja szerint kinyilatkoztatják a szent gyülekezet előtt, hogy isten kegyelmi szövetségének föltételeit vállalják, s következményeit levonják a maguk számára, magukra vevén azt a felelősséget, ami a Krisztus egyháza tagságával velejár.

Megértjük azt is, hogy a schfeiermacheri lutheránus theologia, miután arra az eredményre jutott, hogy a gyermekkeresztség alapjai a bibliában nem találhatók, a gyermekkeresztség hiányait pótló megerősítésnek tekintette a hitvallástétel szertartását, ha egyszer a mi hitünk szerint semmit sem erősít meg a hitvallástétel. Isten Ígéretei ugyanis elég bizonyosan megpecsételtettek már a keresztség sákramentuma által; az ember hitét pedig semmiféle konfirmációéi előkészítés által sem erősíthetjük meg, ha csak Isten meg nem erősíti azt akár egyébként, akár ez alkalom