Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-07-08 / 27. szám

1934

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

113. oldal.

pen tudott írni«. — Toldi ÍV. énekében Bence a jó szolga beszél Miklóshoz, hogy térjen haza, de az konok és komoran hallgatja, »Hanem amint anyját hozta fel végtére, Követ hengerített a fiú szivére, S addig-addig bámult a susogó nádra, Egy meleg" könnycsepp ült szeme pillájára«. Olyan megható a gyermeki szeretet ama megnyilvánulása is, amikor Miklós anyjától búcsúzik: »Kegyelmedet pedig áldja meg az Isten, Áldja meg az Isten ezen a világon, Még a másikon is szivemből kívánom«. Fagyos, nyomorúsággal teljes világban enyhítő balzsam a családi kör és a szeretet, erről szól a »Családi kör« c. költemény egészen, de különösen megragadó, mert mintha a mai világ leikéhez szólna ez a pár sor: »De vájjon ki zörget, nézz ki fiam Sára; Valami szegény kér helyet éjszakára, Mért ne foga duók be, ha tanyája nincsen, Menynyit szenved úgy is sok bezárt kilincsen«. A családi ház biblikus levegője, mint jótékony barát kísérte végig Aranyt egész életen, az tette öt tiszta lelkűvé, becsületére kényessé, jellemben derekké, egyenessé és ez tette őt nagy, Isten áldotta költővé.

*

Igen tisztelt Lelkészértekezlet! Lélekben bejárni múlt idők avarját, lehajolni egy-egy nagy lélek magasztos emléke előtt, szép hivatása az utódoknak, az Arany Jánost tanulmányozni emellett különös mély | örömet is jelent a vele foglalkozóknak. Amint olvassuk j írásait megigéz, könnyekre fakaszt, rabul ejt és bámulatra indít a műveiből kiáradó, kizengő isteni lélek fenséges szépsége, csodálatos volta, úgy érezzük ma- i gun kát, mintha a Hóreben álltunk volna megoldott sarukkal. Nagyon közel Istenhez. Megérezzük, hogy j ő nem csak volt, de legyen is amig magyarul zeng a zsoltár, az ősi ének, mélázik a tárogató elmúlt idők dicsőségéről a Duna-Tisza partján, mert lelkét Isten kondi tóttá dalokban zengő, messze halló hanggá, mert Arany lelke Isten lelkének egy része és önkéntelenül idézi az ember Dante emlékének szentelt ódája eme különösen gyönyörű részét: »Évezred hanyatlik, évezred kel újra, Mi;g egy égi álom a világba téved!« Megérezzük, hogy Arany aláhajolt Isten SzentiráaaS áldott forrásához és biblikusán zengő és imádságosan hivő, áldozatosan szerető lett tőle a lelke, a vizek színén lebegő terejmtő lélek emelte őt magasra, túl az : emberi méreteken. Örökké modern marad és minden idők embere gyönyörűséggel fogja olvasni, mert lantja húrján a legmélyebb emberi érzések zeng1- j tek. Büszkén valljuk, hogy ő a mienk, azé az egyházé mely Isten lelkének olyan sokszor volt megzendítője, Isten terveinek megvalósítója, büszkén emlegetjük, j hogy ő a kálvinista hitnek derék, világi hitvallója és j most az ő halála 50 éves évfordulóján odafcelyezem az ő messze levő sírjára az emlékezéssel a sok cső- ! kor fehér virág mellé egyházmegyénk nefelejcs-csokrát is, ezt a szerény értekezést, — Istent áldva Arany Jánosért! (Vége.)

©3®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©®®®©©®

@ ®

I VEGYESEK 1

® ® ©®®®®®@®®®®®®®@®®®@@@®@®®®®®@@®§)®©®®®®®

— Arcképleleplezés Nemesszalókon. Lélekemelő szép ünnepélyt rendezett június 17-én, vasárnap délután a nemesszalóki református gyülekezet. A jól sikerült évzáró ünnepély után fél 5 órakor az iskolaépületbe vonultak át a templomban egybesereglett hívek, az egyház agg főgondnoka: Szalóky Dániel erdőcsokonyai nyug. igazgató-tanító olajba festett arcképének leleplezésére. A 90 éves főgondnok szegénysorsú, szorgalmas, jómagaviseletű iskolásgyermekek részére már évekkel ezelőtt nagyobb alapítványt tett szülőfaluja egyházánál s most megküldte arcképét, mely Barna festőművész kitűnő alkotása. Az ünnepi beszédet Horváth Lajos lelkész mondotta, méltatva az ünnepelt szülőföldszeretetét, hűségét, kiváló pedagógiai munkásságát, amellyel a magyar hazának és anyaszentegyháznak olyan férfiakat nevelt, mint pl. Nagyatádi Szabó István. A képet Kovács Aladár tanító vette át megőrzésre az egyház és iskola nevében, rövid beszéd kíséretében. A gyülekezet az egész ünnepélyt állva hallgatta végig, ezáltal juttatva kifejezésre kegyeletét Szalóky Dániel alig pár héttel ezelőtt elhunyt hitvese iránt, akivel 66 esztendeig élt boldog házaséletet. A kegyeletes ünnepélyt a lelkész imádsággal és áldásosztással fejezte be. A nemesszalóki gyülekezet — amint az elmúlt tanévet arcképlelcplezéssel fejezte be, úgy — a jövő tanévet is arcképleleplezéssel akarja megnyitani. Megfesteti néhai Szalóky Gézának, az egyház volt főgondnokának arcképét. Tudvalevő, hogy Szalóky Géza a nemesszalóki lelkészi állás megszervezésére és a közterhek csökkentésére 80 hold földet és egy lakóházat hagyományozott a nemesszalóki gyülekezetnek.

— A tatai református egyházmegye lelkészértekezlete július 17-én Komáromban lesz a következő tárgysorozattal: 1. CXXXIV. zsoltár 1—3. vers. 2. Bevezető áhítat. Tartja Csizmadia Dániel neszmélyi lelkész. 3. Elnöki megnyitó, mondja Győry Elemér győri lelkész. 4. Pénztárosi és könyvtárosi jelentés. Előterjeszti Komjáthy Aladár tárkányi lelkész. 5. Pályaművek bírálata, a) A tudományos tételre beérkezett munkát bírálják: Mikos Lajos, Tóth Sándor és Várady Lajos; b) Az egyházi beszédre beérkezett munkát bírálják: Sáhó István, Csizmadia Dániel és László Géza. 6. A jövő évi pályatételek kitűzése. 7. Az ORLE választmányába egyházmegyei képviselők választása. 8. Máté és Márk evangéliuma fordításainak kritikai ismertetése: Tapsonyi Sándor nagyigmándi lelkész. 9. Szenczi Molnár Albert zsoltáraiból a nép ajakára átment szólásformák: Szőnyi József naszályj lelkész. 10. Lelkészválasztás a magyar református egyházban az utóbbi félszázad alatt; különös tekintettel a legújabb egyházi törvényre: Baráth József gyermelyi lelkész. 11. Az egyházmegye saját, valamint az egyházmegye területén lévő egyéb egyházi testületek stb. kiadványainak bibliográf iái összeállítása: Gaál Endre tatai lelkész. 12. Az orsz. ref. kiállítás ügyének megtárgyalása. Előadó Egerházy Lajos Orjó igazgató. 13. Ä lelkipásztori továbbképzés: Győry Elemér győri lelkész. 14. Az egykekérdés: László Géza héregi lelkész. 15. Az esetleg még beérkező ügyek, indítványok megtárgyalása, eszmecsere. Indítványok és javaslatok július 10-ig az elnökhöz küldendők. 16. Záró imádság. 17. Záróének: CXLVI. zsoltár 1. verse.

— A Kálóz és vidéke lelkészi kiskörének működéséről. Mióta egyházmegyénk elrendelte a lelkészi kiskörökben az intenzivebb munkát, évről-évre megjelentünk kiskörünk egyes gyülekezeteiben és tartottunk ünnepélyeket és előadásokat. A folyó missziói évben is egynek kivételével minden gyülekezetben megjelentünk és mindenütt előadásaink és az igehirdetésnek is központjába az ifjúság ügyét állítottuk. Egyes helyeken a következő előadók és előadások szerepeltek: Kálóz. Igehirdető dr. Kuli Lajos kislángi lelkész. Előadók: Dr. Kuli Lajos: Az ifjúság és az egyház; Tánczos Béla táczi lelkész: A falusi ifjúsági egyesü