Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-06-04 / 23. szám
Negyvennegyedik évfolyam. 23. szám. Pápa, 1933 június 4. DDNANTULI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI R EFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ........................................................— MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. -............................. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐMUNKAfÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK * INTÉZENDÖK Kitöltetett a Szentlélek. Ap. Csel. 233. Hogyan jöhet el mihozzánk a Szentlélek ma? Eljön, ha maga az Atya Isten jön el, mert a Szentlélek maga az Isten, a szentséges Isten jelenléte miközöttünk. Isten jelen van közöttünk sokszor, de nem minden istenségnek, vagy isteninek gondolt helyzet, lelkiállapot, esemény egy az Istennel. Nem akkor jön el, ha mi akarjuk, ha mi erőszakoljuk. Isten elrejtettségéből és miáltalunk meg nem közelíthető távolságából jön el mihozzánk és változik kegyelméből minket állandóan körülölelő közelséggé. Az Isten és az ember találkozásában az első lépést Isten tette. Amióta ember él a földgolyón, azóta mindig érezte, talán nem tudta jól kimondani, talán csak sejtette, hogy a világot Isten teremtette, rendezte be, hívta életre a csudálatos szépségű természetet és indította meg a világtörténetet. Mindig tudta, megérezte az ember, mert Isten tudomására hozta, hogy mi az akarata az emberrel szemben, hogy az égre helyezett csillagoknak épúgy, mint a lelkiismeretnek megvannak a vastörvényei, melyeket Ö szabott meg. Ez azonban úgylátszik, kevés volt az ember számára. Többre volt szükség. Közelebb jött, lépést-lépésre tett az ember felé a prófétákban, a tízparancsolatban, melyet Mózes által adatott ki a Sinai hegyen. Csudálatos leírása az Isten mindeneket megemésztő fenséges voltának az, hogy égzengés és villámlás közepette adja ki a tízparancsolatot. Megközelíthetetlen az Isten! A népnek a hegy lábánál kell maradnia, a hegyre felmenő Mózesnek is el kell takarnia az orcáját. Legfeljebb gyaníthatják, tapogathatják Izrael vezérei Izrael urát és Istenét, a Jehovát, de egyiknek sem adatik meg, mert egyik sem méltó arra, hogy szemtől-szembe lássa. Mégis, még így is épen eleget megtudhattak Istenből, ami idvességükre és javukra szolgálhatott volna, ha szivükre-lelkükre vették volna. Még egy lépést kellett Istennek tennie az emberek felé. Szentségét felfedte, mikor ráruházta Jézus Krisztusnak emberi formájára. Szentfiát tette jelenlétének, állandó velünklakozásának hordozójává, akin úgy tükrözik szentséges arca, mint akárcsak egy tükörben. A napfénynek áldását, visszfényét meglátjuk magunk körül a búzakalászban épúgy, mint a liarmatcseppben. Istennek a fénye is világít, tökéletesen azonban semmi sem sugározza vissza, sem a virág, sem a falomb, sem a ragyogó szem, sem az emberi mosolygás. Csupán csak a mi Urunknak Jézus Krisztusnak tanítása, személye, példázatai, szenvedéstörténete, Jézus Krisztusnak evaíjgéliuma, Jézus Krisztus: az evangélium mutatja be, ábrázolja ki az Atyát és hozzánk való szánalmát, szereteíét, irgalmát, kegyelmét. Ez Istennek utolsó lépése mihozzánk, emberekhez. Közelebb már nem jöhet, jobban nem érthet meg, nem ítélhet meg minket, mint Jézus Krisztusban. Aki Jézushoz tartozik, aki hozzá szegődik, aki hallgatja Őt és cselekszi akaratát, ahhoz állandóan elérkezik Isten Szendéikével, szent és örökkévaló jelenlétével. Nagyobb öröm, fenségesebb ajándék embert nem érhet, mint az, hogy Isten megajándékozza, lelkét betölti Szendéikével. Isten több lépést nem tesz, a következő lépést nekünk kell tenni. A láng nem állhat meg, mint erdőtűznek, melynek semmi sem áll ellent, mert mindenen átgázol, úgy kell továbbíolynia a Szentiéleknek a mi lelkűnkön által. A Szentlélek tüzes nyelvei, szimbolikusan és művészileg ábrázolva is kereső, lobogó mozgást végeznek, táplálékra, továbbterjedésre vágynak, arra, hogy legyen mit elnyelniük. A mi feladatunk táplálni, elaludni, kihunyni nem engedni ezt a tűzet. Dobjuk rá bűneinket, dobjuk rá erényeinket! Hadd égjenek el a bűnök, hadd tisztuljanak meg salaktól, erényeket koptató csorbáktól a kiválóságok, hadd gyulladjanak fel a szemek, ragyogjanak a tekintetek, mikor meglátják az első pünkösdnek lángnyelveit, melyek jobban lelkesítenek, mint a legszebb tavaszi vasárnapi hajnal, a iegtüzesebb induló^ a legcsattanóbb kacaj, a legígéretesebb mosolygás, a legszélesebbkörű kilátás. Hadd gyúljanak ki rajtunk, bennünk, munkálkodásunkban a Szentlélek nyelvei, melyek felszabadítják a keserű ajkakat, hogy elsírjuk keserveinket, melyek kiégetik a bedugasztott füleket, hogy meghallgassák keserűségeinket, hogy a mi ajkunknak Istent-magasztaló hozsánnázása és zsoltározása átzengjen minden olyan hangon, mely pusztít, mérgez, lelkiséget gyilkol, hadd gyulladjon ki a láng ajkunkon, szivünkön, egész életünkön, hogy mindenki meglássa: Velünk van az Isten, megjelent az Isten miközöttiink és Isten jelenlétében legyőzhetetlenek. diadalraszállók, boldogok, hősök.. Isten .gyermekei vagyunk, az örökkévalóság fiai és leányai, a Szentlélek kitöltetett mireánkv hogy a halhatatlan öröm részesei^ továbbszármaztatói legyünk. Dr. íncze Gábor. — A sárospataki angol-gimnázium és az ezzel kapcsolatos angol-internátus új Tájékoztatója megjelent. Az ízléses kiállítású, képekben gazdag füzet minden kívánt felvilágosítást megad az érdeklődőknek úgy a növendékek ellátása, lakása, sportkiképízése, valláserkölcsi és hazafias nevelése, mint a tanulmányi vonatkozásban. A rövid fennállása ellenére is már országos érdeklődést keltő angoUgimnáziumba s az ezzel kapcsolatos angol-interná’tusba elsősorban I. osztályba jelentkező növendékek vehetők fel. A felvételt kérő folyamodványok, születési, négy elemi végzéséről iskolai, orvosi bizonyítványok csatolásával június hó 10-íg nyújtandók be az Angolinternátus igazgatóságához, Sárospatak.
