Dunántúli Protestáns Lap, 1933 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1933-10-22 / 43. szám
Negyvennegyedik évfolyam. 43. szám. Pápa, 1933 október 22. DDNÁNTIÍL1 PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ......................................................... FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA) FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A német birodalmi evangéliumi egyházak egyesítése. Nyilvánvaló, hogy az egyházigazgatás az első két tényezőre, a birodalmi püspökre és a mellé rendelt tanácsra nehezedik. A 60 tagból álló zsinat, ha általános irányelvek megszabására alkalmas is, de magára az egyházkormányzásra sokkal kisebb befolyással lesz, mint a birodalmi püspök, illetve a tanács. Még kevesebb befolyást gyakorolnak a 4. pont alatt felemlített tanácsadó kamarák, melyeknek szerepe nincs is közelebbről körülírva s melyek legfeljebb csak a nép körében felmerülő óhajokat, törekvéseket juttathatják a birodalmi püspök és a tanács tudomására. A birodalmi püspök mellett a legfontosabb szerv — amint jeleztük — maga a tanács, mélynek három tagja, ha nem kimondottan is, a három most egységesített egyház kebeléből kerül ki, külön egy a lutheri egyház kebeléből, külön egy a református egyház kebeléből, végre a harmadik az uniált egyház kebeléből, úgy, hogy minden egyház ügyei legfőbb fokon saját kebeléből kikerült tanácstag által intézteinek el, tehát azt a veszélyt az új egyházalkotmány kikerüli, hogy a tisztán református nyugati egyházak ügyeit esetleg a lutheránus birodalmi püspök intézze, vagy az uniált egyház ügyei is az ő kizárólagos hatáskörébe kerüljenek. Kérdés természetesen, hogy ez a tanács hogyan fog funkcionálni s nem lesznek-e kebelében esetleg súrlódások, amelyek az ügyek békés és megnyugtató elintézését akadályoznák. Az egyháznak az államhoz való viszonyáról az alkotmány nem szól közelebbről. így nem lehet látni, hogy mit várhatni az államtól az evangélikus egyház egyetemére nézve. Ezt különben nem is annyira ettől az alkotmánytól, mint attól a szerződésszerű megállapodástól kell várnunk, amelyet a német birodalom a német evangélikus egyházzal kötni fog annak a szerződésnek, illetve konkordátumnak mintájára, amelyet a római egyházzal kötött s amelyben a római egyház részére olyan jogkört biztosít, melynél kevesebbet, vagy szűkcbbet az evangélikus egyház részére sem biztosíthat. A tartományi egyházak élete jelentékenyen módosulni fog az új egyházalkotmány behatása alatt. A kisebbek valószínűleg össze fognak olvadni, aminthogy Reuss tartomány 30 lelkésze máris csatlakozást keres a thüringiai egyházzal és azzal teljesen eggyé olvadni hajlandó. Előre látható, hogy a 28 tartományi egyház száma le fog csökkenni s előre látható, hogy a tartományi egyházakban is a püspöki befolyás erősebb mértékben fog érvényesülni, mint eddig a generális superintendens befolyása. Szóval előre látható, hogy a tartományi egyházak is a birodalmi egyház szervezete szerint fognak igazodni,' melynél mégis a legfőbb hatalom a birodalmi püspök kezében folyik össze. Nem látszik valószínűtlennek, hogy a tartományi egyházak beosztásia az új birodalmi beosztás szerint fog igazodni, bár e tekintetben az a körülmény, hogy a népesség vallásilag az északi és déli német birodalmi részekben nagyon különböző, — az északi részekben túlnyomóan protestáns, a déli részekben túlnyomóan katholikus — bizonyos fokig akadályozza a tartományok szerinti beosztásnak az egyház igazgatásába való bevitelét. Ez azonban épen úgy, mint a tartományi egyházakból, kétharmad részben kiküldendő és egyharmad részben a birodalmi püspök által kinevezendő zsinat szerepe a jövőben mutatkozik meg s fogja eldönteni, hogy az új egyházalkotmány papiros alkotmány-e, vagy pedig a valóságos életbe átvihető és pedig nagyobb zökkenő nélkül átvihető szervezetnek bizonyul-e. A porosz kultuszminiszternek benyulása az egyház ügyeibe az alkotmány elkészítése idején s közelebbről birodalmi biztosok kinevezése és egyházi hivatalban levő tisztviselők elmozdítása rendkívüli zavarokat idézett elő június végén és július elején a német birodalom evangélikus egyházaiban. Nagyon kérdéses, hogy az a rossz hangulat, amely ezeknek a rendelkezéseknek nyomán támadt s amely egész alaposan felkavarta az egyház békéjét, lehiggad és lecsillapul-e, nagyon kérdéses, hogy az új birodalmi püspök, akinek személyére nézve — úgy látszik — már Müller tábori lelkész személyében megtörtént a megállapodás, képes lesz-e a maga befolyásával és eljárásával mindazt a fájdalmas érzést megszüntetni, amely a tárgyalások nyomán az egyházban keletkezett. Amint az 1817-iki háromszázados reformációi emlékünnep után megkísérelt uniós törekvések nem vezettek célhoz, így kérdés, hogy ezek a mostani egységesítési törekvések is elérik-e céljukat s a politikának belejátszása az egyházi életbe nem fogja-e nagyon keservesen megboszulni magát. Ma a választások még mindig a politikai befolyás alatt állanak, a zsinati választások háromnegyede a német keresztyénekre esett, de nagy kérdés, hogy egy politikai fordulatnál az egyház nem fogja-e megsinyleni azt, hogy ennyire engedte magát befolyásoltatni az által a nagy politikai fordulat által, amely Hitler agitációja révén jött létre a német birodalomban. A jövő telve van kérdésekkel s mi a német evangéliumi egyház érdekében csak azt óhajtjuk, vajha ezekre a kérdésekre ugyanaz a jövő megnyugtató feleletet hozna! (Vége.) Dr. Antal Géza. — Elmaradt a kühnissziói konferencia. A Reformámátus Külmissziói Szövetség közli az érdeklődőkkel, hogy közbejött akadályok miatt az október 14—15-re tervezett konferenciát bizonytalan időre elhalasztotta.
