Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-06 / 10. szám

1932 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 39. oldal. dolgoznak a vasárnapi iskolában és segítségül jönnek, számszerint 21-en, a gyülekezeti diakónusoknak a sze­gények ellátására szükséges adományok havonkénti összegyűjtésében. . — Végrendeleti hagyomány. A bőnyi református egyház a napokban gazdag ajándékban részesült. Egyik buzgó presbitere, hosszú ideig volt gondnoka, Hamar Dezső, akit február 22-én temettek el, 215 hold föld­birtokából 175 holdat,- benne 15 hold kitűnő erdőt, vég­­rendeletileg a bőnyi református egyháznak hagyomá­nyozott. A hagyaték jövedelméből jótanuló bőnyi refor­mátus napszámos gyermekek taníttatandók. A megbol­dogult sajátkeziileg írt végrendeletének utolsó mondata így hangzik: Nem is ember, ki másokért is nem élt. Akik ismerték őt, bizonyságot tehetnek, hogy Hamar Dezső életében valóban a szolgálat lelkét hordozta ma­gában és végrendeleti intézkedése mutatja, hogy ezt te­kintette legnagyobb becsvágyának halálában is. Istentől nyert javaival híven sáfárkodva, tettével mutatta meg, hogy szivén viseli az egyház és benne hittestvérei ügyét. Áldott legyen emlékezete! —. Halálozás. A pozsonyi ref. egyházat súlyos veszteség érte, Forray Béla, az egyháznak évtizedeken át hűséges főgondnoka, 75 éves korában elhunyt. Az Űr vigasztalja meg a szomorkodó gyülekezetét. — A kecskeméti ref. egyház február 28-án egy­hangú meghívássa! dr. IGss. Vince enyingi lelkészt vá­lasztotta meg Muraközy Gyula utódjává egyik lelkészé­nek. Az egyhangú meghívás biztosíték afelől, hogy az új lelkész teljes erővel végezheti gyönyörű munkáját és elismerése annak az irodalmi és lelkipásztori tevékeny­ségnek, amelyet dr. Vass egyházkerületünkben végzett mint pápai theol. tanár és mint enyingi lelkész, isten gazdag áldása kisérje őt kecskeméti parochiájába. Sze­retettel köszöntjiik. — Elekes Gyula uradalmi jószágigazgatót, a pápai ref. egyházmegye, világi főjegyzőjét meleg ünneplésben részesítették abból az alkalomból, hogy most töltötte be a rédei Esterházy-uradalomban 25 éves szolgálati jubileumát. Az ünnepélyen és az azt követő társasebéden jelen volt gróf Esterházy Pál földbirtokos egész család­jával és őszinte elismerését fejezte ki hűséges, önzetlen szolgálataiért. Ott voltak a ref. egyház képviselői is Lám­­pérth Lajos rédei lelkésszel az élükön, mert Elekes mint régi erdélyi ároni család sarja, mindig szivén hordja református egyháza ügyét. Az évforduló alkalmából mi is szeretettel köszöntjük a jubilánst. Ad multos annos! Lelkészválasztás. A becefai (Baranya vármegye) ref. gyülekezet Németh Lajos kaposvári segédlelkészt választotta meg lelkipásztorának. Németh a theologiá­­nak Pápán jeles eredménnyel elvégzése után Párisban is töltött egy évet az ottani protestáns theologiai fakul­táson. Isten áldása kisérje őt új állomáshelyére. — Gyászhir. Mély részvéttel értesültünk, hogy Janó István nyug. ref. lelkész február 27-én, 75 éves korában, hosszúszenvedés után, Ötvöskónyiban elhunyt. A hű mun­kás emlékezete áldott. — A tótszentgyörgyi ref. egyház február 29-én, egyhangú meghívással, Bódis Sándor csurgói s. lelkészt választotta meg. Az egyhangú meghíváshoz gratulálunk úgy a meghívó gyülekezetnek, mint a meghívott lel­késznek. — Kitüntetés. Fekete Béla fehérvárcsurgói reformá­tus kántortanítót, Fehérvárcsurgó község levente-főoktatóját a testnevelés terén szerzett érdemeiért az országos testneve­lési tanács ezüst-éremmel tüntette ki. Fekete Bélának nagy gondja van arra is, hogy a leventék templomba járjanak. Ä megérdemelt kitüntetéshez gratulálunk! • A Ielkésztanítőság kérdése volt a folyó hó 1-én és 2-án tartott egyetemes tanügyi bizottság egyik legfontosabb tárgya. A múlt évi konventi gyűlés egyház­­kerületünk püspökét bízta meg azzal, hogy a kultusz­minisztériummal folytasson tárgyalásokat az irányban, vajjón nem volna-e lehetséges külön kurzus rendezésé­vel- oldani meg a lelkésztanító képzést. A kultuszminisz? tériummal folytatott ismételt tárgyalások során sikerült egyházkerületünk püspökének olyan megállapodást lé­tesíteni, amely lehetővé teszi a külön kurzus megszerve­zését úgy, hogy az első lelkészképesítő vizsgálat után a debreceni, sárospataki és nagykőrösi ref. tanítóképző in­tézetekben rendeztetnék egy egyéves kurzus, amelyen a lelkészjelöltek a különbözeti vizsga és osztályvizsga le­tétele után megszerezhetnék a tanítói oklevelet. A kér­désnek ezt a megoldását tanügyi szempontból az egész tanügyi bizottság melegen üdvözölte s csak az anyagi Szempontok indították arra a tanügyi bizottságot, hogy a kurzus felállítását folyó évi szeptember hó elsejére ne mondja ki, hanem a kerületeket a kurzus minél előbbi felállítására hívja fel, illetve ilyen irányú javaslatot ter­jesszen a konvent elé. Arra való tekintettel, hogy egy­házkerületünkben az együttes képzés már három év óta folyik és eddig igen szép eredményt ért el, egyházkerü- I létünkre nézve fenntartotta a tanügyi bizottság javas­lata azt a lehetőséget, hogy ha anyagi erői a külön kur­zus felállításában való részvételt nem tennék számára lehetségessé, tovább is az eddigi módon végezze a le1- késztanító képzést. Egyben elismerését fejezte ki úgy a theol. akadémia tanári kara, mint az ifjúság iránt az eddig elért eredményért. Remélhető, hogy ezzel a lel­késztanítóság kérdése most már nyugvópontra jutott s ha az anyagi nehézségeket sikerül a külön kurzusok fel­állítása útjából elhárítani, nem lesz semmi akadálya an­nak, hogy lelkészjelöltjeink a tanítói oklevelet megsze­rezve, a mai válságos időkben azokban a gyülekezetek­ben, amelyek a leromlott gazdasági viszonyok között a í lelkész és tanító kettős terhét hordozni nem képesek, a 1 elkészi teendők mellett végezzék a tanítói teendőket is s így gyülekezeteink százait mentsék meg attól, hogy iskoláikat kénytelenek legyenek feláldozni, esetleg kény­telenek legyenek a lelkészi állást szüneteltetni, ami mind a kettő egyházi életünkre a legkárosabb kihatással volna. Az egyetemes tanügyi bizottság meleg köszönetét fejezte ki dr. Antal Géza püspök úrnak az eredményes közbenjárásért, felkérve őt, hogy a külön kurzus tanter­vének megállapítását a kultuszminisztériumban keresz­tülvinni szíveskedjék. — Az ORJO az ORL.E és az ORJO által elhatá­rozott munkás- és agrármisszió folyamatbetétele céljá­­! ból felhívást intézett a lelkészekhez, hogy sziveskedje­­j nek: 1. számbavenni és nyilvántartani a mezőgazdasági, I vagy más munkaalkalmakat, munkáskeresletet (földmun­kások, aratómunkások, részesek, sommások, kisbérlők stb.); 2. számbavenni és nyilvántartani azokat a híveiket, kik más vidéki munkára vállalkoznak (földmunkások, aratómunkások, részesek, sommások, kisbérlők stb.); 3. kérjék fel az ismerős nagyobb birtokosokat, hogy a különböző mezőgazdasági munkákhoz híveinket alkal­mazzák; 4. kutassák fel és tartsák nyilván a hatósági munkaalkalmakat, vállalkozásokat, építkezéseket s igye­kezzenek híveiket oda elhelyezni; 5. úgy a különböző munkaalkalmakat, mint a munkáskinálatot szíveskedje­nek egymásnak tudomására hozni s abban járni, hogy a lehetőség határáig híveik kenyérkeresethez jussanak; 6. a központi irányítás érdekében a jóléti és Gazdasági Társulatnak (Budapest, Kálvin-tér 10) mindenről jelen­tés küldendő.

Next

/
Thumbnails
Contents