Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-06 / 10. szám

38. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. -.* 1932. ezekhez tartozó hívek elidegenednek attól az édes anyától, az egyetemes magyar ref. egyháztól, mely évszázadokon át hűséges ápolójuk, dajkájuk volt. : S vájjon olyan számbavehető-e az a segély, mit j ezek a kis egyházak élveznek? Az adócsökkentési se- 1 gély rövidesen eléri a nullát, ha még egyszer-kétszer * úgy ..apasztják, mint eddig tették. Pedig ez volt a leg- j értékesebb és legbiztosabb. Egyházi úton pedig a 8—10 évenként egyszer juttatott 100—200 pengő még nem elégséges arra, hogy emiatt nagyobb egyházaink jövőjét kellene fél­teni. És nem fájdalmas-e még csak gondolni is arra, hogy nagyobb lélekszámú gyülekezeteink rá vannak szorulva ezekre a kis összegekre? Ha nem is beszé­lünk ez alkalommal áldozatkészségről, nem köny­­nyebb-e a több vállra nehezedő teher, mintha keve­seknek kell azt hordozni? Nem a megszüntetés, hanem a segítségnyújtás: ez volna kötelessége nagyobb gyülekezeteinknek a ki­sebbekkel szemben Krisztusunk tanítása szerint, hogy amint megállták helyüket négy évszázad viharai kö­zött, megállhassák ezután is s velük és általuk is erő­södjék, gazdagodjon mindnyájunk által forrón szere-" tett református Sionunk! Szilassy Sándor ref. lelkész. ....... -....—---------­­^ É KÖNYVISMERTETÉS ^ ............ -\é) Soós Károly: Jöjjön el a Te országod. Az el­múlt év vége felé egy szép kiállítású prédikációs kötet jelent meg a megszállás folytán tőlünk elsza­kadt komáromi egyházmegyében. Szerzője: Soós Ká­roly bucsi lelkész. Ez a könyv bennünket dunántúli lelkészeket kétszeresen érdekel, először azért, mert mi ! ma is úgy érezzük, hogy a komáromi egyházmegye lelkileg hozzánk tartozik, másodszor, mert szerzője a pápai theologiának volt egyik szorgalmas és tehet­séges hallgatója, aki már a megszállás és elcsatoltatás előtt is szépen munkálkodott irodalmi és közegyházi téren; ma pedig az egyházmegye főjegyzője; ez a könyv pedig — úgy tudjuk — a harmadik prédikációig kötete. A kötetben 59 prédikáció van az esztendő min­den vasárnapjára és ünnepére alkalom szerint újévtől az esztendő utolsó vasárnapjáig. Úgy tekinthetjük ezeket, mint egy prédikáció-cyklust, amelyeknek kö­zéppontjában az Isten országa áll, amint ezt a cím ki is fejezi, ennek az eljövetelét szolgálja és munkálja a kötet minden darabja. Szerző érzi és látja, hogy a mai nehéz és viszontagságos idők és terhes anyagi és közéleti viszonyok miatt az Isten országa mindig távolabb látszik, mert az emberiség — s ezek között a ref. egyház tagjai is — nemhogy közelebb jönnének istenhez, hanem inkább eltávolodnak attól, ezért van a sok nyomorúság, amely csak akkor változik jóra, ha közelebb jön az Isten országa. Valódi prófétai meg­látásai vannak és beszédeiben mintha túlsúlyban volna a prófétai elem a tanítói felett, de helyzetüket tekintve, ezt természetesnek is tarthatjuk és csakugyan elmond­hatjuk róla, hogy a »szív teljességéből szól a száj«. Ami az egyes beszédeket illeti, mindegyiknek van főtémája, amely legtöbbször egy az alapigével, vagy abban gyökerezik és abból sarjadzik, nem kalan­doz és nem keres idegenben témát, tárgyat, megta­lálja azt az alapige tartalmában, sőt szavában. Mind­egyik beszédet arányos és szabatos részekre oszt, sokszor előre kijelölve a részek tárgyát, vagy pedig a tárgyalás folyamán tagolja szét a témát, de a dispositio mindig a tételnek része, vagy pedig kö­vetkeztetése, tehát a szerves összefüggés megtalál­ható a tétel és a részek között, — tárgyalása építő, befejezése rendszerint buzdító. Nyelvezete világos, tiszta, könnyen érthető s e mellett erősen biblikus, a beszédek megfelelő idézetekkel vannak megtűzdelve, amelyekkel állításait erősíti és szépíti. Mindezek összefoglalásával a kötetet nyereség­nek tartom egyházi beszédirodalmunkban és melegen ajánlom a használatra és tanulmányozásra. Kiállítása, nyomása minden kritikát kiáll és a párkányi Gondos Vilmos könyvkiadóvállalatnak iga­zán becsületére és díszére válik, mert ilyen kiállítású mű vidéki nyomdában ritkaság. Ára 40 cseh korona, — szerző állítólag lerakatot akar létesíteni Kis Tiva­darnál. Megemlítem, hogy előszót Boross Kálmán kamo­­csai lelkésztársunk irt hozzá, akit pedig mi a régi időkből úgy ismerünk, hogy az ő szókimondó és min­dig ellenzékies bátorsága és egyenessége érdemetlent nem szokott támogatni. Kálóz. Vargha Kálmán. ®@®®®®®@®®®®®@®@®®®®®®®®@®®®®®®®@®(e)@®@® m ® 8 VEGYESEK 1 ®@@®®®@®®®®®@®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®©®§)®@ — Főt. dr. Antal Géza püspök urat a kormányzó úr őfőméltósága most hívta be a felsőházba a dr. Révész Kálmán tiszánninneni püspök halálozásával megürese­dett és az 1926. XXII. t.-c. 4. §-a szerint ref. egyházun­kat illető egyik tagsági helyre. Főt. Püspök úr eddig mint Veszprém vármegyének két ciklusban megválasz­tott felsőházi rendes tagja volt tagja a felsőháznak, most tehát csak a jogcím változott. — Erling Eidern upsalai érseket, a svéd Iuteránus egyház új prímását, kinevezése alkalmából meleghangú levélben köszöntötte a magyar református egyház nevében dr. Baltazár Dezső püspök, konventi elnök. Az új érsek hasonló szívélyes hangú levélben válaszolt és egyházunkra Isten gazdag áldását kéri. Vargha Gyula emlékezete. A győri református leányegyesület tanulságos és élvezetes irodalmi estélyt rendezett a Kálvin-kulturházban február hó 21-én. Az irodalmi estély teljesen Vargha Gyula emlékezetének volt szentelve. Róla szólt az előadás, költeményeit sza­valták és Ecsedy Aladár megzenésítésében énekelték a leányegyesület tagjai. Az előadást Horváth Endre pápai kollégiumi tanár tartotta, aki, mint a Győri Hírlap írja, Vargha Gyula egyéniségét, valamint költészetét lebilin­cselő módon állította a hallgatóság elé. Mesteri képei festett Vargha Gyuláról, a háború éveinek és az azt kö­vető összeomlás idejének költőjéről, aki, mint rendíthe­tetlen kőszikla állott a körülötte vadul csapkodó koz­mopolita költészet hullámverésében, rendíthetetlenül ál­lott a nemzeti hagyományok és nemzeti erények szilárd alapján. Nemesveretii, termékeny költészetének mélta­tása során rámutatott a kitűnő előadó arra, hogy költé­szetét épúgy az erkölcsiség jellemzi, mint magánéletét. Lantján megszólal az emberi szív minden érzése. Köl­teményeiben a vallásosságot, hazaszeretetei és az ember­­szeretetet ápolta. A műsor egyéb számait az egyesület vezetői, illetve tagjai látták el, akikhez csatlakozott Lu­­kácsy Dezső evangélikus s. lelkész szavalattal. Ezzel az irodalmi estéllyel újabb jelét szolgáltatta tevékenységé­nek a győri református leányegyesület, melynek tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents