Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-21 / 34. szám
Negyvenharmadik évfolyam. 34. szám. Pápa, 1932 augusztus 21. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ....................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. —.....................—-—.............—FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ Az ORLE jubileumára. 25 esztendő!... negyedszázad!... ez az ORLE ideje; ennyi esztendő telt el megalakulásától a mai napig. Mi, akik ott állottunk bölcsőjénél, segítettük életrekelni és életképessé tenni, ismerjük az akadályokat, amelyekkel meg kellett küzdenie, a pályát, amelyet megfutott, a célt, amelyet kitűzött, az alkotásokat, amelyeket létesített, a vezéreket, akik előljártak és vitézkedtek, a katonákat, akik hol követték, hol cserben hagyták, vagy épen támadták őket, — szinte csodával határosnak és éppen ezért Isten akaratából valónak kell látnunk életét. Csakugyan beteljesedett rajta Gamáliel bölcs mondása, »ha emberektől van e dolog, semmivé lesz; ha pedig Istentől! van, ti fel nem bonthatjátok!« A lelkészek szeretetben egyesítése, nagy közös célok végrehajtására összefogása, a szeretet munkáinak gyakorlása, özvegyi könnyek törlése, árva életek megmentése, a kicsinyek gondjának felvétele pedig Istentől jövő parancson alapszik, tehát az ORLE élete és munkája is Istentől van, azért áldotta meg mindeddig az Űr. Ez a 25 esztendős határvonal nagy alkotásokat mutat fel, de nagy kötelességekre is hív. Hajdúböszörményi fiú- és nyíregyházi leány Kálvineum felállítása, az utóbbinak polgári iskolával, továbbképző tanfolyammal és tanítónőképzővel kibővítése, az ORSz megszervezése, a Presbiteri Szövetség megalakítása, az ORLE konferenciáknak és könyvkiadó vállalatának létesítése mind egy-egy nagy határkő és emlékeztető az Isten segítségére ezen az úton. Hát még ha figyelembe vesszük, hogy ennek a negyedszázadnak a legnagyobb része a világháború és az azt követő szomorú és nyomorúságos idők korszakára esik, ha ebből a szemszögből mérjük fel az alkotások nagyságát és becsüljük fel azoknak értékét, akkor, amikor minden felé a leromlás és pusztulás romjain kell keseregnünk, mint egykor Izraelnek Jeruzsálem pusztulása felett és ha a hazai-, sőt világégés romjain megállva, a magunk portáján az alkotások és intézmények nagyszerű épületeit látjuk emelkedni és fejlődni: nemde Isten iránt való legmélyebb hálával kell ez évforduló alkalmával köszönteni az ORLÉT, amely mindezeket létrehozta és anyaszentegyházunk szolgálatába állította. Legyen mindezekért egyedül Istené a dicsőség! De ne felejtsük el, hogy Isten eszközök által munkálkodik; a maga ügyének munkálására, országának építésére minden időben olyan férfiakat választott el, akik az elhivatást megértve, akadályoktól meg nem rettenve, a lelkűkbe adott égi tűz lángjától hevítve lettek kortársaiknak vezetői és jóltevői. Épen ezért a jubileum alkalmával meg kell hajtanunk az elismerés zászlaját az ORLE vezérférfiai előtt, akik FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : DR. TÓTH LAJOS THÉOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK ezeknek a nagy alkotásoknak életre hozása, fejlesztése körül a legtöbb munkát végezték, azokat lelkűk melegével táplálják állandóan; akik a lelkészek között fennállott különféle válaszfalak ledöntésével, azoknak egytáborba gyűjtésével és a közös nagy cél érdekében minden erőnek munkába állításával, a charitativ- és szeretetmunka életrehivásával s ezzel a református1 kálvini egyház feladatának tudatára ébresztésével, s a lelkészi tudományos képzés propagálásával, ennek és a tudományok művelésének érdekében a konferenciák körül kifejtett nagy agilitásával az ORLE munkáját negyedszázadon át áldottá, becsültté tették és a mostani jubileum megünnepléséhez elvezérelték. Találják meg mindnyájunk elismerésében méltó jutalmukat. De a jubiíáris alkalom nemcsak emlékezetre, hanem kötelességre is hív mindnyájunkat. A mai nehéz idők sokszoros kötelesség és áldozatkészség elé állítanak bennünket. A létrehozott intézmények fenntartási eszközei kevesbednek, tápláló forrásai beduguljak, a vezérek mellől a katonák elmaradoznak és ezzel az ORLE működése bénulna meg, intézményeinek áldásos hatása gyengülne meg olyan időben, amikor nagyobb teljesítő képességet kíván az élet és többet várnak az emberek. Ezt pedig csak úgy képes teljesíteni, ha a vezérek hivó szavára táborba száll mindenki és kötelességének ismeri minden lelkésztestvér — régebbiek és újabbak — az ORLÉ-t tagdíjakkal és más áldozattal is segíteni, hogy az is teljesíthesse eddigi és űjabbi feladatait. A meglevő alkotások és intézmények fennmaradását, megerősödését biztosítani; ez a legközelebbi jövő feladata, ez a negyedszázados jubileum fő parancsa, amely elől kitérni nem lehet. Mindenütt lehet és kell takarékoskodni, leépíteni, igényeket alábbszállítani, de csak azért, hogy az ORLE és intézményei iránti áldozatkészségünket fokozhassuk. Ezt kívánja az ORLE jubileuma és a magyar református lelkésztestvéri szolidaritás nagy elve és szent parancsa. E győzedelmes hit reményében köszöntjük a jubiláló ORLE-t és kívánjuk, hogy a második negyedszázad segítse diadalra jutni minden tervét, megvalósítani minden reményét magyar hazánk, református anyaszentegyházuink s ebben a magyar kálvinista lelkészi kar boldogulására s mindenek felett Isten dicsőségére. Kálóz, 1932 augusztus hó. Vargha Kálmán. — A íosangelesi keresztyén egyházak az olympiai játékok alkalmából nagyszabású evangelizáló munkát végeztek a városba özönlő néptömegek között. Az előkészítést már év elején megkezdték és a munka az olympiai játékok ideje alatt ért el tetőpontját, amikor a város legnagyobb helyiségeiben naponta evangelízáló összejöveteleket tartottak.
