Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-24 / 21. szám

1931.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

91. oldal

■egyházunkra alkalmazhatjuk. így marad jelölési évszámnak, hogy mióta van az illető helyen szervezett református egyházközség?

Dunántúlon Beythe István előtt semmiesetre sem. Még az ő püspöksége alatt is csak olyanok, amelyeknek prédikátora kezdett hazai a kálvini irányhoz. S az átalakulás nem is ment egy csapásra. PL Pápán 1574-ben még a lutheri irányt követő Sztáray a prédikátor. 1577-ben már kinyomatja a Heidelbergi Kátét s a Hercegszőllősi kánonokat Huszár Dávid prédikátor. Ez utóbbit aláírja a földesúr is, meg a főbíró is. Az egyházközség tagjainak hitelvi iránya azonban még csak évek múlva változik meg. Sokáig maradnak, sőt mindvégig maradnak lutheri irányúak is. Vannak gyülekezetek, melyek egyidőben kálvinista prédikátort hoznak, majd megint lutheránus prédikátoruk van (Payr: i. m. 175. L).

A református irány különválásának legkorábbi határozott időpontja vagy a csepregi kollokvium (1591), vagy Beythe püspökségről való lemondásának (1595) időpontja. Ezt megelőzőleg bajosan beszélhetünk református gyülekezetekről, sőt még ezután is csak találgatva. Jegyzőkönyveink, adataink 1612 előttől alig-alig vannak. így adatok hiányában alig egy-két gyülekezetről mondhatjuk, hogy már 1612 előtt ref. gyülekezet lett volna. Sőt mivel az első részletes összeírása gyülekezeteinknek csak 1618-ból való, ezért ia legtöbb gyülekezetünkről a legrégebbi bizonyos dátum csak 1618 lehet.

Itt meg kell még jegyeznem, hogy amiket Kiss Zoltán a hivatkozott cikkben Kis Ernő, dr. Thury Etele, Tóth Ferenc és Budai Ésaiás után pl. Pápa református voltára idéz, az nemcsak kétségbe vonható, hanem bizonyosan helytelen. Hogy Pápán 1526 óta a reformátusoknak egyháza volt, hogy Török Bálint jószágain a Helvetica Confessio szerint vették be a reformációt, hogy Török Bálint Kálvin tudományát beszivta és azt terjesztette itt Dunántúl... mindezek vitatása felesleges, mert önmagukban is megdőlnek.

Az eddigieket összegezve: az első dunántúli püspök Pathay István volt, 1612-ben szervezkedett az egyházkerület s előbb református egyházmegyékről, egyházközségekről nem beszélhetünk. De még ez elég kései évszámokat tartva is szem előtt, Névtárunkban igen sok hibás évszám van. Kiss Zoltán egész sorát közli a helyesbített évszámoknak. Ezekre nézve adataimat összeállítom én is s e lap hasábjain a szerkesztő úr engedélyével később közre óhajtom adni.

Dr Tóth Endre.

A komáromi egyházmegye jegyzőkönyvéből.

A múlt év aug. 26-án megtartott egyházmegyei ülés jegyzőkönyve most jelent meg nyomtatásban. Az esperesi jelentésből és egyéb egyházmegyei határozatokból közöljük a következőket: A theol. internátus részére három év alatt fizetendő az 500 lélekszámon aluli gyülekezetek által 500 K, 500—1000 lélekig 1000 K, 1000—2000 lélekig 2000 K, 2000—5000 lélekszámig 4000 K. — A marcelházai ref. árvaházra befolyt egy év alatt 35 ezer K. — A gyülekezetek felhivatnak a marcelházai árvaházra való adakozásra is. — Reggeli könyörgés tartatik: Alistál, Hetérív, Kamocsa, Komárom, Negyed és Vágfarkasdon, bibliamagyarázat tartatik az ádventi időszakban Madáron, .Ekelen, Magyarsókon, Komáromban, hol minden csütörtökön este és a nagyünnepek előtti héten minden este prédikáció tartatik. Időszaki reggeli könyörgés tartatik a legtöbb gyülekezetben. — A keresztelés mindenütt a templomban történik. — Az egyházmegye területén házasságot kötött 256 tisztán ref. vallásu pár, 82 vegyes. Tisztán egyházi házasság köttetik már 25 egyházban. — Született egy év alatt 1003, meghalt 799. — A gyülekezetek egy év alatt közel egy millió K összegig végeztek építkezéseket (880.542). — 500 K-t meghaladó önkéntes adakozás történt: Apácaszakállas, Aranyos, Csicsó, Kolozsnéma, Csúz, Ekecs, Kismánya, Kulcsod, Megyercs, Nagykeszi, Nagymegyer, Ógyalla; 1000—2000 K-ig: Bátorkeszi, Csilizpatas, Diósförgepatony, Benkepatony, Dunamocs, M.arcelháza, Martos, Imely, Udvard, Padány; 2000—5000 K-ig: Alistál, Deáki, Jóka, Kisújfalu, Szentpéter, Madar, Magyarsók, Nyitra, Nemesócsa, Zsigárd; 5000—10.000 K-ig: Búcs, Dunaradvány, Hetény, Izsa, Negyed, Nemeshodos, Perbete, Somorja. — Vasárnapi iskola az előbbi évi

16-al szemben 41 gyülekezetben tartatott. — Az év valamelyik vasárnapján árvanap tartását javasolta az egyházmegye a felsőbb hatóságoknak. — Nőegyletek közül külön kiemeltettek: a komáromi, nagyme- I gyeri, ekecsi és a kamocsai. — Énekkar 25 .gyülekezetben van. Bibliakör pedig 16-ban. — Új tantermet építettek s új tanítói állást szerveztek: Csicsó, Csilizpatas, Megyercs, Marcelháza, Réthe, Nagymegyer, Nemeshodos, Lakszakállas, Ekecs. — Az egyházmegyei gyülekezeteink egyházi iskoláiban 102 tanterem van ugyanannyi tanítóval. — Kiemeltetett a farkasdi gyülekezet, mely több tantermes új iskolájának építésével óriási áldozatot hoz teljesen egyhangú határozattal. — A vallástanítás nívója emelkedik. — Külön dicséret illeti az apácaszakállasi, búcsi, hetényi, ekecsi, deáki, vágfarkasdi iskolákat. — Nagy elismeréssel emlékezett meg Lakatos Károly komáromi ny. igazgatóról, a kiváló pedagógusról. — Egyházi iskoláinkba járt 5030 tanuló. — Iskoláinkra és tanítóink fizetésére egy év alatt több mint egy millió K-t fordítottak gyülekezeteink. — Az esperes egy év alatt 2676 levelet küldött el. — A lelkészi nyugdíjintézeti és gyámoldai igazgató-tanács elnökévé Gyalókay László esperes, számvevőjévé pedig Végh Kálmán lakszakállasi lelkész megválasztása megerősíttetett. — A lelkészi nyugdíjintézeti járulékok felét az egyházközségek tartoznak viselni. — Megdicsérte Iványi Ferenc deáki és Schmidt Tivadar bögellői tanítókat nagy eredményt felmutató tanításukért. — Új elemi iskolai hittankönyv megírására Soós Károly egyházmegyei főjegyzőt és Kováts Alajos negyedi ig.tanítót bízza meg. — A ref. tanítótestület kimondotta az egyházmegyei énekkar megszervezését.

Dr. Antal Géza — a holland történettudós.

Egy hatalmas kötet fekszik előttünk, melynek cime: Wéensche GeZantschapsberichten van 1670 tot 1720. bewerkt door Dr. G. von Antal en Dr. Y. C. H, de Pater. Eerste deel 1670—1697. (Rijksgeschiedkundige publicatién 67.) — (Bécsi követjelentések 1670—1720. feldolgozták Dr. Antal G. és Dr. de Pater Y. C. H. — I. rész 1670—1697. (Birodalomtörténeti publikációk. 67. kötet) ’s Gravenhage, Martinas Nijhoff. 1929. — 4A /—XXXII. 727.■ /.

E kötet lapozgatása közben tíz év előtti emlékek