Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-24 / 21. szám

92 oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1931.

elevenednek meg előttem. Mikor tíz évvel ezelőtt Hollandiában tanultam, több Ízben volt szerencsém dr. Antal Gézával, a holland tudóssal együtt lenni. Dr. Antal Géza fontos nemzeti és egyházi érdekekből tartózkodott akkor Hollandiában. Ez idő alatt érte az a megkeresés a holland kultuszkormány részéről, hogy vállalja el a Hollandiában már több év előtt megindított nagy történeti-publicatio sorozat egyik részének Összeállítását. E birodalomtörténeti publicatiók felölelték mindazt az anyagot, ami Hollandia nagy levéltáraiban feküdt s amelyekben nemcsak Hollandiára, hanem szinte valamennyi európai nemzetre vonatkozólag igen fontos történeti anyag hevert addig ismeretlenül. A hágai birodalmi levéltárban feküdtek a bécsi követjelentések is 1670 óta. Ezeknek a követjelentéseknek feldolgozása és publikálása várt dr. Antal Gézára, akit mint elismert hollandi tudóst kértek, meg e nagy vállalkozásba való bekapcsolódásra. Nem lehetett ez meglepetés dr. Antal Gézára, hiszen évtizedes holland tudományos irodalmi mull állt akkor már mögötte. — De a feladatot valóban csak kipróbált, lelkes és szorgalmas tudós végezhette el.

...Voltam Rotterdamban, a levéltárban s láttam őt hatalmas iratcsomagok közt dolgozni. Hogy micsoda munka: levéltárban dolgozni, csak az tudja elképzelni, aki valaha is próbálta azt. Az elképzelheti, micsoda arányú óriási feladat volt az magyar theologiai tanárra, a bécsi követjelentések holland, német, francia, angol és olasz nyelvű iratcsomagait végigtanulmányozni, azokból holland nyelvű kivonatokat készíteni. Ezt valóban csak olyan elme volt képes megtenni, mint dr. Antal Géza. — És milyen lelkesen mennyi szorgalommal dolgozott. A hivatalos munka mellett volt ideje — akarta, hogy legyen — még arra is, hogy a jelentések bőséges magyar vonatkozásait még külön is kijegyezze, és azokból — több ezer oldalnyi — másolatot is készítsen. Óriási kincsesbányát hozott magával haza e másolatokban.

... Egy más alkalommal sétára hívott a rotterdami fasorok alá. És akkor hallottam beszélni lelkesen, csillogó szemmel a tudományos és történelmi búvárkodás gyönyöreiről. Úgy beszélt velem ő, a nagy tekintélyű tudós férfiú — a szerény diákkal, mint idősebb testvér az if jobbal. — Soh’sem felejtem cl azt az órát!

... Aztán múlt az idő. Pár évre rá a dunántúli egyházkerület ültette püspöki székébe — nagy és terhes feladatot adván vállaira. Félbe kellett hagyni a szép munkát. De az a néhány évi kutató munka nem maradt nyom nélkül a tudomány számára. E csaknem 800 oldalas negyedrét alakú kötet az, amely magában foglalja Antal Géza nagy munkáját. Nem végezhette be teljesen, amit vállalt. A hazai egyház, a dunántúli egyházkerület haza hívta, jönnie kellett. — Előrehaladt munkáját egy fiatal holland történész, Dr. de Pater fejezte be s így a nagy munka kettőjük neve alatt jelent meg, — egyelőre az I. kötetben felölelvén a bécsi követjelentések 1670—1697-ig terjedő anyagát. A nagy terjedelmű anyagot egészen 1688-ig (1—402. 1.) Antal Géza, a továbbit de Pater tanár dolgozta fel.

E lap keretei nem engedik meg, hogy részletesen ismertessük a kötet tartalmát. De hogy bennünket, magyarokat, közelebbről magyar reformátusokat is mennyire érdekel, elég, ha az évszámok közé eső történeti eseményekre gondolunk. A Wesselényi-összeesküvés, a gyász évtized, a gályarabság, Hamel Bruininx és De Ruyter akciói a gályarabok megszabadítására, a Tököly-féle szabadságharc, a soproni és pozsonyi országgyűlések!!...

A nagy munka már eddig is méltó visszhangod váltott ki a szaktudósok és a szakirodalom körében, de hisszük, hogy igazi hatása csak akkor fog valójában megtetszeni, ha a munkából leszűrt eredmények belejutnak, beledolgoztatnak történelmünkbe is!

Még csak egy óhajtásunkat jegyezzük itt fel. A kötetben közölt publicatiók természetszerűleg nem adják teljesen a feltalált rengeteg anyagot. Sok helyen csak vázlatos ismertetést tartalmaznak. De, mint említettük, dr. Antal Géza a magyar vonatkozású részekről szószerinti másolatokat hozott magával. Vajha lehető volna, hogy dr. Antal Gézának magyar vonatkozású másolatai is nyomtatásban megjelenhetnének. Vagy, ami még forróbb óhajtásunk volna, ha azoknak a nagy értékű adatoknak feldolgozása magyar nyel| ven is kezünkbe kerülhetne!

Dr. Antal Géza püspök úrnak, a holland törté! nettudósnak e remek munkájára büszke önérzettel tekinthet minden magyar!

Dr. Tóth Endre.

@@S@®(^S®®®®®®®@®®®@@®®®®®®®@®®@®©®©®®®''

1 VEGYESEK I

© ® @®®®®®@®®®®®®®©®®©®®®®®®®®®®®®®§i®®®®®®®Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott pünkösdi ünnepeket kívánunk.

Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkész Urak j figyelmét, hogy a szentháromságvasárnapi perselypénz a Gusztáv Adolf egyesület javára, az egyházmegyei közalapi pénzkezelő úrhoz küldendő be.

— Darányi Ignácról, a nagy magyar földmívelésügyi miniszterről emlékezett meg a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi nagygyűlésén május 17-én Ber~ náth István mélyen szántó előadásában. Az ünnepélyes alkalomból egyházkerületünk küldöttséggel

[ képviseltette magát, melynek tagjai voltak dr. Antal Géza püspök, dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok urak, Kozma Andor és Szász Károly egyházkerületi tanácsbirák, a rokonság közt jelent meg dr. Darányi Kálmán főiskolai gondnok. A főiskolát, melynek Darányi Ignác fáradhatatlan gondnoka volt éveken át, később pedig örökös tiszteletbeli gondnoka és amely intézet iránt való mély érdeklődését alapítványtevéssel is kimutatta — Pongrácz József főiskolai igazgató képviselte. Ugyanazon nap volt Darányi Ignác ércszobrának leleplezése, melyen Mayer János mostani földmívelésügyi miniszter méltatta] Darányi érdemeit, kiemelve, hogy ő volt az első, aki a kisemberek dolgait felkarolva, érdekükben szociális intézkedéseket tett. A szoborra dr. Antal Géza püspök úr az egyházkerület nevében helyezett koszorút kegyeletes szép szavak kíséretében, mig a főiskola koszorúját Pongrácz József főiskolai igazgató tette le.

— A régi patrónus főurak utóda. Gr. Degenfeld Pál, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka, aki a Védőszövetség néven indult nagy szociális vállalkozás ügyét eleitől kezdve meleg érdeklődéssel kisérte, az Országos Református Szeretetszövetség céljaira mintegy 10.000 P értékű értékálló részvényt adományozott alapító tagsági díj cimén s ezzel ezidőszerint a Szövetség legbőkezűbb patrónusa lett. „Aki szűkén