Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-22 / 8. szám
32. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1931. eszmének elveszítéséhez vezet. Lessingnek »Ueber den Beweis des Geistes und der Kraft« cimü művében foglalt állítása: esetleges történeti igazságok nem lehetnek szükségszerű értelmi igazságok bizonyítékai, a maga idejében nagy tetszéssel talákozott. De ez csak a XVIII. század történetieden érzékéből és észistenítéséből magyarázható. A jelen század kitanult a szükségszerű értelmi igazságokért való rajongásból és a történelem megvetéséből. Ez a történelmet a maga mélyebb értelmében és örök jelentőségében igyekezett megérteni. Ha a történelem tényei esetlegesek volnának, akkor maga a történelem önmagukban álló események aggregátuma lenne, rend nélkül, összefüggés nélkül, terv nélkül. Akkor nem volna történelem és a vele való foglalkozás üres, haszontalan időtöltés lenne. És akkor magától értetődik, hogy a kijelentés is elveszítené értékét. Ám a történelem listen gondolatainak megvalósulása, teremtményei felől alkotott tanács végzésének eredménye; egység, folyamat, rend, logos van benne. A történelemnek ilyen felfogása először a keresztyénség által vált lehetségessé. A görögöknél és rómaiaknál ez nem található meg; csak népek voltak, de nem emberiség. De az írás megismerteti velünk az emberi nemzetség egységét; az adja nekünk a világtörténelem nagyszerű koncepcióját. És ebben ő maga foglalja el a legelső és mindent uraló helyet. Tehát a történeti igazságok nem esetlegesek és ezek között legkevésbbé az a kijelentés története. Ez annyira szsükségszerű, hogy nélküle szétesik az egész történelem és az egész emberiség. Isteni gondolatok hordozója ez, az Isten szándékának apocalypsise, amely Pál apostolt újra meg újra csodálattal és imádattal töltötte e,l; revelatio mysterii, amely nélkül sötétségben tapogatózik az ember. És a másik oldalon az értelmi igazságok, melyekről Lessing beszélt, minden, csak nem szükségszernek. Kant kritikája ezt másként mutatta ki. Épen e szükségszerű értelmi igazságokat illetőleg uralkodik ma áltálában az aggasztó scepticizmus. Tehát épen megfordult a viszony. A históriai a maga örök jelentőségében, a racionális pedig a maga változandóságában áll előtérben. (Folyt, köv.) Az Egyetemes Tanügyi Bizottság gyűlése. Az Egyetemes Tanügyi Bizottság, ref. tanügyünk legfőbb előkészítő szerve, e hó 16—17. napjain tartotta szokásos közgyűlését Budapesten a ref. egyetemes konvent székházában. A gyűlésen dr. Baltazár Dezső püspök és dr. Imre Sándor egyetemi tanár elnököltek, a jegyzőkönyvet Faragó János ref. középiskolai felügyelő vezette. Egyházkerületünkből dr. Antal Géza püspök, Faragó János, dr. Körös Endre és lie. Rácz Kálmán vettek részt a gyűlésen. Az elnök örömmel emlékezett meg Dókus Ernő konventi v. elnök legmagasabb kitüntetéséről, fájó kegyelettel parentálta el dr. Dóczi Imrét, sajnálattal vette tudomásul dr. Rácz Lajos sárospataki ref. főiskolai tanár lemondását, dr. Imre Sándort a legszebb reményekkel ültette be az alelnöki székbe, mely dr. Dóczi Imre halálával üresedett meg. Az egyetemes vonatkozású tanügyi tárgyakat dr. Kovács J. István referálta. Az egyházkerületek határozatait, hogy azokon a helyeken, ahol főiskolák, illetőleg egyetemek vannak, a ref. ifjúság részére internátusokat létesítsünk, nagy örömmel üdvözölte a bizottság. A Magyar Iskolai Szanatórium-Egyesület céljaira való adakozás helyett célszerűbbnek látja, ha mi magunk létesítünk ilyen Szanatóriumot. Az oktatófilm-előadások ügyének rég húzódó, végleges rendezése most sem sikerült teljesen. Igazolva lesznek azok, akik az ifjúságnak idegen célokra való megadóztatását mindig gyanakodva nézték. A hadviselt tanítókat joggal megillető hadipótlék kifizetésére szerinte nem kötelezhetők az amúgy is nggy anyagi gondokkal küzdő egyházak. A fizetéskiegészítő államsegélyek meglepetésszerű leszállítása ügyében felirattal fordul az egyetemes konvent a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz. Minden effajta kérésünkre az a stereotip válasz: belátja a kultuszkormány, hogy szükséges volna a segély, meg is van a jóindulat ennek megadására; de az állam nehéz helyzete miatt semmi újabb segélyt nem adhat. A theol. akadémiai ügyek Marton János sárospataki ref. theol. akad. tanár előadásában kerültek tárgyalás alá. Általános a nézet, hogy a lelkészek elszaporodása ellen védekezni kell, esetleg úgy, hogy a theol. akad. tanári karok javaslatára az egyházkerületek állapítsák meg a fölvehető hallgatók számát, ami a debreceni egyetem theol. fakultásán bajos. A theol. tanárok konferenciája fog a kérdéssel foglalkozni. Ezúttal is legnehezebb kérdés volt, hogy miként szerezzék meg a leendő lelkészek a tanítói oklevelet? Ezt a kérdést a törpe iskolák megmentése tette aktuálissá. Van olyan nézet, hogy az érettségi után szerezzék meg a leendő lelkészek a tanítói oklevelet s ennek a birtokában jelentkezzenek a theol. akadémiákon fölvételre; mások szerint a theol. akadémia elvégzésével egyidőben kell kötelezni a hallgatókat a tanítói oklevél megszerzésére; a harmadik javaslat az, hogy a theol. akad. négy évfolyamának elvégzése után szerezze meg a leendő lelkész a tanítói oklevelet. Valószínű, hogy ez az utóbbi vélemény fog véglegesen kialakulni. Eddig csak a sárospataki és pápai theol. akadémiák tették meg a szükséges lépéseket az idevonatkozó konventi határozat végrehajtására, a budapesti theol. akadémián s a debreceni egyetem theol. fakultásán, illetőleg a vele kapcsolatos lelkészképző intézeten nehézségek merültek fel. Az ügyet annak idején, mivel a dunántúli ref. egyházkerületben van a legtöbb veszélyeztetett törpeiskola, dr. Antal Géza püspök úr karolta föl; ő fáradozott legtöbbet az ügy érdekében s tőle várja mindenki a kérdés helyes megoldását. A középiskolai vallás-tanári vizsgákat jelenleg a sárospataki theol. akadémián tartják. A jelentés szerint a legutóbbi vizsga eredménye elszomorító volt. Nézetünk szerint sokkal helyesebb lenne, ha ezeket a vizsgákat mindig egy helyen tar tanák s a bizottságot a theol. akadémiák s a debreceni lelkészképző-intézet tanárai közül állítanák össze. A tnostani gyakorlat, mikor a vizsgákat fölváltva, más-más helyen tartják, nem alkalmas arra, hogy egységes eljárás fejlődjék ki. Más tekintetben is kifogásolható az! A kecskeméti ref. egyetemes jogakadémia ügyeiről dr. Szentpéteri Kan Béla debreceni egyetemi tanár referált a tőle megszokott alapossággal. A debreceni ref. tanárképző-intézetről s a ref. középiskolákról szóló jelentést Domby László miskolci ref. leányközépiskolai igazgató terjesztette elő. A jelentést a bizottság megnyugvással vette tudomásul. Egyik-másik intézetünk igen nehéz helyzetben van. A közoktatásügyi kormány érzi, hogy adósa a magyar
