Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-22 / 8. szám
1931 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 33. oldal. ref. egyháznak, mely évszázadokon keresztül úgyszólván egyedül viselte a magyar közművelődés munkájával járó terheket, szeretne is segíteni rajta most, mikor kellene; de a nehéz viszonyok miatt a jóakaratnál tovább nem mehet. Ezért nem kap internátusra építési segélyt sem a csurgói, sem a miskolci ref. reálgimnázium, hiába kéri már évek óta. A hódmezővásárhelyi ref. egyház áldozatkészsége előtt, hogy a saját erejéből leányiskolát létesít, a legnagyobb elismeréssel hajlott meg a bizottság. Bizonyára ezt teszi majd az egyetemes konvent is. A kecskeméti ref. leányliceum tanárai nem kapnak fizetéskiegészítő államsegélyt, hasztalan kérnek. A ref. középiskolai ifjúság számára kiadandó lap tárgyában egy most kiküldött bizottság fog javaslatot tenni a legközelebbi gyűlésre. A tanárok gyermekei nevelési alapjából adott segélyekre vonatkozó javaslatot elfogadta a tanügyi bizottság. A fősúlyt itt is a szülői ház körén kívül tanuló gyermekek segélyezésére kell fordítani, ahogy történik is. Az alap törzsvagyonának egy részét ingatlanszerzésre kéri fordítani az Országos Ref. Tanáregyesület, mint az alap kezelője. Erre nézve az engedély megadását javasolja a konventnek a tanügyi bizottság. A tanítóképzők, felsőkereskedelmi és polgári iskolák ügyeit dr. Veress István debreceni ref. tanítóképző-intézeti igazgató adta elő. A jelentéseket megnyugvással vette tudomásul a bizottság. Itt is az anyagi kérdések domináltak. A tanári fizetéskiegészítő államsegélyek meglepetésszerü leszállítása mindenütt nagy zavart okozott a költségvetésben. Orvoslást hiába kérünk és várunk: nincs pénz! A polgári iskolák részére két főigazgatói állást szervezett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium Budapest és . Szeged székhellyel. Hogy tudja majd két főigazgató az összes polgári iskolákat meglátogatni? olyan kérdés, amire nehéz megnyugtató választ adni. A kiadott miniszteri Utasítás az iskolai ügyi bizottság elé kerül. A vallástanítási ügyeket lie. Rácz Kálmán pápai ref. gimn. vallástanár referálta. Ref. középiskolákban 5324 ref. tanuló járt, 15.897 ref. növendék nem ref. középiskolában végezte tanulmányait. Pedig igen fontos, hogy milyen szellemben nevelkedik a leendő vezetőosztály. Mindent el kell követnünk, hogy a ref. gyergyermekek, ha csak lehet, ref. középiskolában végezzék tanulmányaikat. A hitoktatók ügye sok vitára adott alkalmat; de a végleges rendezésnek itt is anyagi okok állják útját. A vallástanárok konferenciája vallásoktatási vezérkönyvek készítését tartja szükségesnek a középiskolai vallástanárok részére. Szerintünk középiskolában inkább módszeres Utasítást kell készíteni, mint a többi tárgyaknál van a középiskolákban; Vezérkönyv inkább a népiskolákban szükséges. Két dolog biztosítja a vallástanítás sikerét a középiskolában. Az első és legfőbb a buzgó, lelkes vallástanár, meg a jó tankönyvek. Ahol ezek hiányzanak, nem segít ott még a Vezérkönyv sem. A vallástanárok konferenciája javasolja, hogy a népiskolai hitoktatók részére is rendezzünk évenként konferenciát. Általános volt a vélemény a bizottsági gyűlésen, hogy már eddig is nagyon sok a konferencia, ami egyebek közt sok költséget ró a fentartótestületekre. Maholnap már az elemi iskolák növendékei is konferenciáznak. Ne konferenciázzunk annyit, hanem dolgozzunk, mert nem a sok szép beszéd a fő, hanem a sok szép cselekedet! A népiskolai ügyeket Bodor Lajos kisújszállási igazgató terjesztette a bizottság elé. A beérkezett Kimutatások szerint 1,777.286 a ref. lakosság száma, a szaporodás 29.355. Az egyházközségek száma 1183, 12-vel több, mint az előző évben. Iskolája 1020 egyházközségnek van, 163 egyházközség nem tart fenn népiskolát. Iskolaépület 1634, tanterem 2510 van. A tanítók száma 2540, a tankötelesek száma 188.437, szaporodás 14.303. A népiskolai szakfelügyelői állások szervezését anyagi eszközök hiányában nem tartják megvalósíthatónak az egyházkerületek. A népiskoláknak nyolcosztályuvá való fejlesztése, mivel nincs rá pénz, megakadt. Az állam iskolapolitikája felekezetűnk szempontjából méltán tölti el aggodalommal a vezető köröket. Az iskolák államosítását, ahol csak lehet, meg kell akadályozni. Arra a fölterjesztésre, hogy tanítói állások betöltésénél ne kívánjuk immár a pályázóktól a kommunizmus alatt tanúsított magatartás igazolását, elutasító válasz érkezett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól. A tanítói és kántori javadalmak különválasztása folytán felmerülő költségek fedezésére nincs pénze az államkormánynak. A tanítók természetbeni járandóságának újabb értékelésére meg van a jóindulat a minisztériumban. A helyi javadalmak fölemelése nehéz. Semmiféle újabb segélyt nem hajlandó folyósítani a minisztérium. Tanszereket, ha kérnek, kapnak az iskolák. A Tanügyi Bizottság 1930. évi kiadásairól való elszámolást Faragó János jegyző terjesztette elő. Mivel a kiadás elég tekintélyes összeg, dr. Antal Géza püspök urunk indítványára kimondta a bizottság, hogy jövőre takarékoskodni kell a különböző bizottságok összehívásával. Dr. Ravasz László oiispök úr komoly szavakkal hívta föl a bizottságot, hogy vessünk számot anyagi erőnkkel s vizsgáljuk meg, miféle intézményekre varr föltétlenül szükségünk. Azokat ám tartsuk fenn még áldozatok árán is, a feleslegeseket szüntessük meg. Mindenki érezte a figyelmeztető szavak súlyos s igaz voltát. Érezzük mi is ... Dr. Szentpéteri Kan Béla egyet, tanár az egyetemi és főiskolai hallgatók vallásos életének irányítására hívta fel a bizottság figyelmét. Az ügy komoly megfontolást igényel; a végleges megoldás előtt azoknak az egyházközségeknek a gondjába ajánlja a bizottság, melyeknek kebelében egyetem, illetőleg főiskola van. A másfélnapig tartó tanácskozás az elnökség éltetésével ért véget. Nótárius. fc*......= ~ . t* KONYVISMERTETES A IV.... —.......— — ^4) »Krisztus índia országűtján.« E. Stanley Jonestól, fordította ifj. Biberauer Richárd és László Dezső. Senkit sem ragad úgy meg Krisztus életeket átalakító ereje, mint azokat, akik nap-nap után szemtőlszembe állnak olyan emberekkel, sőt emberek százaival, akik bizonyságot tesznek arról, hogy tegnap nem azok voltak, akik ma, hogy életük a sötétségből egyszerre a világosságba lépett s hogy ezt a nagy fordulatot életükben egyenesen Jézusnak tulajdonítják. E. Stanley Jones könyve valósággal a megtérések gyűjteménye egy olyan birodalomból, melynek lakói minden időben fokozott figyelemmel viseltettek a lelki dolgok iránt, sőt ellentétben Nyugat materialista gondolkozásával, a lelki, vagy mondjuk szellemi dolgokat minden más fölébe helyezték. Megdob-
