Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-22 / 47. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 47, szám. Pápa, 1931 november 22. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF TÜEOL IÜAZG. PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ A theologiai irányok átértékelése. 1. Századunk letűnt második évtizede a protestáns theologiai gondolkozás történetében fordulópontot jelent. A meglehetősen önfeledt és desperált theologiai tudományosságot ismét öntudatra ébresztette s új életkedvet öntött abba. Új tavaszi fuvallat támadt, amelynek nyomában ismét megpezsdült a sajátos theologiai tudományosság s régen eltemetett magvakat csíráztatott ki, hogy megnemesítse a modern theologia sokféle keresztezésen átment magvait. A dialektikai theologiáról gondolkozhatik valaki akármiképpen, azt azonban mindenkinek el kell ismernie, hogy a reformátorok theologiája elfeledt, sőt! eltemetett hagyományainak a kiásásával, a theologiai tudományt visszaadta önmagának, azaz az antropológiává és vallástudománnyá vált theologiát ismét theologiává tette s ezzel olyan hatást gyakorolt az egész theologiai tudományosságra, hogy a legkülönbözőbb irányokat is arra kényszerítette, hogy elveiket és szempontjaikat revízió alá vegyék s problémáiknak merőben új beállítást adjanak. Lehetnek némelyek, mint egészen esetlegesen említjük a nálunk is ismertebbeket, G. Wobbermin, vagy Niebergall, vagy akár B. Dörries, valamennyien a dialektikai theologiának ellenfelei, de valamennyiüknek ma már épen a dialektikai theologia hatása alatt a probléma-beállítása merőben más, mint amilyen századunk első évtizedében volt. A dialektikai theologia megjelenése -előtt már-már azon a holtponton van a theologiai tudományosság, hogy belsőleg elszakadt saját anyaméhétől: az egyháztól, másfelől pedig ott tart, hogy felolvad a históriában, közelebbről a szellemtörténetben, vagy a filozófiában és a psychologiában. A dialektikai theologia visszatérítette a theologiát erről az útról s ismét a legközelebbi viszonylatba hozta az Isten Igéjével, mint a Kijelentés közvetítőjével s meggyőzte arról, hogy a theologiai tudományosságnak az egyház nélkül nincs értelme, tehát munkájának és hatásának helye az egyház, és pedig az egyház, mint a Szentlélek munkájának színtere. Ma már nincsen olyan theologiai irány, amely ezeket a feltételeket tagadná, vagy csak mellőzné és munkájában nélkülözné. És tette mindezt a tudományosság csorbítása és megrövidítése nélkül. 2. A dialektikai theologia ma lelkiismereti kényszerré tette a különböző theologiai irányok átértékelését. Ha ennél tovább nem is jutott volna, már ezzel nagy tettet vitt véghez. Horst Stephan ugyan azt vallja, hogy a dialektikai theologiának nagy érdemei vannak abban, hogy radikálizmusával régen csírázó új gondolatok fejlődését segítette elő egyrészt, másrészt pedig centrális szempontokat állított a harcok közepébe, azonban mihelyt átlép a vallásos-prófétai kritika területéről a theologiai tudományos munka mezejére, azonnal le kell mondania az abszolút hang-FŐMŰNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEC L TANAR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK. ról s azt a többi irányok módján, a relativ emberitheologiai gondolkozással kell felcserélnie.1 A dialektikai theologia jelentőségének a megítélésénél azonban nem az dönt, hogy eddig, t. i. egy évtized alatt mekkora teljesítményt végzett, még az sem, hogy mekkora teljesítményt fog végezni évtizedeken keresztül, hanem az, hogy a prófétai kritika, amelyet végzett, milyen minőségű életet fakaszt a theologiai tudományosságban és a theologiai tudományosság által. De ezeken a szempontokon is túl, meg kell állapítanunk, hogy a dialektikai theologia kritikai elvei nem valami merőben új és csak kísérletezésre alkalmas elvek, hanem a reformátorok theologiájában már igaznak bizonyult elvek, mert olyan végső igazságok, amelyek a bibliai-prófétai kritikában vannak megalapozva. Ä dialektikai theologia által gyakorolt bibliai-prófétai kritika azonban, nem szabad elfelejtenünk, a reformátorok theologiája és igehirdetése által a keresztyén egyházban reformációt teremtett, tehát alkalmas arrw, hogy a theologiai irányok átértékeléséhez szükséges új szempontot és mértéket megadja. A dialektikai theologia a theologiai irányok nagy tagolódásában nem akar egy új irány lenni, hanem megelégszik azzal a szerényebb és alázatosabb hivatással, hogy a protestáns keresztyén theologia korrektiv urna legyen. És annál alkalmasabb erre, mert a theologiai tudományosságot nem tekinti az emberi lángelméjüség valamely nagyszerű és eredeti kezdeményezésén alapuló vállalkozásának, hanem az egyház amaz élet\aktusának, amely által az Isten Igéjének igazságát a tudományos eljárás eszközeivel igyekszik ismét bizonyossá tenni. A dialektikai theologia tehát nem akar konkurrenciába lépni a theologiai irányokkal, hanem részt akar venni amaz élet-aktusban és az Isten Igéjének legmagasabb mértéke alatt, folytonos korrekciója kíván lenni a theologiai tudományosságnak. Ha azonban a dialektikai theologia önmagát nem is tekinti egynek a theologiai irányok között s ha nem is lép fel ezzel az igénnyel, a theologiai tudományos világot nem akadályozza semmi abban, hogy annak tekintse. Dr, Tavaszy Sándor. 1 Die evangelische Theologie. Ihr jetziger Stand und ihre Aufgaben. Vierter Teil: Die syst. Theol. Haile, 1928. 21 -ik lap. — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk a szomorú hírről, hogy Hodossy Lajos egyházkerületi és egyházmegyei tanácsbiró, egyházmegyei jegyző és tanügyi bizottsági elnök életének 55-ik, lelkészi szolgálatának 31. évében nov. 17-én, hosszas szenvedés után Kercán elhunyt. A megboldogultat özvegye és három leányán kívül nagyszámú rokonság gyászolja. Hodossy Béla nyug. tanítóképző-intézeti igazgató testvérét vesztette el az elhunytban. Az igazak emlékezete áldott!
