Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-13 / 15. szám
Negyvenegyedik évfolyam. 15. szám. Pápa, 1930 április 13. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. IGAZG. PÁPA, FŐ- * FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®ÍS TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. Jézus, a világlegyőző Úr! Én meggyőztem a világot. (Ján. 1633) Közeledünk a nagypénteki rettentő katasztrófa minden képzeletet felülmúló borzalmaihoz. A szent, ártatlan Jézus kimondhatatlan lelki és testi szenvedéseken megy keresztül és mily csodálatos nyugodtsággal biztatja ama jeruzsálemi felházban a remegő, aggódó tanítványokat: azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot. Jézus ezt akkor mondta, amikor még hátra volt a harc java, de biztos volt, hogy az is az ő győzelmével végződik. Jézus győzött a végső, a nagy harcban, mert sohsem alkudott meg a kisértövel. Pompásan induló emberi életek azért roppanak meg épp amikor legtöbbet vár tőlük a világ, mert egy önfeledt pillanatban eladják magukat a bűnnek és az vonja őket a biztos pusztulásba. Kívülállók azt hiszik, hogy a pálya felfelé ivei, az áldozat tudja, hogy sorsa a szörnyű pusztulás. Mily más a meg nem alkuvó élet pályája! Látszatra talán a bukásba rohan és mégis bensőleg emelt fővel áll meg az egész világgal szemben: bízzatok! Ha nyomorban láttok is, én meggyőztem a világot. Jézus győzött, mert ránézve Isten volt a legfőbb valóság. Ő mindent ehhez viszonyított, élete minden részletét ehhez az alapmeggyőződéshez szabta. Isten él és ezért az igazság, a jóság, a szeretet élete az emberhez méltó élet. Isten él és ezért aki Istennel van, az mindig többséget alkot. Isten él és azért sohsem szabad elcsüggedni. Zúghatnak a viharok, ha Istenbe fogódzom, Ő örök kőszál, Aki soha meg nem rendül. Elhagynak az emberek? Isten szeret és az Ő szeretete mindent kipótol és elkísér a halálon túl. Világlegyőző Jézus, jöjj, győz le minket is, némítsd el kételyeinket, tedd szabaddá akaratunkat, tedd ránknézve is legfőbb valósággá az Atyát, hogy így mi is győzelmesek lehessünk, a mi nagypéntekünkre is husvét következzék. p j Felragyogó eszménykép a kálvinista iskola ősforrásánál. — A mezőszentgyörgyi református új iskola felavatására. — (Folyt, és vége.) JÓb 28. 3—28. 3. Az emberi életkoroknak a kegyelem iránt, való különböző fogékonysága. És ezt a kettős predesztinációról való tanítást már népiskoláinkban el kell kezdeni. Mert az Isten ingyen kegyelme iránt a gyermeki szív a legfogékonyabb. Ezt az állításomat nem csupán az igére alapítom, mely azt mondja, hogy a Gazda többször kimegy a piacra szőlőmunkásokat fogadni, és a legnagyobb csapatot reggel, majd pár órával később fogadja fel, s a piacon hivalkodók közül délben és délután, majd este felé már csak keveset tud szőlőjében munkába állítani, hanem alapítom a közönséges tapasztalatra is. A vasárnapi iskola nagy evangelizátora Newton János beszéli, hogy mikor Bristolban megfigyelte, hogy 1100 hallgatója közül kik és mikor lettek fogékonyak az Isten ingyen kegyelmének hivó szava iránt és Isten üdvre való elválasztásában kik és mikor ismerték fel újjászületés és megtérés által örök helyüket, megfigyelése a követ, kező eredménnyel végződött: Isten kegyelmi hívását 1100 lélekből 50 éven felül csak egy fogadta el, 40 és 50 év között csak három, 20—30 év között 150, 15—20 év között sok, 6—15 év között a legtöbb. És ez egész természetes is. Életéveink számával a bűnt teljesen megszokott embernek szive az Ige és a Szent Lélek iránt egyre keményebbé és megkövültebbé válik. De a gyermek szive még lágy és alakítást tűrő. íme, a kálvinista iskolák tanítói előtt a munkamező, hol az üdvreelválasztó Isten bölcseségét a gyermekek szivében idején kell elplántálniok! Református egyházunk megújhodása tehát, az eleveelválasztás hitének közkinccsé tételében, félig-meddig az ő kezeikben van. Hogy népiskolás gyermekeink a természet titkainak és törvényeinek ismerete mellett istenfélelemmel és a bűntől való elszakadással az elválasztó örök bölcseség útjain járnak-e, vagy kenyérmező, bánya és tárna, tenger, folyó és levegő, hegyek, fűvek és fák, halál és pokol üdvösséget nélkülöző szivüknek ezt mondják: az a bölcseség nincsen bennünk, csupán hírét hallottuk füleinkkel: első sorban elemi iskolai tanítóinkon fordul meg. Ezért Csonkamagyarország szenvedése, egyházi életünk elesettsége, a lelkipásztorok testvéri szive és magának az Űr Jézusnak isteni ajka egyet kér minden kálvinista tanítótól és tanártól: Amit kell cselekednetek, ... amit akartok cselekedni, gyorsan cselekedjétek! Gyorsan! Mert az emberi életkornak átlaga 33 esztendő és a halál, mely szakadatlan és meglepetésszerűen dolgozik, minden percben 60 embert ragad el a világból. És különösen sokat a gyermekek közül. Hiszen a születetteknek egy negyede meghal a 7 éves kor előtt. Gyorsan! Mert minden 100 szülött közül csak hat éri el a 60-dik évet és minden 500 közül csak egy a 80-dikat. Valamikor egy görög bölcsész (Plátó) azt mondotta, hogy rendes munkabeosztás és élvezet mellett a legtöbb gyenge szervezetű ember is elérheti a 60-dik évet. Hol vagyunk ma ettől? A rohanva élő emberek ma a halál karjai közé rohannak. Gyorsan! Mert ki tudja, hogy az életnek vihartépte fáján a gyermekek, mint gyenge levelek meddig maradnak előttetek? Ki tudja: már ebben az iskolai évben nem seper-e le közülük többet a halál vihara? És mi lesz ezeken a leveleken? Csak por és szemét-e, ami a földi világból rájuk rakódik, vagy eső és nap-
