Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-23 / 12. szám
50. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1930. den ember a földön! Mint égő kemencéből a szikrák szakadatlanul felszállanak, úgy gomolyognak, úgy sisteregnek, úgy szállanak bennünk a bűnös vágyak, hajlamok és kivánságok. És eme végzetes kívánságokkal terhelten, a bűnös dolgokat szép színben mutató képzelet mellett, ma már a Kisértő munkája egészen könnyű. Leggyönyörűbb természeti tehetségünk, szabad akaratunk szolga lett: a bűnös vágyak, hajlamok és kivánságok rabszolgája, amely bármiként szeretne is jót cselekedni, szokás lesz belőle; vess el mag gyanánt egy szokást, természet lesz belőle; vess el mag gyanánt természetet, jellem lesz belőle; és vess el mag gyanánt jellemet, végzet lesz belőle. És ez a végzet a — kárhozat. Oh mi nyomorult emberek! Kicsoda szabadít meg minket e végzetes kárhozat hatalmából? ... (Folyt, köv.) Balatonszabadi. Mészáros János Kisköri munka. A mezőföldi egyházmegye kálozi kiskörében Vargha Kálmán ref. lelkész, főiskolai gondnok úr vezetésével a következő helyeken és időben tartottak a kiskörhöz tartozó lelkész urak vallásos összejöveteleket: Táicon december 13-án. Előimát mondott s bibliát olvasott Szabó Kálmán soponyai ref lelkész. Az ádvent és a mai ember címen előadást tartott dr. Kuli Lajos kislángi lelkész s bibliát magyarázott és záróimát mondott Vargha Kálmán kálozi lelkész. Kiss Vince közben verset szavalt. Kislángon január 10-én. Az előimát mondotta és bibliát olvasott dr. Kuli Lajos lelkész. Vargha Kálmán lelkész a speyeri birodalmi gyűlés emlékünnepén szerzett benyomásairól beszélt s nagy érdeklődés mellett fejtette ki a protestantizmus egységében rejlő erőt. Utána bibliamagyarázatot és bezáró imát mondott Szabó Dezső soponyai s. lelkész. A helybeli gyermek- és férfikar énekszámokkal működött közre. Csőszön február 14-én. Az előimát s bibliaolvasást végezte Szabó Dezső s. lelkész. A gyermek^ ről beszélt dr. Kuli Lajos lelkész előadásában, melyben bibliai alapon világította meg a gyermek szerepét a családban. Bibliamagyarázatot s utóimát Vargha Kálmán lelkész tartott. Közreműködtek még a helybeli férfikar énekszámmal, Csekeő Nándor községi jegyző hegedűvel s egy kis leány szavalattal. Kálozon február 28-án. Előimát s bibliaolvasást tartott Molnár József csőszi lelkész. A biblia és a mai ember cimü előadásában dr. Kuli Lajos lelkész: hangsúlyozta a biblia szeretetének szükségét az ember és a család életében. Utána bibliamagyarázatot és utóimát mondott Szabó Dezső s. lelkész. A helybeli énekkar énekeket adott elő. Az előadók s közreműködők igyekezetét a közönség nagyszámú megjelenésével honorálta. Soponyán március 14-én a fenti négy község és a helybeli ref. egyház presbitériuma közös presbiteri értekezletre jött össze délután fél 2 órakor a templomban. Az értekezletet, melyen mintegy hetven egyházi elöljáró és számos gyülekezeti tag vett részt, Vargha Kálmán lelkész vezette. Ugyancsak ő tar^ tóttá a bevezető istentiszteletet, amiko|r is az Ap. csel. 20. r. 28. verse alapján frappáns vonásokkal rajzolta meg az egyház vezetőinek munkaterét és végzendő feladatát. A soponyai vegyeskar zsoltárt, ifj. Molnár József szólóban dicséretet énekelt. Istentisztelet végeztével Vargha Kálmán lelkész megnyitotta az értekezletet, amelynek célja a presbiteri öntudat felkeltése és a szomszédos gyülekezetek vezetői között az összetartozás kapcsának erősítése volt, tárgya pedig a presbiteri tisztségnek a következő szempontok szerint való megvilágítása: 1. A presbiteri tisztség bibliai alapon; tartotta Molnár József lelkész. Az evangélium világításában mutatott rá arra a nagyszerű hivatásra, melynek betöltése a presbiterre vár. 2. A presbiteri tisztség elfajulása a múltban és a jelenben cimü előadásban Szabó Dezső s. lelkész vázolta, hogy a történelem folyamán miként korcsosodott el a presbiteri tisztség és menynyire távol áll nálunk ma is Kálvin és a biblia követeléseitől. 3. A presbiter hivatása az egyházban, tartotta Czeglédy Gyula községi jegyző, soponyai presbiter. A mai kor szükségeire s viszonyaira hivatkozva kifejtette, hogy egyházunk érdekében a lelkésszel összhangban dolgozva, mily sok és nagy feladat vár az egyház vezetőire. 4. Ä presbiter a családban, tartotta dr. Kuli Lajos lelkész. Előadásában kiemelte, hogy az való csak az egyház vezetésére, aki odahaza, a saját otthonában is rendet tud tartani s családja' biblikus lelkületének kifejlődését elősegíti. 5. A nők az egyház szolgálatában s rutóima: Szabó Kálmán lelkész rámutatott arra, hogy a nők mily nagy mértékben segíthetik elő a presbiterek munkáját úgy az egyházban, mint a családban. 6. Az értekezletet, mely mindvégig nyilvános volt, Vargha Kálmán lelkész a jövő évi viszontlátás reményében berekesztette. Hisszük, hogy a megkezdett munka eredményes lesz mind a presbiterek, mind azok egyházainak életére s Isten áldásával kiséri a lelki magvetést, hogy az örök értékek országa »éljen, növekedjék és virágozzon!« Sz. D, f KÖNYVISMERTETÉS ^........................ — ----------*4) A Sylveszter Bibliai Lexikon-nak, melynek egyházi életünkben való nagy fontosságára már több Ízben felhívtuk e lap hasábjain olvasóink figyelmét, újabban ismét két füzete hagyta el a nyomdát. Ez alkalommal az V. és VI. füzet jelent meg, melyek az Esztelenség—Hélea cimszókat tárgyalják. E két füzettel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a szerkesztőségben is történt némi változás. És pedig az eddigi két kipróbált szerkesztő mellé, kiknek alapos és egy ilyen lexikon szerkesztéséhez szükséges tárgyi ismeretére már más alkalommal reámutattunk, most harmadiknak bekapcsolódott dr. Kállay Kálmán debreceni egyetemi tanár, kinek az ótestamentum területén való széles ismeretei csak még jobban növelik a Bibliai Lexikon értékét. A lexikon jelen füzetei az. eddig megjelent füzetekhez hasonló formában és papíron, a nyomdatechnika minden kívánalmait kielégítve jelentek meg. Megállapíthatjuk azt is, hogy e füzetekben már nagyobb gondot fordított a kiadóhivatal a cimszók között hozott klisékre is, melyek most már alig hagynak valami kívánni valót hátra. Legfeljebb a füzetek gyors egymásutánban következő megjelenése folytán itt-ott magyartalanságok csúsztak be a szövegbe (Ezékiás,, felfosztózni, Garizim, gnosticismus stb. cimszóknál). A Kis-Genesis címszónál nem ártott volna, mivel ez főleg közhasználatra szánt könyv lesz, hogy ha a pseudepigraph idegen szó értelmét is megmagyarázták
