Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-31 / 35. szám
1930 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 161. oldal. lelkész bezáró imát mondott. A százéves templom építésének története különösen gazdag lélekemelő részletekben. A füredi reformátusok száz évvel ezelőtti teljesítménye a hitbuzgóság csodája volt. Az építést a maguk erejéből teljesítették. A több mint 28.000 forint költséget a gyülekezet tagjai ajánlották fel és fizették be oly hűséggel, hogy nem maradt kinn fizetetten, csak mintegy 10 forint, ez is olyanoknál, akik valami szerencsétlenség miatt fizetni nem tudtak, vagy időközben elhaltak. A kétméteres vastagságú falakba, hatalmas boltozatokba, gyönyörű magas toronyba tetőzetekbe fölmenő rengeteg anyagot a hívek ingyen fuvarozták. Ebben segítségükre voltak Balatonszőllős, Nemespécsely, Arács, Balatonkövesd, Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs, Felsőörs, Vámos, Tótvázsony, Szentgál és más környékbeli hitsorsosaik is. Megtörtént például, hogy egyszerre hatvan vámosi kocsi állított az épülő füredi templomhoz téglával megrakottan. Jellemző, hogy a faragott követ akkor Keszthelyről kellett szállítaniok a füredieknek. A torony csúcsára abban az időben még bécsi nyomásra itt is koronát kellett tenniök kétfejű sassal. Csak 1848-ban került a sas helyébe csillag, amikor a magyar honvédség megparancsolta, hogy levegyék a toronyról a sasmadarat, mert különben ágyúval fogják onnan lelőni. Ez utóbbi műveletre azonban nem volt szükség, mert a füredieknek se kellett kétszer kiadni a parancsot, csillagot tettek a sas helyébe a torony gömbje fölé. Bizony így épültek abban az időben azok a templomok! Ez volt az a templomépítés, melyről Eötvös Károly is oly szépen emlékezett meg Írásaiban. A belsősomogyi egyházmegye közgyűlése. Egyházmegyénk folyó évi rendes közgyűlését Csurgón a reálgimnázium épületében augusztus 5-én, a gyűlést megelőző bizottsági gyűléseket pedig augusztus 4-én tartotta. Ez utóbbiak közül időrendben az első a tanügyi bizottság összejövetele volt, melynek tárgyai közül az általában megszokott igen jó taneredmény megállapítása mellett legnyomósabb volt az eddei iskola községesítésének alapos és beható megvitatása. A kényszerhelyzelt által indokolt és az egyház érdekében kívánatos átadást a bizottság javasolta a közgyűlésnek. Délután az igazgatótanács ülésezett a reálgimnázium és a kaposvári gróf Bethlen Margit-nőnevelő ügyeiben. Vele egyidejűleg folyt az egyházmegyei tanítóegyesület évi közgyűlése, melyen az egyesület újonnan választott elnöke, Lőczy Lajos csurgói igazgató-tanító foglalta el igen tartalmas és nagy tetszéssel fogadott programmbeszédjével új állását. Több értékes s tanulságos felolvasás volt még napirenden. Nem sokkal utóbb jött össze a missziói bizottság, melynek tárgysorozatán az évi kedvező eredményt megállapító jelentés, a bizottság 10 éves múltjára visszatekintés, a vasárnapi iskolai tanfolyamok megrendezése, néhány javaslat és a szórványgondozás adatainak egybeállítása szerepelt. Ugyanez alatt az idő alatt tanácskozott a lelkésznék társasága is több aktuális és figyelemre méltó kérdés megvitatásával. Ezután a lelkészértekezlet gyülésezett. Keresztes Gyula, az új elnök megkapó beszéddel s tartalmas célkitűzéssel foglalja el állását. Majd számos közgyűlési indítvány kerül élénk megvitatásra, így: a Kálvineumok felsegítésére alapítványi biztosítások kötése, a ref. hitelintézet és biztosító társaság, lelkészek kedvezményes vasúti jegye. Az értekezlet valamennyit kedvező ajánlással viszi a közgyűlés elé. Az országos közalapról és az egyházi adóról szóló javaslatokon bizonyos változásokat lát az értekezlet szükségesnek. Az új istentiszteleti rendtartás egyöntetű s teljes bevezetésére szigorú intézkedést ajánl* A pápai, szigetvári, nagykanizsai templomok és a várdai imaház építésének segélyezését az egyházak pártfogásába kéri. Indítványozza a missziói segélyeknek az egyházmegyék által felosztását és a lelkésztanítósággá átszervezni szándékolt iskolák helyett magániskolák állítását a lelkészek vezetésével. Este a Korona-szálló nagytermében a tanítóegyesület tartotta magas színvonalú kulturestélyét az egyesület tagjainak majdnem teljes számú részvételével, de ott voltak az e napra már megjelent lelkészek, lelkésznék, tanítócsaládok és számos előkelő látogató. Amit tanítóink ezen az estélyen bemutattak énekben (karének, énekquartett), zenében (vonósnégyes) és szépirodalomban (felolvasás, előadás, versek, előadás), a legnagyobb elismerésre méltó s élénk bizonysága derék tanítóink minden téren való kiválóságának. A szép közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta az egyes számokat. A közgyűlés napján reggel 8 órakor Halka Sándor esperes a templombaif mondott áhítatos imádságot, majd a reálgimnázium dísztermében Huszár Aladár felsőházi tag, egyházmegyei gondnok tartotta meg a szép számban megjelent tagok előtt megszokottan tartalmas, a mai kor egyházi állapotait híven jellemző megnyitó beszédét, rámutatva az előttünk álló nagy feladatok fontosságára. Az elnökség engedélyével ezután Egerházy Lajos az OR JÓ igazgatója kért megértő támogatást a Kálvineumok és az OR JÓ akciói részére. Részint a gondnoki megnyitó beszéd, részint az egyházmegye életét híven feltüntető esperesi jelentés nyomán a közgyűlés táviratilag üdvözölte kormányzó úr Őfőméltóságát 10 éves kormányzói működése alkalmából s elhatározta főtiszteletü püspök úrnak és nagyméltóságú kerületi főgondnok úrnak üdvözlését diszdoktori kitüntetésükből kifolyólag. Kérte felettes hatóságai útján a nagyon alacsony terményárak folytán nagy károsodást szenvedő lelkészi és tanítói kar fizetéskiegészítési államsegélyének korrekcióját, az államsegélyek redukálásával szemben azok fokozatos valorizálását. Nagyrabecsülő szeretettel köszöntötte Peti Lőrinc bürüsváradi lelkész tanácsbiró, tb. esperest 50 éves lelkészi működése évfordulóján, gyógyulást kívánva neki gyöngélkedésében. Elismerését nyilvánította az egyházmegye lelkészi főjegyzőjének a püspöklátogatási emlékkönyv összeállításában kifejtett fáradságos munkájáért. Üdvözölte Héjjas Zsigmond komiósdi lelkészt kormányzói kitüntetésével kapcsolatban. Kegyelettel emlékezett meg halottairól: Kalocsay Endre és Szántó János nyug. gimnáziumi tanárokról, Béky Tamás volt egyházmegyei tanácsbiróról és keszthelyi presbiterről, Király Lajos volt basali tanítóról, özv. Matolcsy Gyuláné lelkészözvegyről, Dömötör Árpádról, gyöngyösmelléki lelkésztársunk fiáról, az egyházmegye legidősebb lelkészének, Szabó János szennai lelkésznek nejéről. Szeretettel köszöntötte Sárközy György és Keresztes Gyula új tanácsbirákat, ez utóbbi 25 éves lelkészi működésének nagy érdemeiről is megemlékezve. Balia Árpád kadarkuti, Farkas Sándor alsósegesdi, Liber István szigetvári, Csonka Jenő kutasi és Szilágyi
