Dunántúli Protestáns Lap, 1930 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-31 / 35. szám
162. oldal. 1930. . DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Árpád kisdobszai lelkészek választása megerős Etetett. Az igazgatókká kinevezett Szalóky Dániel nyug. erdőcsokonyai, Lőczy Lajos csurgói, Kun Ede szórna jóm i és Ulakcsay Antal alsoki kántortanítókat a közgyűlés melegen üdvözölte. Elismeréssel emlékezett meg továbbá dr. Bene Kálmán gimnáziumi igazgatóról az intézet érdekében tett sok fáradozásáért, Écsy Ödön tanárról a cserkészet terén szerzett kiváló érdemeiért, Máté Lajos nyug. visontai lelkészről a csurgói gimnázium könyvtára részére ajándékozott sok régi kiadványt és kéziratot tartalmazó ajándékáért és Csurgó nagyközségről, az Országos Református Tanáregyesület vendégül fogadásáért. Köszönetét szavazott özv. Rémesné Nagy Lidia somogyhatvani hittestvérünknek és Vajda János várdai presbiternek, kik közül az előbbi Somogyhatvanba a maga költségén 3000 pengő adományával orgonát állíttatott, az utóbbi pedig a várdai imaház telkének megvételére 1000 pengőt adományozott. Ugyancsak köszönettel fogadta a közgyűlés Kaposvár megyei városnak azt a nagylelkűségét is, hogy havi 70 pengő adományával lehetővé tette kaposvári egyházunknak egy szegénygondozó diakonissza alkalmazását. Megindultan hallotta a gyűlés Mezey Pál kutasi nyugalmazott lelkész búcsúlevelét és Varga Dezső darányi lelkésznek a közgyűlés elé terjesztett lemondását tanácsbirói állásáról, melyet nagyérdemű lelkésztársunk a közgyűlésnek egyházmegyei gondnok által tolmácsolt kérésére sem volt hajlandó visszavonni meggyengült egészségi állapotára s küszöbön álló nyugdíjba lépésére hivatkozva. Jókívánságokkal vált meg a gyűlés jóba József nyugdíjazott magyaratádi lelkésztől is. Meghatottan fogadta Arany Bálint nyugalmazott rinyaujlaki igazgatótanító köszönő levelét, ki nyolc gyermeke közül négy fiát a fenntartó testület hathatós segélyezésével a gimnáziumban kitaníttatta s a legkisebb is most érettségit tett. A reálgimnáziumi ügyek közt köszönettel vette a közgyűlés többek között főtiszteletü püspök úr 1200, 1000 és 240 pengős nagylelkű alapítványait, az intézeti kedvezményes helyeket betöltötte s megállapította a gimnázium, nőnevelő-intézet és egyházmegyei pénztár költségvetéseit, jóváhagyta számadásait. Koncsics József molványi, Hörömpöly Árpád hedrehelyi, Nagy József bolhási, Lovass Kálmán szennai, Gyulai Sándor nagybajomi, Garami Lajos rinyaszentkirályi s Jancsó Gyula vásárosbéci tanítók választásait a közgyűlés véglegesen jóváhagyta. Nagy József és Gyulai Sándor az esküt letették. A lelkészértekezlet, tanügyi bizottság, missziói bizottság előző napon alaposan megvitatott javaslatai változtatás nélkül keresztülmentek. Hasonlóképen a segélyosztó bizottság előterjesztése is. Itt megemlítendőnek tartjuk a segélyekkel kapcsolatban az egyházmegye azon álláspontjának leszögezését, hogy az újjonan alakuló, illetve építkezni szándékozó egyházakat komolyan figyelmezteti a vállalkozásukkal járó terhek s teherbírásuk mérlegelésére azzal, hogy a súlyos gazdasági helyzetben a segélyezésnél előrébbvaló a meglevő intézmények biztosítása, mint bizonytalan s kockázatos alakulatok gyámolítása, tehát céltalan volna ilyenekét segélyezésre bazirozni. Néhány kölcsönfelvétel, pótadókivetési kérelem jóváhagyása után a 47 pontból álló tárgysorozat a déli órákban véget ért. Huszár Aladár gondnok a megjelentek érdeklődését megköszönve elismerését nyilvánította a gyűlés egész tartamán végigvonuló higgadt, tárgyilagos tanácskozásért. Bárcsak előrébb vihetne bennünket legjobb igyekezetünkkel, de véges erőinkkel megoldott egyévi munkánk súlyos megpróbáltatásokkal, küzdő anyaszentegyházunk boldogabb jövőjéhez s az élet Fejedelméhez, az Úr Jézushoz! Szabó Bálint főjegyző. Változás történt az Otthon=missziónál. Örömmel tudatjuk Testvéreinkkel, hogy Isten megengedte, hogy uj otthonunkba szeptember 1-én beköltözhessünk. Több oldalról intéztek felhívást hozzánk, hogy fogadjuk be a fogházakból, börtönökből és fegyházakból kikerülő rabok közül azokat, kik becsületes életet akarnak kezdeni, de fejüket nincs hova lehajtanak. így pedig előbb-utóbb újra visszakerülnének a börtönbe, ha támaszt nem kapnának. Mi e felhívásnak készséggel teszünk eleget, befogadjuk a rabságból kikerülőket is, azonban arra kérjük Testvéreinket, hogy János 1. levele III. rész 18. verse értelmében munkánk iránti szeretetüket ne csak szavakkal, hanem cselekedetekkel is szíveskedjenek megmutatni. Hiába beszélünk mi Isten szeretetéről, a hozzánk forduló munkanélkülieknek, öngyilkosjelölteknek és szabadult raboknak, de értük semmit sem teszünk, nem hisznek nekünk, mert csak az oly igehirdetés talál hitelre, mely nemcsak a lelket igyekszik megmenteni, hanem a testről sem feledkezik meg. Nagyon kérjük azon Testvéreket, kik rendszeresen szoktak nyomorban levő embereket hozzánk utalni, hogy mi csak úgy tudunk segíteni, ha munkánkat nemcsak ígéretekkel, hanem tettekkel is támogatják. Új otthonunkban 50 embernek adunk otthont 2—3 hétre, ha szükséges, tovább is, míg vagy mi helyezzük őket munkába, vagy ők találnak munkát. Otthonunk lakóit foglalkoztatja a „maradékgyüjtés“. Minden lakás és ház tele van felesleges (divatjamúlt) ruha-, lábbeli-, ágy- és fehérnemű, bútor, háztartási eszköz, edény, ócskavas, gép, fém, réz, ólom, aluminium stb. darabokbal, minden házban van rossz óra, kép, könyv, beretva, tükör, olló, kefe, lavór, rongy, bélyeg stb. Többször kértiik s most újra kérjük Testvéreinket, ajándékozzák nekünk e holmikat. Budapesten és környékén kocsival érte megyünk. Mi e tárgyakat osztályozzuk, kijavítjuk és értékesítjük. Azonnali szükségeinket a Testvérek szives figyelmébe ajánljuk. Házunk belső berendezése még hiányzik, asztalos, lakatos, bádogos, cipész, szabó, könyvkötőmühelyeinkhez szerszámokat kell vásárolnunk, szeptemberi étkezésünkre még sem élelmisterünk, sem pénzünk niucs. Házunk vételárát részletekbe kell fizetnünk. Ajánlási iveinket és házalap-jegyeinket kérjük szépen terjeszteni és vásárolni — ilyeneket készséggel küldünk. E sorok írója tavaly indítást érzett arra, hogy 20 pengőt egy bizonyos célra adományozzon, de az ész legyőzte a lelket, a pénz zsebében maradt. Aznap este azonban ellopták pénztárcáját, melyben 46 pengő volt. Isten megmutatta, hogy 46 pengőt nélkülözni is tudott.
