Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-05 / 18. szám
78.'oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929 a rendezett levéltár katalógusa egy példányának a kerületi levéltárban elhelyezésére. A tiszáninneni egyházkerület 1881 : 19. számú közgyűlési határozata a műemlék-törvényhez való szoros alkalmazkodásra hív föl, 1909:99. számú határozata pedig egyházi műtárgyak eladására vonatkozólag tesz megszorító intézkedéseket. (Folyt, köv.) Az országos zsinat. A liturgia letárgyalása után, április 24-én a zsinat a tudományügyi bizottság jelentése kapcsán elrendelte, hogy minden műkincset, amely akár az egyházközségek, akár az iskolák birtokában van, továbbá a történelmi becsű épületeket, úgyszintén bármely néven nevezhető egyéb történelmi emlékeket a jövő év végéig összeírják, hogy megőrzésükről gondoskodás történjék. (Az erre vonatkozó bizottsági jelentést egész terjedelemben közöljük.) Ugyancsak a tudományügyi bizottság javaslatára határozatba ment, hogy1 a protestáns tudományosság megszervezése dolgában rendszeres munka kezdődik. Balogh Jenő dr. titkos tanácsos, egyházkerületi főgondnok javaslatára a zsinat köszönetét szavazott Révész Imre dr. debreceni lelkész, egyházkerületi főjegyzőnek a tudományügyi szervezkedés dolgában készített munkálataiért. Ápr. 25-én az iskolaügyi bizottság jelentésének tárgyalása következett Dóczy Imre dr. előadásában. A jelentés szerint „a tanítók hivatalból fegyelmi ok közbejötté nélkül egyházi érdekből történő áthelyezésénél a lelkészek ilynemű áthelyezésére nézve az egyházi törvényben megállapított rendelkezések alkalmaztassanak“. Gaál István iskolaigazgató óvást emel a szakasz ellen az iskola békéje érdekében. Vargha Sándor esperes kijelenti, hogy ő adta be ugyan a tanítók áthelyezésére vonatkozó javaslatot, ez a tény azonban nem érintheti a tanítók többségével szemben érzett nagyrabecsülését. Juhász László esperes és Sz. Kun Béla dr. egyetemi tanár halasztó indítványt tesznek, Tóth István, Mocsáry László, Kiss Gyula, és Kiss Zsigmond ellenzik a javaslatot. A zsinat erre levette a napirendről. A lelkészválasztási javaslat tárgyalása következett. Makláry Károly kunhegyesi lelkész előadó terjesztette elő nagy érdeklődés közben javaslatát. Az 1904. évi zsinat által rendszeresített korlátlan lelkészválasztási jog nem volt szerencsés, sokszor feldúlta esztendőkre egyegy gyülekezet nyugalmát a papválasztás. Új tervezetet kellett készíteni. A harminc egyházmegye közül mindössze négy kívánta most már a régi törvény fenntartását. Biztosítani kell azt, hogy az egyházi felsőbbségnek irányító befolyása legyen a választásokra. A tervezet alapelvének tekinti, hogy a gyülekezeti állás betöltése a gyülekezet egészének akaratnyilvánításával történjék. Ä választási eljárás gerincévé a meghívást kívánja tenni, amely kiküszöböli a korrupciót. A nagyobb lélekszámú egyházközségek lelkészeinek megválasztásánál a közreműködő bizottságnak kijelölési joga van, a kisebbségeknél csupán az ajánlás jogát biztosítaná. Jelentős újítása a tervezetnek a lelkészek áthelyezésére vonatkozó kérdés. Sokszor megtörténhetik, hogy a lelkész nem nyeri meg gyülekezete rokonszenvét, ezért a tervezet az áthelyezést gyülekezeti közérdekből véli megvalósítandónak. Az áthelyezés azonban csakis csere útján történhetik. Kovács J. István dr. theológiai tanár szerint nagyon veszedelmes lenne, ha politikai meggondolásokra vinnék át az új lelkészválasztási törvény indokolását. Élesen kel ki a korteskedés ellen. Helyteleníti, hogy a nagyobb gyülekezetek fölé gyámkodó szervként áll oda a kijelölő bizottság. Csakis az ajánlás lehet helyes. Görömbey Péter nagykálói lelkész elfogadja a javaslatot. Kálmán Jenő dr. országgyűlési képviselő nézete szerint az ajánlás rendszere még a jelölésnél is veszedelmesebb, mert adott esetben az egyházi felsőségeket diszkreditálhatja. Juhász László esperes a javaslatban több fényt lát, mint árnyékot^ azért az általános tárgyalás alapjául elfogadja. Minimumra kell redukálni a sok bús tragédiát, amely ifjúságot, ambicóit, magas terveket elpusztítva azt a lelkipásztort, aki nem tudott kellően elhelyezkedni, kikapcsolja a magasabb munkák lehetőségéből. Nem hive a kinevezési rendszernek, de ezt nem is tervezi a mostani javaslat. Kiss Ferenc egyetemi tanár a jelölés rendszere ellen van, bár a mai jelölő bizottság feltétlenül jobb lenne, mint a régi volt. Célravezetőnek a minősítés bevezetését tartja. Határozati jevaslatot nyújt be, hogy a javaslatot a minősítési elv alapján dolgozzák át. Tóth Lajos dr. egyetemi tanár a javaslatot elfogadja. Nem helyes, hogy az egyházközségeknek két kategóriáját állítják fel. Áz ajánlást kellene általános alapelvvé tenni. Varga Sándor esperes a javaslat ellen szól. A lelkészek javadalmi alapon való osztályozása nem méltó erkölcsi fundamentum. Siposs József esperes a minősítési rendszert sokkal helyesebb megoldásnak tartja, mint az eddigi eljárást. Á javaslatot általánosságban elfogadja. Püspöki egyházlátogatás a tatai egyházmegyében. Fáradhatatlan főpásztorunk, dr. Antal Géza püspök úr ez évben is folytatja azt a nagy, áldásos munkát, melyet 1925-ben a drégelypalánki egyházmegyében elkezdett s a belsősomogyi, mezőföldi és őrségi egyházmegyékben a közelmúlt években végzett, azt a céltudatos, következményeiben beláthatatlan jelentőségű építő munkát, a gyülekezetek meglátogatását, hogy mint jó pásztor, szemtől-szembe álljon gyülekezeteivel, megismerje nyájának tagjait, hintse az ige magvait, új lángra lobbantsa a hithűségnek, az egyházhoz való ragaszkodásnak itt-ott csak pislákoló tüzeit, jóságos szeretettel gyógyítgassa a vérző sebeket, az őrálló éberségével mutasson rá a veszélyekre, melyek a gyülekezet életét kívül és belül fenyegetik, a szeretet szigorával intsen, dorgáljon, a holt vágány felé tartó gyülekezeteket biztos kézzel vezesse vissza a hélyes útra, hogy látogatása nyomán meginduljon egy nagy ébredés, új, csodás, áldott virágzás s annak eredményeképen új, gazdag gyümölcstermés Istennek dicsőségére! Püspök úr a folyó évben a tatai egyházmegyében végzi a fentebb nagy vonásokban vázolt, nem épen fáradság nélkül való főpásztori munkát. Székhelyéről, Pápáról április hó 27-én délután indult el Győrbe titkárja, Fazekas Mihály kíséretében, ki egyúttal útjának elején a gyorsírói teendőket is ellátja. A győri állomáson, hova este 7 óra 3 perckor érkezett, fogadására megjelentek a perronon dr. Németh Károly főispán, a vármegye képviseletében Skultéty Miklós főjegyző, a város képviseletében dr. Szanter Ferenc polgármester s a presbitérium tagjai Győry Elemér lelkész, s Rostetter János főgondnok vezetésével. Dr. Németh Károly főispán az egybegyűltek nevében pár meleg szóval üdvözölte Püspök urat, ki ugyancsak pár meleg szóval köszönte meg az üdvözlést. Majd Püspök úr és kísérete az I. osztályú váróterembe vonult,
