Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-02-10 / 6. szám
6. szám, Pápa, 1929 február 10. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZJÓZSEF THEOL TANÁR FÁRA, FC- -Ä FŐMŰN KATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE : TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AMHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. IGAZGA l'Ó FAFA, FŐISKOLA, AKIHEZ A RE\LAMÁCIÓK INTÉZENDÓK Az eszményi gyülekezet.* Milyen lehet az eszményi gyülekezet külső és belső képe, mely mint eszmény ott lebegjen lelki szemeink előtt? Kívülről nézve bizonyára olyan, amelyikről a mi Urunk ezt mondja: »Hegyen épített város, amely nem fejtethetik el« (Máté 5: 14). Magasan áll ez a Sión, hogy mindenki látja! De nem kőfalai magasak, hanem a hite, buzgósága! Lobog, mint a gyertya a sötétben. »A gyertyát sem azért gyújtják, hogy véka alá tegyék, vagy a rejtekbe, hanemhogy világítson mindazoknak, akik a házban vannak!« (Máté 5:15.) Azaz hívőknek és hitetleneknek, kiválasztottaknak és elvetetteknek. De csak a házban levőknek világítson ez az eszményi gyülekezet? Messzebbre kell világítania: »Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat« (Máté 15:16). Kívülről nézve minden hegyen épített város képe vonzó. De ott belül, ahová a világ nem lát, milyen lehet az eszményi gyülekezet vonzó képe? A kiváló misszionárius, Pál apostol, aki a sötét ázsiai partokon épp úgy, mint a ragyogó műveltségű Göröghonban annyi gyülekezetét alapítod, ilyen vonzó képben tárja fel az eszményi gyülekezet belső életirányait: »Az igazságot követvén szeretetben, mindenestül fogva növekedjünk Abban, Aki a Fej, a Krisztusban, Akiből az egész test szép rendben egyberakatván és egybeszerkesztetvén, az ő segedelmének minden kapcsaival minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek növekedését a maga fölépítésére szeretetben« (Eféz. 4: 15—16). íme, az eszményi gyülekezet vonzó, belső képe. Gyönyörű kép! De jól esik látnunk! Csak sohase tűnnék el szemeink elől! Mert ezt a belső képet nem szabad elfelednünk, hogy »hegyen épített várossá« lehessünk, mert mi kálvinista és evangéliumi gyülekezetek belülről épülünk kifelé. Tehát nem úgy, hogy magas kőfalakat rakunk és ráfogjuk, hogy ez a hely szent, akármi van ott belül, hanem lélekben épülünk szent hellyé és mikor a szivekben ott ragyog az evangéliumi világosság: ettől megfényesednek kőfalaink is; áttetsző, isteni fényben ragyog az egész, kis hegyen épített város, a »drága Sion«, mert ott belül a szivekben az ősi, apostoli hitnek hajnali fénye lángol! Ilyennek, ilyen eszményinek szeretnénk látni titeket, kálvinista gyülekezetek, hogy mint kisebb és nagyobb pásztortüzek világítsatok sötét horizont alatt, magyar éjszakában! Úgy legyen! * Részlet Darab Ferenc nemesdédi lelkésznek az alsósegesdi lelkészi konferenciával kapcsolatos templomi estélyre irt előadásából. — A magyarországi római kathoiikus egyház 1927-ben a külmisszióra 122.955 P-t adott. Egyháztörténetirásunk feladatairól.* Hogy ezzel szemben hogyan keletkezett a még ma is érvényben levő verzió, annak igen érdekes története van. Nyitját egy beszéd adja, melyet Lussy Menyhért lovag, a hires svájci államférfin, 1572-ben, Rómában, XIIi. Gergely pápa üdvözlése alkalmából tartott s melynek szövegét tavaly Buliinger Henrik iratai között találtam meg. (Kiadtam a Zwingliana 1927. évf. 1. számában.) Lussy e beszédben — a szentszék tartozásainak sikeres behajtása érdekében — elősorolta az új pápának mindazt, amit Svájc a szentszék érdekében már tett s ezen érdemlistában, mint legnyomósabbat, természetesen Zwingli elpusztítását prezentálta. Még a megölés részleteire is kiterjeszkedik a különben szűkszavú beszéd, annyira fontosnak tart minden momentumot. Azonban a hatás kedvéért, eltér a történeti igazságtól s egy kis' csodát gyúr a nagyon is prózai embertelenségből. »Röviddel rohamunk előtt — jelenté ő a pápának — egy csodálatos eset történt. A gaz eretnek, kit Zwinglinek hívtak, felmászott egy magas fára s onnan biztatta az övéit. Mi erre elkezdtünk lövöldözni rája, mindaddig míg a fáról holtan lebukott. így adta nekünk a szentséges Szűz győzelmünk előjelét, mert miként az Úr büntetése és boszszúja az eretnekség szerzőjét érte legelőször, akként öltük meg vagy kergettük a szégyenteljes vereségbe híveit, kiken fényes győzelmet arattunk.« Lussy beszéde, még Rómában, nyomtatásban jelent meg s miután más nyomtatott hir Zwingli haláláról századokon át nem látott napvilágot, a Lussy-féle verzió — miraculummal és csuda nélkül — annyira átment a köztudatba s innen az egyháztörténeti művekbe, hogy ott még ma is él. Az ilyen legendák ellen, s ilyenek nálunk is élnek seregestül, csak egy orvosság van: a világosság, amely annál intenzivebb, minél inkább sikerül magunknak a hazai források ismeretét megszerezni. Ehhez azonban az is szükséges, hogy ezen források rendszeres, egyes intézményeket avagy gyülekezeteket teljes egészükben felölelő, publikációkban tétessenek megközelíthetőkké. Őszinte s nagy örömmel látom, hogy e téren végre hajnalodul kezd ... itt a Nyugaton. Dr. Antal püspök úr Öméltósága nagy tudásának, történelmi érzékének, kezdeményezésének s állandó támogatásának köszönhető, hogy innen Pápáról indul ki azon új szellem, mely legközelebb a legöregebb hazai protestáns főiskola történetének gazdag adattárával fogja megajándékozni a hazai kutatást s nem kételkedem, hogy azt hamarosan az egyházkerület és egyes gyülekezetek történetének anyaga fogja követni. E kezdeményezésre Pápa mindenkor büszke lehet! * A pápai református theológia Tóth Ferenc Önképzőkörében tartott előadás.
