Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-10 / 6. szám

24. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929 A hazai források ismerete mellett, minden alka­lommal, midőn külföldi kapcsolatok és befolyások mutatkoznak, a külföldi források tüzetes ismerete is szükséges. Ne elégedjünk meg sohasem puszta iroda­lommal, a mások véleményével. Ne vegyünk semmit se másodkézből, amit közvetlenül a forrásokból, tisz­tábban meríthetünk! Ad fontes! Egynéhány példa szolgáljon e követelmény jo­gosultságának megerősítésére is. Dévay Biró Mátyás irodalmunkban, mint a tiszta kálvini irány képviselője szerepel. Révész Imre a for­rásokhoz fordult s összehasonlításainak feltűnő ered­ménye, hogy kálvinizmusnak Biró munkáiban még csak a nyoma sem lelhető, nem is lehetséges, mert hitrendszere még Melanchton és Zwingli között mo­zog, erős elhajlásokkal Luther felé. Zürich. (Folyt, köv.) Dr. Weisz H. L. Harangszentelés Takácsin. Január 14-én, téli hideg időben a takácsi refor­­mátusság lelkészével és presbitériumával az é.én, zász­lós menetben vonult újonnan rendelt harangja elé a vasútállomásra. Itt a várva-várt vendég, a fiatalság féltve őrzött virágaival felékesítve, állandó harangzú­gás között jött a falu végéig, ahol már óriási néptö­meg várta felekezeti különbség nélkül. így jutott el hatalmas kísérettel rendeltetési helyéhez, a templom­hoz, ahol a református énekkar szép vallásos éneket adott elő lelkesen és művészi kivitelben. Majd Kovács Jolán iskolás leány köszöntötte néhány keresetlen szó­val az új harangot. Tóth Albert református tanító rö­vid beszédet mondott az egyházközség nevében, Győry János református lelkész pedig buzgó imádságban emelte fel a lelkeket az egek Urához, hálát adva az erőért és segedelemért. A hívek fokozott érdeklődése és az egész falu jelenlétében történt meg a 485 kg.-os »as« hangú új harang felhúzása január 19-én. A XC. zsoltár 1. versé­nek eléneklése után lelkész szólt a harang rendelte­téséről. Felemelő látvány volt, amikor a hajlottkoru, galambősz presbiterek kezüket az új harangra téve, áhítattal Urunk imádságát elimádkozták. • j A haranggal kapcsolatos ünnepélyek fénypontja ; azonban az a felszentelési ünnepély volt, amelyet Ja- - kab Áron esperes, Kis Zoltán nyárádi lelkész, Bolla József felsőgörzsönyi lelkész jelenlétében február 3-án rendezett a gyülekezet. Mig odakint a természet csen­des némasággal aludta téli álmát, benn a templomban diadalünnepet ült a lélek, harsonázott az öröm, a lel­kesedés. A templomot megtöltő sokaság között voltak már olyan gyermekek, akik nem is ismertek másik ha­rangot, akik nem voltak tudatos szemlélői és átélői annak a vérviharnak, amely a másikat áldozatul köve­telte. Ott voltak azok is, akiknek ez a nap véres csata­tereket, nélkülözéseket, szenvedéseket juttatott eszükbe, akiket a haza hivó szava elparancsolt otthonukból, szeretteik, kedveseik mellől. És voltak olyanok is, akiknek könny szökött a szemébe, mert megjelent előttük a szerető férjnek, testvérnek, apának a-képe, aki életét helyezte oda a haza oltárára. Megjelent a község képviselőtestülete jegyzőivel az élén, továbbá küldöttségileg vett részt az evangélikus egyházközség és a róm. kath. hitközség. Felbúgott az orgonán a zsoltár: »Tebenned bíz­tunk eleitől fogva« ... A 74. dicséret 3. versének el­éneklése után Jakab Áron, a pápai egyházmegye köz­­tiszteletnek örvendő esperese lépett a szószékre és János ev. XVIII: 17. alapján megtartotta gondolatok­ban gazdag és építőerejü felavató beszédét, melyet egy, az Úri ima mondataira épített lélekemelő imád­sággal zárta be. Megszólalt az új harang s utána az énekkar az »A néma légben csengve lágyan ...« kez­detű éneket énekelte lendülettel. Most Kis Zoltán nyárádai lelkész hozta felszínre, Lk. XIX: 37—40 alap­ján az evangéliumi igazságokat szokott ékesszólásával. Ismét az énekkar énekelt, majd Győry János helybeli lelkész olvasta fel a harangra és urasztali térítőre adakozók névsorát. Az utóbbi a gyülekezet buzgó nő­tagjai fáradságának az eredménye. Császár Károly ref. papnövendék szavalta ezután ez alkalomra irt kőkemé­nyét. Áldásosztás, a 75. dicséret 3. versének és a Him­nusznak eléneklése után a szépen sikerült ünnepély véget ért. Igaz örömének adott kifejezést a gyülekezet ifjú­sága, amikor is este 6 órakor a »Tépett rózsa« cimü 3 felvonásos népszínművet hozta színre. Az iskolater­met az érdeklődők sokasága zsúfolásig megtöltötte. A harangra való nagyobb adományok közül ér­demes kiemelni a következőket: Özv. Horváth Gyu’áné 300 P, Horváth Krisztina 200 P, néhai Kapácsy Pálié, özv. Hérics Istvánná (Uraiújfalu), ifj. Nagy Lajos 100—100 P. Ezeken kívül közadakozásból összejött három nap alatt 30 q búza, 30 q rozs és mintegy 5C0 pengő készpénz. Az Isten áldása legyen a jókedvű adakozókon, az egész gyülekezeten, annak nagyjain és kicsinyein. Császár Karoly. ($*■■ -------------­­— ^ í KÖNYVISMERTETÉS *4 Isten országa. (Dr. Bihari Károly könyvének is­mertetése.) A mű Jézus tanításának teljes gyűjte­ménye, a bibliából idézve, könnyen áttekinthető rend­szer keretében. A bevezetés külön fejezeteiben beszél Jézus a saját küldetéséről, tanításáról, bizonyságáról, a hitről, a hitetlenekről, a képmutatókról és a két legfőbb pa­rancsról. Az első rész az isten országának, az Atyának, a Fiúnak, a Szentiéleknek fogalmát, továbbá Krisztus testvéreinek az Istenhez és egymáshoz való viszonyát világosítja meg. A második rész »Boldog élet Isten országában« címmel a boldogság forrásait tárgyalja részletesen. A harmadik rész arra a kérdésre felel, hogy a mindennapi imádságunkba foglalt kérésünk: »Jöjjön el a Te országod« —miképpen teljesülhet már a földi éltünkben is. A külön-külön megtárgyalt újjászületés, imádkozás és apostolkodás eredményezi az egyén földi és mennyei boldogsága mellett az egy akol és egy pásztorban példázott Isten országának eljövetelét is, amikor megitéltetnek az »élők és a holtak«. Nem az iró, hanem maga Jézus beszél hozzánk ebben a könyvben. Olvasóiban meggvújtja, táplálja és növeli az igazi vallásos érzelem tiizét. A zsebalaku mű bolti ára 3 pengő. Megszerez­hető a Bethlen Gábor Rt. könyvkereskedése (Calvin­­tér 9) főbizományosnál és akármelyik könyvkereske­dőnél. Marton János: Radácsy-emléklapok. Kiadja a »Sárospataki Református Lapok« szerkesztősége. Sá­rospatak, 1928. 8-r. 49 1. Ára 1.50 P. Kegyeletes megemlékezések gyűjteménye jó­barátok, hálás tanítványok tollából a nagy sárospataki professzor, Radácsy György elhunyta alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents