Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-25 / 34. szám
162. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1929 A pápai egyházmegye közgyűlése. A pápai református egyházmegye 1929 július 31-én tartotta évi rendes közgyűlését Pápán, a főiskola dísztermében Jakab Áron esperes és dr. Jókay- Ihász Miklós egyházmegyei gondnok elnöklésével. Előző napon a különböző bizottságok gyüléseztek s az egyházmegyei lelkészegyesület tartotta értekezletét, melyeken a közgyűlési ügyek is olyan alapos előkészítést nyertek, hogy a 64 pontból álló tárgysorozat minden fennakadás nélkül letárgyalható lett. Közgyűlés napján, reggel 8 órakor a templomban tartott istentiszteleten Jakab Áron esperes Máté ev. IV: 1—11. v. felolvasása után ez igékre épült imádságban vitte a szolgák bűnbánó megalázkodásra kényszerített, majd a hit és reménység krisztusi erőivel felemelt lelkeket az örök kegyelem trónja elé, könyörögve az Isten országa építését szolgáló munkára a mennyei Atya segedelméért. Istentisztelet után a közgyűlés tagjai teljes számban a püspöki székház nagytermébe vonultak, hol a Presbiteri Világszövetség bostoni konferenciájáról szerencsésen hazaérkezett dr. Antal Géza püspök urat dr. Jókay-Ihász Miklós üdvözölte az egyházmegye nevében. Válaszában Püspök úr Öméltósága az egyházmegyét jóindulatáról s szeretetéről biztosította. A közgyűlést alakulás után egyházmegyei gondnok úr nagyszabású beszéddel nyitotta meg, melyben hazai viszonyainkat érintve, egyházi életünk minden ágára kiterjeszkedett, különösen részletesen foglalkozva a zsinat végzett munkájával. Az esperesi jelentés az egyházmegye hű képét tárta a közgyűlés elé, minden jellemző vonást a megfelelő színekkel ecsetelve. A jelentéssel kapcsolatban megemlékezett a közgyűlés a 10 év előtti, még emlékezetben is rettenetes állapotokról, főtiszt, és mélt. Püspök úr 40 éves tanári és lelkészi szolgálatának jubileumi ünnepéről, =s a maga körében is lelkesen ünnepelte s a legmelegebb és legőszintébb jókivánatokkal halmozta el a jelen levő Püspök úr Öméltóságát, ki meghatva fogadta az egyházmegye ragaszkodását s mondott köszönetét áldáskivánásaiért a közgyűlésnek, a jubileumi ünnep gondos megrendezéséért az egyházmegyei elnökségnek. Üdvözölte a közgyűlés egyházkerületünk újonnan választott tisztviselőit, valamint dr. Baditz Lajos egyházmegyei tanácsbiró urat, ki ez évben ünnepelte 80-ik születésnapját. Örömmel vette a közgyűlés tudomásul, hogy a jövő év tavaszán Püspök úr a pápai egyházmegye gyülekezeteit látogatja meg. Aggodalomra okot adó jelenség van Csetényben az érthetetlen szektáskodás miatt, Sopronban anyagi bajok miatt, de e helyeken sem reménytelen a helyzet. Egyebütt, de e két helyen is, a kicsiny egyházközségek heroikus küzdelmet fejtenek ki, valóságos élethalál harcot vívnak az áldozni kész hitnek csudás erejével felfegyverkezve a reménységgel s a folyton növekedő terhekkel szemben. Isten csodája, hogy össze nem roppannak! Kéri azért a közgyűlés egyházi hatóságainkat, világi nagyjainkat a folytonos zörgetésre az államkormánynál jogos igényeink kielégítéséért. Az áldozatkészség önkéntes adományokban és hagyományokban is megnyilvánult; az adakozóknak köszönetét mondott, a hagyományozok emlékét pedig jegyzőkönyvében örökítette meg a közgyűlés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter hét iskolánkat községesíteni, egyet államosítani, két kántortanítói állást és két osztálytanítói állást megszüntetni tervez. Ez önkényes eljárás ellen a közgyűlés minden erejével tiltakozik s tiltakozását a kerület útján az egyetemes konventhez felterjeszti. Mezőlaki és mezőörsi lelkészválasztások megerősíttettek. Bállá Endre csetényi lelkész 40 éves szolgálat után nyugalomba vonul. A sok megpróbáltatáson és küzdelmen átment hű szolgától melegen búcsúzik el a közgyűlés. A tanítói karból nyugalomba ment Székyné Csabi Karolina pápai és G. Szabó Jolán adorjánházai tanítónő. Kiváló munkások voltak, elfáradtak. Érdemeik elismerésével bocsátotta el őket az egyházmegye. Elhatározta a közgyűlés, hogy a tanácsbirák számát 7—7-re emeli. Nagy szükség van rá. Tanügyi bizottsági elnök jelentésének tárgyalása során megállapítást nyert, hogy egyházmegyénk tanügyi állapota kifogástalan. Hivatásuk magaslatán álló tanítók végzik nagyfontosságu munkájukat egyházaink veteményes kertjeiben. Missziói bizottság és számvevőség jelentései s egyéb helyi jelentőségű ügyek mellett megemlékezett a közgyűlés a speyeri birodalmi gyűlésről a 400-ik évforduló alkalmából. E. T. I. f.-c. tervezete a módosításokkal, valamint a lelkészi nyugdíjintézetről szóló törvényjavaslat elfogadhatónak találtatott. A gróf Ráday-féle indítványt és az egyetemes hivatalos lapra vonatkozó indtíványt a közgyűlés elvetette. Ruzsás Lajos közalapra vonatkozó javaslatát a közgyűlés üdvösnek s kiviendőnek találta. Két új anyaegyház alakul az egyházmegyében. Az egyik Sopron, melynek anyaegyházzá léteiét már az 1917. évi egyházkerületi közgyűlés jóváhagyta, de a lelkészi állás mindezideig nem töltetett be, nagy kárára az egyházközségnek. Most az állás betöltésre kerül. A másik Nemesszalók, mely a Szalókv Géza-féle hagyatéknak haszonélvezetileg is birtokába lépett. Mivel azonban a lelkészlakásul hagyott ház még egv ideig le van kötve, azután pedig újraépítésre szorul, mit a kis gyülekezet meg nem bírna, a lelkészi állás betöltése 1935-ig elhalasztatott. A hagyaték eddigi jövedelme tőkésítendő s a lelkészlakás felépítésére fordítandó. Tőkekamat-segélyért kilenc egyházközség kérvényezett. Mind tele adóssággal, vagy a saját erejükből szinte megoldhatatlan nagy feladatok előtt. Bárcsak mindegyik elsősorban és első helyen megkaphatná azt a segélyt, melyre égetően szüksége van. A tárgysorozat kimerítése után a közgyűlés esperes úr imájával zárult. Délután bírósági ülés volt, melyen csak egy közigazgatási ügy — egyházi adófellebbezés — szerepelt. Vs. Cserkészeink Angliában. Körülbelül majdnem egy hónapja, hogy elindult 850 ragyogó szemű, árvalányhajas magyar cserkészszel az a hatalmas vonat, mely nemzetünk legdrágább kincsét, ifjúságának szine-javát vitte abba a hatalmas cserkésztáborba, hol negyvenkét nemzet fiai, számszerint kb. hatvanezren, adtak egymásnak találkozót, hogy egymással összebarátkozva, egymástól tanulva, a cserkésztörvények alapján még jobban igyekezzenek az igazságot és testvériséget nemcsak saját nemzeti
