Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-12-29 / 53. szám

248. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1928 elnökség e kiegyezést jóváhagyja, az ügy végleges el­intézést nyer (64. §). Ázaz még sem nyer! Mert a bé­kéltetés eredményét valahogyan közölni kell az ügyész­szel is, kinek indítványa ha beérkezik, az elnök a bé­kéltetés eredményét előterjeszti a bíróságnak s a tanács­ülés végzéssel határoz afelett, hogy a 64. § szerint vég­leges elintézést nyert ügyben az eljárás megszüntetendő-e, vagy folytatandó (65. §). E végzés ellen a felek és az ügyész 15 nap alatt fellebbezhetnek. Ezt pedig elvégezte eddig a lelkészi elnök; s ha az egyezség, vagy békesség létrejött, az egész ügy min­den további bírósági ülésezés és végzés nélkül is el­intézést nyert, — még pedig ingyen. * Ha azonban az ügyet sem békéltetéssel, sem meg­szüntető bírósági végzéssel beszüntetni nem lehet, mert az ügyész a vádat magáévá is teszi, vissza se lép, hanem indítványt tesz a vizsgálatra vonatkozólag —: a bíróság megvizsgálja, hogy a panasz tárgya alkalmas-e további eljárásra s ha igen, a vizsgálatot elrendeli. Nagyon természetes, hogy ehhez tanácsülés kell, mert a bíróság rendelkezik (67 §). Ugyancsak a bíróság, tehát tanácsülés intézkedik a vizsgálati költség előlege­zése tárgyában is, melynek mennyiségét is ez állapítja meg (70. §). Valamelyik elnök felszólítja a panaszost, az előleg befizetésére, melynek ha a panaszos nem tesz eleget: bíróság elé terjeszti az ügyet, mely azt meg­szünteti s az eddigi költségek ki által viselése tekinte­tében végzéssel határoz (71. §) Lehet, hogy e második bírósági ülésre már nem kerül rá a sor, mert az első ülés a panaszt nem találja a további eljárásra alkal­masnak, ami ugyan nehezen képzelhető el, mert mégis csak el kell dönteni, hogy az az 50 pengő jár-e, vagy nem. Az is feltehető, hogy az első tanácsülés a vizs­gálat mellőzését határozza el, vagy a tanító a vizsgálati költségeket előlegezi: de feltételezhető a vizsgálat el­rendelése s az előleg megtagadása is, mert ez a törvény nem kizárólag az X tanító és Y egyházközség közötti vitás ügy elintézése céljából készült s a biróság még ebben az ügyben is szuverén hatalommal szabja meg a saját hatáskörében az eljárást, tehát a vizsgálatot és előleg befizetését is elrendelheti, mert joga van rá. E megszüntetéshez is legalább egy, esetleg két bírósági tanácsülés kell tehát. Eddig ezt is szépen el­végezte az elnökség — ingyen. * Most következik a vitás ügy kivizsgálása és bírói Ítélettel való elintézése, ha az előbb leirt eljárások közül egyik sem volt alkalmazható s ha a biróság, vagy a panaszlevél alapján, vagy esetleg a panaszlott egyház­­község nyilatkozatában foglaltak miatt (62. §) a panasz tárgyát további eljárásra alkalmasnak találta s a vizs­gálatot elrendelte. Á 71. § szerint valamelyik elnök, a 72. § szerint az elnökség biztost, vagy bizottságot küld ki a vizsgálat teljesítésére s a 67. §-ban a biróság ál­tal már elrendelt vizsgálatot az elnökség által ismételten elrendelő végzésben (73. §) határidőt szab a vizsgálat befejezésére. A 74—79. §-ok rendelkezései szerint le­folytatott vizsgálat jegyzőkönyvének s a mellé csatolt jelentésnek beérkezte után valamelyik elnök közli az iratokat az ügyésszel s az ügyészi indítvány beérkezte után jön az előadó megbízása a lelkészi elnök által, a tárgyalási határnap kitűzése s végül a tárgyalás bírósági tanács: ülésben, mely dönt az 50 pengő felett. Ehhez is legalább két tanácsülés kell, meg egy vizsgálat, de ha békéltetés volt s a biróság a békél­tetés eredményét nem fogadván el, végzéssel az eljárás folytatása mellett döntött s az egész eljárást e miatt kell lefolytatni, a nagyobb alaposság kedvéért esetleg három tanácsülés is tartható. * Költségjegyzék 1 tanácsülésre. (Megjegyzendő, hogy a lelkészi elnök Besnyőn lakik, a világi elnök Tisza­füreden, egy tanácsbiró Budapesten, a másik Kálozon, a harmadik Szunyog-pusztán.) 1. 5 napidíj á 8 P 40— P 2. Egyházi elnök vasúti díja 5'80 „ 3. Világi „ „ „ 46 — „ 4. 1 tanácsbiró „ „ 12-40 „ 5. 1 tanácsbiró „ „ 4-80 „ 6. 1 tanácsbiró „ „ 7'80 „ Összesen: 117-80 P A tanácsülés székhelye: Székesfehérvár. Azt nem tudom, hogy a biróság hogyan Ítélkezik, valószínű azon­ban, hogy a költségeket a felek között megosztja. Mindez pedig csak azért van, mert a törvény a permanens világi bíróságot összetéveszti az éppen nem permanens egyházi bírósággal, a világi tanácselnököt az egyházi bírósági elnökséggel, az ugyanott lakó hiva­tásos világi bírákat, akik mindig kéznél vannak az elnök­nek, a széjjellakó egyházi tanácsbirákkal, akiknek össze­gyűjtése költséges is, fáradságos is, az ingyenes világi tanácsüléseket a nem egyszer drága egyházi tanácsülé­sekkel. Maga az elv és eljárás nagyon szép, csak a két biróság összetételének s a gyakorlati lehetőségnek kü­lönbözőségében van a hiba. * Zsinati Atyák és Testvérek, mélységes szeretettel bériek benneteket, hogy az V. t.-c. harmadik olvasása­kor jól meggondoljátok a ti dolgaitokat s számoljatok a gyakorlattal is ! Magyar református panaszos és igazságszerető lel­kek, ti pedig csak — perlekedjetek! Lepsény. Medgyasszay Vince. Jézus személyének a titka. 2. A szűztől születés elmélete. Ez az elmélet egyik ilyen felelet akar lenni Máté és Lukács elbeszé­lésére támaszkodva. Azt fejezi ez ki és azt akarja a mi gondolkodásunknak megfelelő formában elénk állí­tani, hogy Jézus személyét nem lehet megérteni a természetes emberi fejlődés és leszármazás törvényei alapján: volt benne valami olyan, ami közvetlen isteni beavatkozást, teremtő munkát tételez fel. Jézus sze­mélye valóságos csoda s amint az anyag nem magától állott elő a sémiből, az élet nem magától nőtt ki az anyagból és az öntudattal rendelkező ember se maga teremtette magát, épúgy Jézus életének az előállását se lehet másképpen megérteni, csak úgy, ha elfogad­juk, hogy Istennek új teremtő munkája adta őt ne­künk. Olyan virág a Jézus élete, amelyik magától, vagy a meglevő virágok magjából nem nőhetett volna ki az emberiség virágos kertjének a talaján. Arra volt szük­ség, hogy a teremtő egy új magot vessen el ebben a kertben. Ilyen virág nem volt több, ilyen virág nem lesz több: minden hozzá hasonló virág csak őtőle szár­­mazhatik. Ez oly természetes és ennél többet felesle­ges okoskodnunk erről a kérdésről. 3. Az örökkévaló Ige. Az előbbi elmélet csak a hogyan kérdésre igyekszik felelni, nem mondja meg azonban azt, hogy mi volt az az isteni mag, amelyik az emberiség életébe elvettetett. Ennek a kérdésnek szinte

Next

/
Thumbnails
Contents