Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-08-26 / 35. szám

1928 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 153. oldal. van szüksége, amelyben télen a vallásos öszejöveteleket tarthatnák, jelenleg ezek a nagyobb iskolateremben tar­tatnak. A leventék szorgalmasan látogatják az isten­tiszteletet. Az OFB 16 kát. hold földet juttatott az egyháznak, melynek árát 40 év alatt 4% kamattal kell megfizetni. Örömét fejezte ki Püspök úr a 116 méteres utcai fronttal biró egyházi fundus, a szép, modern pap­lakás felett. „Megérdemlik az élvezői“, mondá az egyik presbiter. Sajnos, a halálozások száma itt is több volt a múlt évben, mint a születéseké, e veszedelemre ko­moly beszédben hívta fel Püspök úr a presbitérium figyelmét Ebédre a papiakon volt terítve. A kedves Nagytiszteletü Asszonynak sikerült olyan fogásokból összeállítania az étlapot, amilyenekben még nem volt része a körút alatt a deputációnak. Tudósító. A komáromi ref. egyházmegye közgyűlése. A komáromi református egyházmegye augusztus 21-én tartotta ez évi rendes közgyűlését túlsó Komárom­ban a kollégium nagytermében. Az egyházmegye köz­gyűlését a református templomban alkalmi istenitisztelet előzte meg, amelyen Parais Árpád somorjai lelkész mon­dott fohászt. Az istentisztelet után a kollégium nagy­termében gyűltek össze a közgyűlés tagjai. A közgyűlést Gyalókay László esperes és Nagy Nándor egyházmegyei gondnok vezették és megjelentek azon többek között Balogh Elemér, a dunáninneni református egyházkerület püspöke, Tóth Kálmán tb. esperes, tanácsbiró, Soós Károly egyházmegyei lelkész-főjegyző, Mohácsy János dr. világi főjegyző tanácsbirák, Csekes Béla aljegyző, továbbá Boross Kálmán, Csiba Imre, Gálffy Géza, Galambos László, Mórocz Mihály, Rácz Elemér, Sándor Benő, Fülöp Zsigmond, Gaál Gyula dr., Kenessey Kálmán dr., Szijj Ferenc dr., Vörös Vince, Zsindely Ferenc egyházmegyei tanácsbirák, Vágó Ede lelkészi, Mészáros Károly világi számvevők. Nagy Nándor egy­házmegyei gondnok elnöki megnyitójában szeretettel üdvözli az egyházmegye képviselőit és visszapillantást vetve arra az időre, amely hivatalának elfoglalása óta eltelt, megállapítja, hogy az egyház helyzetében semmi­féle változás nem állott be, noha ideje volna már, hogy az egyháznak az államhoz való viszonya véglegesen rendeztessék. Bár a zsinat az állammal szemben elment az előzékenység legvégsőbb iiatáráig, az egyház törvé­nyei még ma sincsenek jóváhagyva, szeretettel kéri az egyházmegye érdemes lelkészi karát, a tanítói kart és az egyházak képviselőit, hogy az egyházhoz való hűséges ragaszkodásban eddigi elismerésreméltó kitar­tással maradjanak továbbra is állhatatosak és az egy­házért való érdemes munkálkodásukon legyen továbbra is az Istennek áldása. A gondnoki megnyitó után Soós Károly főjegyző tett jelentést az egyházmegyei világi tanácsbirói tiszt betöltésére beérkezett szavazatok eredményéről. Beadatott 51 érvényes szavazat, ebből Vörös Vince felsőcsallóközi árment. társulati igazgató főmérnökre 39 szavazat esett s így világi tanácsbirónak Vörös Vince választatott meg. Az új tanácsbiró az eskü letétele után közvetlen szavak­kal mondott köszönetét megválasztásáért. Majd a közgyűlés színe előtt Dalotti Ödön, Papp Béla, Beke Ilona, Beke Teréz, Kőrös Ida és Osztényi Sarolta véglegesített tanítók tették le hivatalos esküjöket. Boross Kálmán indítványára az egyházmegye föl­iratban fordult az egyházkerülethez, hogy keresse meg a Referátust, a „Vestník“ c. hivatalos lanügyi lapnak az egyházakhoz való díjmentes megküldése céljából. Ezután került a sor Gyalókay László esperesi je­lentésére, amelyet Soós Károly előadó főjegyző ismertetett. A fontosabb határozatok a következők : A csonka és kegyeleti év eltörlésére nézve föl­­terjesztést intéz az egyházmegye a Kerülethez és Kon­­venthez, kérve, hogy a Kánon vonatkozó 68. §.-át akkor léptesse életbe, ha az elárvult lelkészcsaládok részére a nyugdíjak és járulékok kiutalását a kormány meg­kezdi. Amig a mostani lelkészek el nem halnak, a csonka évet az egyházmegye fentartja. Az egyházak rendszeres segélyezése iránt felirattal fordul az egyházmegye a Konventhez. Maga az egyház­megye pedig az építkező és alakuló egyházak segélyezése céljaira egyházmegyei tőkealapot létesít, melyhez az egyes egyházak a következő arányban kötelesek hozzá­járulni : 1000 leiken felüli egyházak 500 K-val, 500— 1000 lélekszámig 200 K-val, 500 lélekszámon alul 100 K-val, amit két év alatt kell befizetni. A begyült tőke kamatát az egyházmegyei közgyűlés évről-évre fogja kiutalni. — A gyűjtést az egyházmegye a maga területén csak az általa kijelölt egyházak részére engedélyezi. A 12 000 K-ra fölszaporodott „Gályarabok emlék­lapjáéra nézve úgy határozott, hogy annak kamatai .évről-évre az egyházak közigazgatási terheinek könnyí­tésére fordíttassanak, a tőke pedig érintetlen maradjon. Nagy Nándor egyházmegyei gondnok 10.000 K-ás ala­pítványának kamatúi 50 százalékban hasonló módon használandók fel. Az esperes indítványára egyhangúan elhatározta a közgyűlés, hogy az egyházmegyei tanácsbirák száma 20-ról 24-re emeltessék fel és megbízta az elnökséget, hogy a Kerület jóváhagyó határozata után rendelje el két egyházi és két világi tanácsbiróra a szavazást. Igen meleg szavakban emlékezik meg az esperes jelentése az egyházmegye új gondnokának, Nagy Nán­dornak tisztébe történt beiktatásról és örömmel üdvözli működése kezdetén illusztris elnöktársát. Az egyházlátogatást Gyalókay László esperes, Soós Károly főjegyző, Gálffy Géza tanácsbiró és Beke Kál­mán ekecsi lelkész végezte, kiknek ezért köszönetét sza­vaz a közgyűlés. Megnyugvással értesül az egyház­megye az esperesi jelentésből a hitélet fejlődéséről és a templomok látogatásának emelkedéséről és elren­delte az egyházmegye, hogy az iskolai tanév folyamán a köznapi reggeli istentiszteletek minden anya- és leány­egyház templomaiban megtartassanak s azokon a tanu­lók résztvenni kötelesek. Elismeréssel emlékezik meg az esperes azokról az egyházakról, amelyek nagy áldozatkészséggel tekintélyes összegeket fordítottak egyházi épületekre. A közgyűlés csatlakozik az esperes elismeréséhez és jegyzőkönyvi dicséretben részesítette a deáki egyházat, amely 200.000 korona költséggel, a mai kornak megfelelő iskolát épít­tetett, a negyedi gyülekezet vezetőit és tagjait, akik 82.000 K költséggel templomukat tették díszesebbé, az imelyi kis leányegyházat, amelynek tagjai 70.000 K-t meghaladó költséggel tanítói lakást építtettek és a búcsi gyülekezetei, amely új orgonát szerzett be Isten nagyobb dicsőítésére. A vasárnapi iskola céljaira szükséges olvasókönyv elkészítésére a közgyűlés háromtagú bizottságot választ és annak tagjaiul Parais Árpád lelkészt, Kenessey Kál­mán dr. tanácsbirót és Osztényi József igazgató-tanítót kéri fel. A bizottság az esperes elnöklete alatt fogja ja­vaslatát elkészíteni. A közgyűlés elérkezett az esperesi jelentésnek ama részéhez, amely a belinisszióval és a különböző kon­ferenciákkal foglalkozik. Az esperes megállapítja, hogy az egyházakban a vallásosság, egyház iránti hűség és

Next

/
Thumbnails
Contents