Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-17 / 16. szám
64. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927 változatossá az istenitiszteletet, melynek végeztével a Leánykálvineumra perselypénz befolyt 22 pengő 23 fill. Istenitisztelet után vette kezdetét az iskola egyik termében a kisköri értekezlet, melyen a rédei egyház presbitériuma is megjelent. Első tárgyként Lampérth Lajos rédei lelkész ismertette a Jakab János győrszemerei lelkész által készített „Tervezethet a konventi belmissziói munkaprogramm megvalósításáról, mely néhány módosítással elfogadást nyert. Majd Mohácsy László tápi lelkész tartott igen gyakorlatias szellemű felolvasást, „a baptisták elleni védekezésiről, Tóth Sándor bakonyszentkirályi; lelkész pedig arról, hogy „micsoda hátrányait érezzük theológiai képzésünk hiányainak“ s rámutatott igen találóan arra, hogy még a legtudományosabban képzett fiatal lelkészt is a mindennapi élet olyan nehéz, gyakorlati kérdések megoldása elé állítja, amelyek megoldására az iskolában paragrafust nem tanult, s amelyeket Krisztussal való személyes életközösségben tud híveinek is lelki vigasztalására elintézni. Úgy az értekezleten megjelent lelkészek és tanítók, mint a rédei gyülekezet tagjai és elöljárói a legmélyebb lelkiépülést nyerhették ez alkalommal, hogy a ref. egyházunk őrállóinak és tagjainak evangéliumi erőtől megteljesedett lélekkel kell munkálkodtok, hogy ref. anyaszentegyházunk a telkeknek Krisztus számára való megnyerésében reá | váró hivatását betölhesse. A másik lelkiépülést szolgáló áldott alkalom volt Rédén, a most szervezett Lorántffy Zsuzsánna nőegylet bemutatkozása az április 3-án rendezett templomi ünnepély keretében, melynek programmja a következő volt: 1. Gyülekezeti ének: „lm, bé jöttünk nagy örömmel.“ 2. Lampérth Lajos helybeli lelkész imádkozott. 3. A nőegylet leánytagjai Biró Jánosné kántortanító neje ügyes betanításában kéthangra énekelték: „Egyetlen forrása minden kegynek . . .“ c. Hozsánna éneket. 4. Biró János kántortanító szavalta nagyon hatásosan Vörösmarty M.: „Szegény asszony könyve“ c. költeményét. 5. Győry Elemér pápai theol. tanár előadása következett, aki a lelkeket igazán megragadó és a legnagyobb figyelemmel hallgatott beszédében szólott arról, hogy „mit tehet a református nő a ref. egyházi élet inegelevenítésére, s közelebbről mi a hivatásuk a ref. nőegyesületeknek?“ 6. Tollas B.: „Kálvinista leányokhoz“ c. költeményét szavalta Somogyi Julis, „Leányok válaszát“ Vadász Mária, mindketten szépen, értelmesen. 7. Ismét a leány-énekkar énekelte dicséretre méltóan „Kövesd a Jézust“ c. Hozsánna éneket. 8. Végül Lampérth Lajos lelkész tartott igen találó és figyelemmel hallgatott bibliamagyarázatot Máté XXI: 28—32. verse alapján, s imádkozott, hálát adván a nyert lelki áldásokért. Gyülekezeti közénekkel záródott az ünnepély, melyről kimenet a nőegylet vezetősége rendezett perselygyűjtést úrasztali terítő céljaira igen szép eredménnyel, a gyűjtés eredménye lévén 131 P 34 fillér. A templomot zsúfolásig megtöltött hívek lelkében, hisszük, maradandó nyomot fog hagyni ez a népünnepély, s nagyban szolgálta a lelkekben a hit szunnyadó erőinek áldott életrekelését. Tudósító. A Soli Deo Gloria virágvasárnapi konferenciája. Mosolygó napsütéssel fogadott bennünket a magyar főváros; 500 református diákot, leányt és fiút, amikor üdvözöltük egymást a budapesti kálvin-téri templom udvarán, akik azért jöttünk, hogy résztvegyünk az országos diákkongresszuson. Eljöttek a csonka ország legtöbb iskolájának diákjai, magukkal hozva ifjú lelkűk minden életrevágyó reménységét, megújulást sóvárgó kívánságaikat. A délelőtti istentisztelet után, amelyen dr. Sebestyén Jenő prédikált, megtörtént a konferencia megnyitása. A vasárnapi programm betetőzése tulajdonképen az az irodalmi estély volt, amelyet a régi országház üléstermében rendezett a Szövetség. A zsoltárénekléssel, imával kezdett és befejezett műsor főbb pontjai voltak: A megnyitó szavak után Hegedűs Lóránt, a bibliás politikus emelkedett szólásra. Buzdító szavai során bizonyságot tett arról, hogy bármilyen téren dolgozott is, munkájának igazi jelentőséget mindig vallásos, kálvinista álláspontja adott. Nem véletlen dolog, hogy egy Kossuth Lajos és egy Bethlen István tudta elsősorban a protestáns nagyhatalmak jóakaratú figyelmét nemzeti igazunk felé irányítani. Jegyezzétek meg — mondotta —, vagy beírjátok neveteket a magyar történelembe, vagy nem fog többet magyar történelmet Írni senki! Hegedűs Lóránt beszéde után Baló Elemér színművész szavalt. Most következett dr. Bállá Antalnak, a Pesti Hírlap munkatársának előadása: „A sajtó és társadalom“. Elmondta az újságíró, ami lelkén feküdt, ha az általános műveltség magasabb színvonalon állana, az alsóbbrendű sajtó nem csak hogy nem irányítaná a közvéleményt, hanem a közvélemény fojtaná meg, vagy térítené helyes vágányra az ilyen lapot. Az értékes előadás után Mihó Ernő, a Nemzeti Zenede tanára énekelt Ákom Lajos orgonaművész kísérete mellett. Obornyák Erzsébet művésznő szavalata és Szalonnásné Bertha Bella énekszáma (Stradella: Irgalmazz Istenem, Schubert: A Mindenható) után Bogdán Gyula wekerle-telepi lelkész bibliaolvasása és rövid meditálása zárta be a nagyhatású estet. Másnap reggel 3/48 órakor már csapatosan jöttek a fiúk és leányok szállásaikról a Ráday-utcai theológiára. A díszteremben helyezkedett el a hatalmas tömeg. Itt hallottunk két nap alatt a reggeli bibliatanulmányozások igazi jelentőségű elnöki összefoglalói mellett nyolc feledhetetlen előadást. Enyedi Andor miskolci lelkész „A kálvinizmus egyéniségformáló ereje“ címen tartotta meg előadását. Fejtegette az egyéniség és személyiség lényegét. Ha van felekezet, amelynek az a hivatása, hogy a konzervatív erőket őrizze meg, mi meg az örökkévaló Istentől kaptunk megbízatást, hogy Isten hatalmát reveláló egyéniségeket neveljünk! Az értékes hozzászólások után dr. Csekey Sándor szalkszentmártoni lelkész beszélt, „Élmény és hitvallás a kálvinizmusban“ címen. 11-én délután Csűrös István vallástanár és Töltéssy Zoltán tartottak még előadást. Csűrös István ismert közvetlenségével szólt (A kálvinizmus és a család), mint egy szerető atya fiaihoz és leányaihoz, Töltéssy Zoltán pedig a kálvinista ember bizonyságtételének örökjelentőségü határozottságára mutatott rá, amikor a szövetség Istentől kapott, dicsőséges program mjára hívta fel figyelmüket. Április 12-én, kedden, Puskás György rendőrfőtanácsos elnöklete mellett folyt tovább a konferencia. Hegyi Sándor a kálvinizmus politikai szerepéről és jelentőségéről tartott előadást. A vallás nem mankó, amelyre a bajban támaszkodhatunk; a vallás, különösen pedig a református keresztyénség, világnézetet is ad, még pedig az élő hit fundamentumaira épített világnézetet. Olyan a ma kálvinista magyarja, mint a dob, csak akkor szól, amikor verik. Ha nem csinál kálvinista politikát, nemsokára nagyon meg fogják verni! A délelőtt folyamán még Bogdán Gyula wekerletelepi lelkész
