Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-17 / 16. szám
1927. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 65. oldal. beszélt a kálvinizmus szociálizmusáról, arról a szociálizmusróR amely az emberből nem vadállatot, hanem angyalt csinál. Hol volt a szociálizmus, amikor Isten azt mondta: szeresd felebarátodat, mint magadat?! Délután hangzott el Szalonnás János egri vallástanár kiáltó protestálása a modern erkölcs, vagy mint a konferencián megállapítottuk, modern erkölcstelenség ellen. Mindig vétkeztek az emerek, mondotta, de a bűnt bűnnek nevezték, nem úgy mint ma, amikor mindennek „praktikus magyarázatát“ adják az u. n. modern emberek. — Az utolsó előadást dr. Sebestyén Jenő, a Soli deo Gloria elnöke tartotta, „A kálvinista ifjúság missiója Magyarországon“ címen. Az előadás után következett a konferenciának egyik legértékesebb része, a zárógyülés. Hallottunk itt bizonyságtételeket, életre szóló fogadásokat. Amikor itt is, ott is felállt egy-egy diákfiú, vagy lány és elcsukló, töredékes szavakkal tett vallást meglátásairól, éreztük, hogy a lélek szárnyain ott jár közöttünk az elesett diák, a tévelygő nemzet, a bűnben fetrengő világ megváltó Krisztusa, hogy felemeljen, magához öleljen, megbátorítson bennünket. Dicsőséges megérés és gyümölcstermés ígérkezik. Az élet áprilisi éjszakái nem fogják fagyos lehel létükkel semmivé tenni, mert Isten örök programmja akarja a „Soli Deo Gloria“ beteljesülését! F. S. T KÖNYVISMERTETÉS 1 ................. .. -Méiiusz kis könyvtára. Kiadja a Debrecen városi és Tiszántúli Egyházkerületi Könyvnyomdavállalat. Az élőszóval való igehirdetés mellett egyre jobban felismerik gyülekezeteink vezetői jelentőségüket a beszélő betűknek, a bizonyságot tévő traktátusoknak is. Mig nem régiben némi tapogatódzással csupán a Protestáns Irodalmi Társaság Koszorú füzetei, majd a Londoni Traktátus Társaságnak a magyar nép lelki világától néha nagyon is távoleső kiadványai szolgálták e célt, de lassan egyre jobban rájöttek lelkésztestvéreink arra, hogy milyen nagy hatalom van ezekben az apró nyomtatványokban. Meggyőződtek arról, hogy többek között a szekták is a maguk téves tanításaikat igen sokszor ezek útján lopták be gyülekezeteink békés falai közé. így tudjuk megérteni, hogy egymásután keletkeztek egyesületek (Bethánia, Febe-egyesület [társaságok], Magyar Traktátus Társaság [vállalatok], Bethlen-nyomda, debreceni Méiiusz nyomdavállalat), amelyek mindegyike többek között arra is törekszik, hogy hasznos, tanító és építő füzeteket olcsón és nagyobb számban juttasson el népünk kezébe. Ez alkalommal a Mélusz kis könyvtárra kívánjuk felhívni gyülekezeteink vezetőinek figyelmét, mely Uray Sándor debreceni lelkész szerkesztésében nem régiben 10 füzetből álló sorozatot indított útnak. — A füzetek címei maguk helyett beszélnek: 1. Tudod-e, mit olvasol? 2. Nők az egyházban. 3. A keresztyén jellemről. 4. A láthatatlan Isten. Idegenben. 5. Amikor Nagy Péter uram nem ment el a gazdakörbe. 6. Gonosz Pista böjtöt tart. 7. Nagy Jóska tenyerest kapott. 8. Életiskola a magyar nép számára. 9. Két világ. 10. A pokol udvari szállítója. — E füzetek mindegyike olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek minden, egyházát igazán szerető keresztyén közös kérdései. Hogy erősítsük híveinkben a református öntudatot, honnan szerezzék a lelkészek munkatársaikat, milyen volt elődeink vallásos élete s milyen most, micsoda rettenetes ellensége az embereknek az iszákosság. Mindegyik tanulságos az elolvasásra, gyülekezet vezetőjének és tagjainak egyaránt. Ajánljuk e füzetkéket lelkésztársaink és tanítóink figyelmébe. Megszerezhetők Pápán is az egyházkerületi iratterjesztésben. Lélek és Élet. Egyházi beszédek. Dr. Hegyaljai Kiss Géza. Sylvester-kiadás. Hegyaljai Kiss Géza modern igehirdető. Azt jelenti ez, hogy keresi az utat a modern ember leikéhez, figyelembe veszi, hogy nagyot változott a világ s az emberek máskép gondolkodnak, mint régebben és többet várnak, mint azelőtt. A válság a keresztyénség mai életében nem abban van, hogy vájjon megállanak-e a Jézus eszméi a mi világunkban, hanem abban, hogy oda tudjuk e vinni Krisztust a modern emberhez, hogy megtalálja-e a keresztyénség a megfelelő kifejezési formákat az új életkörökben. Áz igehirdetésünknek okvetlen újjá kell születnie. Áz új igehirdetés hadat üzen a fráziscsokroknak. Elvégre nekünk nem szépen zengő szavakat, hanem igazságokat kell adnunk. Talán ez a legnagyobb bűne a magyar igehirdetésnek, amitől ma sem tudott még megszabadulni. Jézus azért hódított, mert igazságokat hirdetett, melyek hallatára megszégyenült és felújjongott, magábaszállt és elindult az emberiség. Igazságok, jézusi igazságok kellenek ebbe a hazug világba. Az igazságok pedig az ünnepélyes egyszerűség ruháiban jár és nem libériában. Az új igehirdetés figyelembe veszi, hogy embereknek akarunk adni új és megdönthetetlen világnézetet, tehát az igehirdetés kell, hogy pszichologikus is legyen. Különben itt többféle szempontnak is érvényesülnie kell, de ezt azért említem fel, mert ez a szempont teljesen hiányzott eddig a magyar igehirdetésből. Enélkül ma lehet papolni, de prédikálni nem. Legyen azután az igehirdetés gyakorlati. Ne elvont fejtegetéseket, ne dogmatikát, hanem életet prédikáljunk. Ä hirdetett igazságoknak már a szószéken meg kell mutatniok, hogy az élet igazságai, tehát nem hiányozhatik az alkalmazás és az u. n. illusztrálás. Hegyaljai Kiss Géza ilyen nyomokon jár. Ezt mutatja a fent nevezett kötete, mely tartalmaz 25 egyházi-, 10 temetési- és 10 esketési beszédet. Az igazságok régiek, de a hang, 'a forma új. Beszédei nem megrázóak, de olvasásuk közben az ember akaratlan felfelé tekint abba a mennyei világba, ahol megszülettek. Stílusa nem mesterkélt, könnyed és gördülő. Vannak jelzői, melyekkel egész mondatsorokat tud megszínesíteni. Az élet apró tényeinek megfigyelésében és annak alkalmazásában mester. Ámde az igehirdetésben egy a fontos. Nekünk Krisztust kell prédikálnunk. Minden más csak eszköz, hogy megmutassuk ennek a világnak. Minden beszéd annyit ér, amennyi Krisztus van benne. Az Ő gondolatai, ragyogjanak át minden illusztráción, minden szón, az Ő lelkét árassza magából minden mondat. Ezt ne feledjük el mi lelkipásztorok sohase és ne feledje el a „Lélek és Élet“ írója se. M-ás. Czeglédy Sándor. Sylvester Bibliai Kézikönyve. III. kötet: Az ó- és újszövetségi kor rövid története. Tahitótfalu, 1927. 176 1. Az ószövetségi kor hat, az újszövetségi kor négy fejezetre van összetömörítve és mindazt tartalmazza, amit e tárgyról a magyar bibliaolvasó keresztyéneknek tudniok kell. Az 53—99. lapig terjedő rész a Bibliában előforduló nevezetesebb személyek konkordanciáját hozza. A gyakorlatban ezt sokszor fogják használni. A 62. lapon Boanerges hiányzik és a kevéssé ismert Bené-
