Dunántúli Protestáns Lap, 1927 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1927-02-20 / 8. szám
30. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1927. Mezőlak, Mihályháza, Nyárád, Nemesszalók. 5 lelkész, 9 tanító. 3. Somlyóvidék: Adorjánháza, Egeralja, Csögle, Nagy- és Kispirit, Somlyóvecse, Ajka, Tósok, Padrag. 5 lelkész, 13 tanító. 4. Bakonyalja: Noszlop, Kúp, Pápakovácsi, Kéttornyúik, Dáka, Nóráp, Borsosgyőr, Dereske. 4 lelkész, 9 tanító. 5. Bakonyi kör: Csetény, Dudar, Magyarszentkirály, Csesznek, Réde. 4 lelkész, 10 tanító. 6. Győr megyei kör: Táp, Tápszentmiklós, Pázmánd, Pér, Mezőőrs. 3 lelkész, 7 tanító. A beosztási tervnél szem előtt tartandónak vélem az anyagi terhek kerülését és a kisebb kör természetében fekvő mozgékonyság és családias bizalmasság feltételét. II. Belmissziói körök működése. Konventi javaslat csak lelkészekről szól; mivel egyházmegyénkben nagyszámú tanítóság nincs, célszerűnek vélem közvetlen munkatársaink, a tanítói kar bevonását. A kiskörök maguk közül ügyvezető alelnököket választanak, kik az egyházmegyei előadó utján az egyházmegyei ügyvezető elnökkel tartják fenn az érintkezést. Kívánatos, hogy mindegyik kiskörből legyen bizottsági tag az egyházmegyei belmissziói bizottságban. Belmissziói év szept. 1-től aug. 30-ig tart. Évenként legalább kétszer, más-más helyen összejön és nem annyira indítványokat termel a régi lelkészértekezleti körökhöz hasonlóan, mint inkább a konvent évi programmjának gyülekezeteink kicsiny voltához és a lelkész egyéniségéhez mért megvalósítása módozatairól beszélget és tanácsol. Egyenruhásítás, egységesítés a dolog természetéből folyólag lehetetlen, de nem is kívánatos. Forgács „Reformáció“ című folyóirata vagy az Igehirdető legyen meg minden körben, közös előfizetéssel legalább egy példányban, melyek kidolgozott tervet és anyagot nyújtanak úgy a vasárnapi iskola, vallásos ] esték, mint ifjúsági, konfirm. stb. egyesületek vezetésé- ! hez. Köri alelnök az értekezleteken megbeszélt ügyek j érdemi részéről az egyházmegyei előadónak jelentést ! küld, belefoglalva a gyülekezetek belmissziói munkáiról nyert információt. Tanácskozás után a gyülekezet belmissziói bizottsága összehívandó s rövid istentisztelet után együttes konferencia veszi kezdetét a missziói munkákról, buzdító céllal. Javaslom, hogy míg intézkedés nem történik, a köri összejövetelek önköltsé- j günkre történjenek. III. Gyülekezeti belmissziói bizottságok. Bizottságok alakítására egyházmegyei elnökség hivja fel a lelkészi kart. Tagjai a presbitérium és körülbelül ugyanannyi ügybuzgó férfi és női egyháztag. Negyedévenként, vagy a szükséghez képest többször gyűlést tart. Az áhitatossággal megkezdett első összejövetelen a konventi munkaterv ismertetendő. Az esetleg már meglevő egyletek ügyei megbeszélendők. 1. Gyermekpasztoráció. Lelkész a gyermeki lélek vallásos nevelésére hivja fel a figyelmet. A keresztszülői tiszt komolyan vételére buzdítani; ahol a keresztszülő elhalt vagy más felekezetű, vagy egyéb okból alkalmatlan a felügyeletre, az esetben lehetne egy-egy gondozót megbizni. Kitartóan propagálni kell a kizáróan református keresztszülő választást. A reggeli istentisztelet kötelező bibliaolvasása és magyarázata a gyermek lelkivilága körében mozogjon; épen ily módon lehet egyházmegyénk legnagyobb részében vasárnap délután istentiszteletet végezni. A vasárnapi iskoláztatást kerületünk fegyelmi vétség terhe mellett elrendelte. Akár a templomban, akár az iskolában eszközöltetik, istentisztelet jellege legyen. Zsoltárt és evangéliumot minden olvasni tudó gyermek magánál tartson. Szülők, keresztszülők, beim. bizottság mozgósíttassék ez ügy érdekében. Jelentse be lelkész a beim. bizottságnak, hogy az ismétlő iskolában a konfirmációi kátét ismételteti és bővebben magyarázza. Különösen vegyes felekezetű községekben a Kis József féle Káté apologétikai és irenikai részét is tanítsa lelkész, mert a Kér. Egyháztörténetben túl röviden van ismertetve. A gyermek énekkar kitűnő előkészítő a felnőttek énekkarához (Szügyi j. gyermekkar). Pl. vasárnap d. e. istenitisztelet végeztével az ifjúsággal és felnőttekkel a kevésbbé ismert vagy nem kottaszerint énekelt régi és az új ének dallamok begyakorlása kedveltek lehetnek. 2. Anya- és csecsemővédelem. Nőegylettel vagy anélkül hálás feladat. Diszkréten és kitartóan keresztül vitt ily munka nagyon illik a papnőkhöz; vigye jelentését a bizottság elé (csecsemő kelengye, gyermekágyas élelmezése stb.). A rokonság, komaság, a munkaadó segítő készsége felébresztendő. 3. Szegénygondozás Minden gyűlésen legyen erről egy kevés jelenteni való. Ne csak egyházi adóját engedjük el, hanem a községnél, vagy jobbmóduaknál állandó segélyt eszközöljünk ki. Ne felejtsük el a szemérmes szegényeket sem, akik koldulni nem akarnak. A segély előteremtésénél az egyháztól induljon ki a kezdeményezés. 4. Vallásos esték. Ne világias tárgyakkal foglalkozzanak, ne ismeretterjesztő célzat vezesse, hanem vallásos elmélyülés és hazafias buzdulás. A perselyezést nem kell erőltetni. 5. Irattérjesziés. Kerületünk egy bizonyos összeget rendel a költségvetésbe felvétetni belmissziói célra. Most egy kisebb összeget, az adósegély növekedésével nagyobbat állítsunk be a Vegyes rovatba. Depónak ^ellene lenni a lelkésznél bibliából, zsoltárból és egyéb vallásos iratokból. Szeptember utolsó vasárnapját a kerület a biblia napjává tenni rendelte és advent első vasárnapjának perselyét a kér. iratterjesztés vezetőjéhez kell beküldeni. A szórványbeliek részére már van újság. Adójuk egy részéből telik az előfizetésre. Erősebb gyülekezetekben kívánatos az évi jelentés kinyomatása, kisebbekben az év történetének közgyűlésen felolvasása. Mindezek az Egyházi Törvényekben, régebbi kér. szabályrendeletekben megvoltak és vannak, a gyakorlatban kisrészben és tökéletlenül találhatók. Mivel a belmissziózás ilyen módjának célszerűsége felől sokan kételkednek, sőt károsnak tartják, minél több bizonyságot tevő példára lesz szükség. Igaz, hogy még mesterembernek is hitvány az, aki végzett munkáját értéktelennek tartja, de az is igaz, hogy az önérzetesnek látszó túlértékelése káros. Szektáskodásra vezet ? Nem bizonyos. De a mai állapot sem zárja ki azt, az bizonyos. A megfontoltan s kitartóan keresztül vitt munkásságnak üdvös eredménye el nem marad. „Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy az erőtleneket megnyerjem. Mindeneknek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket. Ezt pedig az evangéliomért mívelem, hogy részestárs legyek abban. I. Kor. 9 22.“ Előadó javaslatát pontonként, többeknek hozzászólásával megvitatták, egész terjedelmében elfogadva, a kivitelre alkalmasnak találták. A megindítandó belmissziói munkáktól várja az értekezlet a megfelelő munkatársak nevelődését. Ezután még Szakái Ernő lelkész „Szeretetmunkák a falusi gyülekezetekben“ cimen tartott tartalmas, buzdító előadást. Áhitatos imával az értekezlet befejeztetett. Győrszemere, 1927 február 9. Jakab János. ehm. beim. előadó.
