Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-04 / 14. szám
62. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1926. Esti istentiszteletek. Már hosszabb idő óta majdnem általános a panasz, főleg a hétköznapi istentiszteletek gyér látogatottsága felett. Ezek, úgyhiszem kizárólag a reggeli könyörgések, mert a délestiek már majdnem kivétel nélkül mindenütt elmaradtak. Legújabban azonban egyes, főleg városi gyülekezetekben, ahol villanyvilágítás is van, bevezették az esti istentiszteleteket. Hogy milyen eredménnyel járt ez másutt, nem tudom, de saját gyülekezetemben szerzett tapasztalat alapján ezt csakis kedvezőnek tarthatom. A vasárnapi istentiszteletek látogatottsága miatt nálunk sem délelőtt, sem délután igazán nem lehet panasz. A hétköznapi istentiszteleteket a háború előtt és alatt még látogatták, ha nem is nagy számban, felnőtt hívek is, különösen az adventi és böjti időszakokban. Legújabban azonban már — hiába van naponkénti bibliaolvasással az istentisztelet tartalmasabbá és változatosabbá téve, — egy-két hívőn kívül csak iskolás gyermekek vesznek részt a hétköznapi istentiszteleteken. De a múlt év óta jelentékeny változás történt. Leányegyletünk buzgósága ugyanis bevezettette a templomba a villanyvilágítást s azóta meghonosítottuk az esti istentiszteleteket és pedig adventtól pünkösdig; adventben és böjtben hetenként kétszer, a többi időszakban hetenként egyszer tartván irásmagyarázattal kapcsolatban. S a megjelentek száma majdnem a vasárnap délelőtti templomlátogatókéval vetekszik. És ez talán érthető is. A bevégzett napi munkák után örömmel keresik föl a templomot. Azóta vallásos estélyeinket is a templomba tartjuk^ mondhatom, a templomi komolyság mellett sokkal hatásosabbak, mint a túlzsúfoltságtól túlfűtött iskolában. Ha majd a gyülekezeti egyesületeink buzgólkodása folytán a tervezett előadási termet megvalósíthatjuk, akkor azt használjuk fel erre a célra is. Kérdés: Nem lennének-e megvalósíthatók ezek az eredményeseknek kínálkozó esti istentiszteletek olyan helyeken is, ahol nincs villanyvilágítás ? Én azt hiszem : Igen. Valószínűnek tartom, ha csak nem igen nagy a közönyösség, hogy könnyen összehordható lenne az az összeg, mely lámpák, vagy gyertyatartók beszerzésére szükséges volna. A világítási anyag beszerzésére pedig a vallásos estélyek, vagy esti istentiszteletek jövödelmét — önkéntes adományokból — lehetne fordítani. Nálunk egy ideig csak vallásos estélyeken volt adakozás, de a hívek maguk kívánták, hogy minden esti istentiszteleten legyenek kitéve tányérok adakozásra. — És ebből nemcsak a világítási anyag, illetve villany ára kerül ki, de egyéb belmissziói célra is marad. — Ajánlom e sorokat az érdeklődőknek megszivlelésre és esetleg követésre. Fülöp József körmendi lelkész. Püspöki látogatás Győrött. Mult hó 23. és 24. napjain látogatta meg főtiszteletü és méltóságos dr. Antal Géza püspök úr a győri református egyházat, mely a szeretett főpásztort nemcsak az egyház, de a város egész közönségének részvételével ünnepségek között fogadta. Püspök úr titkárja kíséretében délelőtt a fél tiz órai gyorsvonattal érkezett Győrbe, hol a vasúti első osztályú váróteremben fogadta az egyház képviseletében Rostetter János főgondnok, a város képviseletében pedig Farkas Mátyás polgármester. Az üdvözlő beszédek és arra adott válasz után püspök úr hosszú kocsisor által kisérve a lelkészlakra hajtatott, honnan a Kálvin-kulturházban egybegyült presbitérium gyűlésére ment át. A presbitérium minden tagja jelen volt ezen a díszgyülésen, melyen Rostetter János megnyitó szavai után Czeglédy Sándor lelkész, egyházkerületi főjegyző üdvözölte a főpásztort, hosszabb beszédben vázolva a győri református egyház küzdelmes múltját, jelenének és jövőjének feladatait. Püspök úr az elhangzott beszédre szintén hosszabb beszéddel válaszolt, s az egyházi hitélet mélyítésére, az egyház iránt áldozatos szeretetre buzdította a presbitérium tagjait. A presbiteri gyűlés végeztével 11 órakor kezdődött a küldöttségek fogadtatása, hol egymásután jelentek meg az ág. hitv. ev. egyház, az állomásparancsnokság, a város, a vármegye, a Kisfaludy-kör, az izr. két hitközség, a győrszigeti r. kath. egyház, a szabadhegyi ref. egyház, a győri ref. egyház különböző egyesületeinek küldöttségei, melyek sorát főtiszteletü püspök úr volt tanítványainak küldöttsége zárta be, kik Győrből összejőve, keresték és megtalálták az alkalmat, hogy szeretett volt tanáruk iránt érzett tiszteletüknek kifejezést adjanak. Püspök úr a maga ismert ékesszólásával válaszolt minden küldöttségnek külön-külön s ez után látogatásokra indult. Elsősorban meglátogatta Fetser Antal róm. kath. püspököt s Mladonitzky Péter nagyprépostot, az ág. h. ev. egyház felügyelőjét, lelkészeit, az izr. egyház főrabbijait, a város, a vármegye, a győri kir. ítélőtábla s egyéb hivatalok főnökeit, mely látogatásait a lelkészlakon elköltött ebéd idejére szakította meg; ebéd után fogadva azokat, kik a látogatást viszonozták. D. u. 5V2 órakor a városháza dísztermében Győr város közönségének szine-java jelenlétében tartotta meg főtiszteletü püspök úr előadását „Széchenyi és a nemzeti egység“ címen. Az előadás előtt Farkas Mátyás polgármester üdvözölte a főpásztort és ugyancsak ő mondott köszönetét az előadás után a közönség zúgó tapsai között a magasan szárnyaló előadásért, melynek élvezetében Győr város közönségét részesítette. Farkas Mátyás polgármester szavai után Czeglédy Sándor lelkész köszönte meg a városnak a terem átengedésével tanúsított figyelmét s a közönségnek, hogy oly nagy számmal jött össze az előadás meghallgatására. A városházán tartott előadás után püspök úr újra a lelkészlakra hajtatott, honnan 7 órakor a gyülekezet templomába ment át, hogy a gyülekezet istenitiszteletén egy ima elmondásával részt vegyen. Az egyházi beszédet Czeglédy Sándor lelkész tartotta s jól esett látni, hogy az istenitiszteleten nem csak egyházunk hívei, de különösen ág. hitv. ev. testvéreink is nagy számmal vettek részt. Este 8 órakor a Lloyd dísztermében püspök úr tiszteletére társas vacsora volt, melyen mintegy másfélszázán vettek részt. Az első felköszöntőt a kormány nevében dr. Darányi Kálmán főispán mondotta, aki után Pálmay Lajos ág. h. ev. lelkész, Farkas István polgármester és Czeglédy Sándor egyházker. főjegyző üdvözölték püspök urat, ki az üdvözlésekre adott válaszában a felekezetek közötti együttértés szükségességét hangoztatta. Püspök úr beszéde után még a tósztoknak egész árja indult meg s a társaság a legjobb hangulatban 11 óráig maradt együtt. 24-én, szerdán reggel püspök úr a lelkész és a győri presbitérium több tagjának kíséretében Szabadhegyre ment, hogy az ottani református iskolát megtekintse. Az iskolateremben Vizváry tanító üdvözölte püspök urat, majd a kis gyermekek nevében a tanító fiacskája, a serdülő lányok nevében egyik hajadon nyújtott át virágokat néhány üdvözlő szó kíséretében. Püspök
