Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-21 / 47. szám
Harminchetedik évfolyam. 47. szám. Pápa, 1926 november 21. DÜNANTOLI PROTESTÁNS LAP r A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE •..................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. -................................................— ............................—...................................— FŐSZERKESZTŐ : DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. ....................................................-.........FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- X* FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ©w a TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK. □ A kultuszminiszter a felekezeti békéért. Gróf Klebelsberg Kunó m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a felekezeti lapokhoz a következő, 1926 november 8-án kelt iratot küldötte: „Hazafias szempontból aggasztónak látom azokat a szorosan vett hittani térről mindinkább letérő felekezeti vitákat és támadásokat, amelyek gyűléseken és lapokban nyilvánosságra kerülnek. Szükségesnek tartanám, hogy főleg a felekezeti lapok ne térjenek le a személyi és politikai polémiák terére. Korántsem értem, hogy a felekezeti, főleg theológiai folyóiratok elhagyják a kontrovers kérdések tudományos kutatását és tárgyalását, csupán az az óhajom, hogy e kérdések a mindennapi életet és az állampolgári békés együttélést ne zavarják. Ha ez a közelmúltban sajnálatosan megtörtént, a felekezeti lapok hazafias áldozatot hozva, azokra tovább ne reagáljanak. Tudomásulvétel végett jelzem, hogy azonos szövegű iratot küldöttem a katholikus felekezeti lapokhoz is.“ A miniszter úr felhívásának mi annyival inkább készséggel teszünk eleget, mert lapunkban mindig óvakodtunk a türelmetlenség hirdetésétől. Reméljük, hogy a miniszteri leirat intencióit a római katholikus lapok is megértik és a közös nagy cél érdekében helyre áll a béke, melyre mindnyájunknak oly nagy szükségünk van. Lelkészértekezlet Szomajomban. A Kaposvár-vidéki lelkészi kör rendes őszi értekezlete nagy látogatottság mellett Szomajomban folyt le f. évi október hó 27-én. Reggel 8 órakor a gyülekezet részvételével a templomba mentek a megjelent lelkipásztorok és tanítók közös áhítatra, amelyet Fekete Károly kaposvári s.-lelkész végzett imádsággal és a Római levél 89_12 alapján tartott elmélkedéssel. 9 órakor az iskolában vette kezdetét az értekezlet. Kovács József lelkész, a kör elnöke Pál apostolnak a Róm. levél 9. részéből olvasott szavai alapján keserű szavakkal jellemzi az egyetemes magyar ref. egyháznak az államhoz való viszonyát, szavaival kifejezve a gyülekezetek kormányzóinak súlyos aggodalmát és jelezve a napirendre kitűzött tárgyak világos célját. Üdvözlésekkel az értekezletet megnyitotta. Az egyházközség presbitériuma vonult ki ezután szép sorban lelkipásztorának, Somogyi Györgynek vezetése mellett az elnöki asztal elé és a gyülekezet nevében meleg szavakban üdvözölte a tanácskozásra egybegyűlteket. Az értekezlet köszönetét a dicséretreméltó figyelemért a kör elnöke tolmácsolta és a tisztelgő presbiterek lelki szeme előtt feltárta a református hitért való nemes harc hivatását, amelynek betöltésével a presbiter kitüntetheti magát a gyülekezetben és a gyülekezeteket szövetségbe tömörítő Bsomogyi Ref. Egyesület-ben. Halka Sándor esperes részletes tájékoztatással rajzolt képet mindazon kormányzati ügyekről, amelyek az értekezleten keresztül az egész egyházmegyét egyetemesen érdeklik. Meleg lelkének teljes őszinteségével takarta fel az egyház sebeinek kötőit, a közös aggodalmat nyílt szívvel osztotta, a csalódásokról fájó érzéssel és azzal a nemes törekvéssel beszélt, hogy a lelkületeket a nyugtalanságtól sikerülni fog megtisztítani. Ismertette a díjlevél, a kultuszminiszter értékelési, az adósegély- és korpótlék-ügyek állását, az egyházmegyei közigazgatás és pénztár anyagi helyzetét. A kép teljes világítást Matolcsy Sándor, Somogyi György, Jamrich Béla s mások előterjesztései után nyert. Az adósegély reményében való csalódás mellett elviselhetetlen tehernek minősíttetett a gyülekezeteknek a terménybeli fizetéseken túl még 100 —200 százalékos egyházi adózása és egyhm. kerületi, főiskolai stb. járulékainak évről-évre oly mérvű emelése, hogy a b.-somogyi egyházmegye gyülekezeteire a f. évben felül 300.000,000 (háromszázmillió) K közegyházi adó vettetett ki, amely összeg a közalapi és lelkészi nyugdíjintézeti járulékok valorizálásával a jövő évben még tovább emelkedik. Ez összegnek cca. 50 százalékát az egyházmegye kormányzása, a többit a főiskola és a csurgói gimnázium emészti meg.* A gyülekezetek a rájuk kirótt közadókkal hátralékban vannak. A felmerült kérdések hosszú és beható megvitatása után az értekezlet állásfoglalásait az elnök a következő pontú határozatokban foglalta össze: Tiltakozásra kéri fel a fokozatos egyházi hatóságokat az adósegélynek a vk. miniszter által történt visszatartása és azon szándék ellen, hogy határozott célt szolgáló államsegélyünkből megszorult egyházaknak adományokat osszon. — Tiltakozik és tiltakozásra kéri fel az ehmegyén keresztül a kér. gyűlést a konv. elnökségének azon döntése ellen, hogy a kifejezetten adósegély céljára nyert államsegélyből fedezte a konvent és kerületek közigazgatási költségeit és ebből istápolja a lelkészi nyugdíjintézetet. Ez a kényelmes mód felmenti a nem adósegélyes egyházakat, mint Debrecent s a többi gazdag gyülekezeteket a közigazgatási teher aránylagos viselésétől. — Kéri nyugvópontra hozni a lelkeket a legilletékesebb helyen, Püspökünknél azon ellenmondás felett, amely a püspöki jelentésnek a 20 százalékos adósegélyre vonatkozó, a rendelkezési összegből logikusan és számszerűleg levezetett adata és a valóságban csak 8—9 százalékban érkezett segélyösszeg ténye között mutatkozik. Kimondatott, hogy halaszthatatlanul szükséges és * A belsősomogyi ref. egyházmegye kerületi és főiskolai járulékok címén a jelzett összegnek csak mintegy 30%-át fizeti. (Szerk.)
