Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-18 / 29. szám
Harminchetedik évfolyam. 29. szám. Pápa, 1926 Julius 18. DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE-....................................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ...................................................... ....................................................................-■ FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK. ................................................-..................... FELELŐS SZERKESZTŐ: PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- A FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. ®í© □ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. □ A v'agyonválísági földek hasznosítása. Az 1920. évi XXXVI. t. ez. és az ezt kiegészítő 1924. évi VII. t. ez. rendelkezik a földbirtokreform keretében a földhözjuttatásról. A végrehajtás során egyházközségeink is kaptak földet, lelkészi és tanítói javadalmi földjeik kiegészítéséhez. Hogy mennyit kaptak, az a helyi körülményektől, a megváltásra, rendelkezésre álló föld mennyiségétől, eddigi földbirtokuk nagyságától, a megváltást szenvedő birtokosok és főleg az r eljárást vezető kiküldött biró jóindulatától függött. És ahol mindezen tényezők kedvezően alakultak is az egyházak érdekében, a legnagyobb éberséget és küzdelmet kellett kifejteni a lelkésznek a saját presbitériumában és áldozatot hozni és felelősséget vállalni minden pénzbeli teher átvállalására és biztosítására. Ugyanis presbitériumaink sok helyen nem akarták az egyházi javadalmasok részére a juttatott földeket sem kérni, sem elfogadni, — másutt azoknak költségeit terheit nem akarták vagy nem tudták vállalni és biztosítani, és így a javadalmasoknak kellett minden terhet vállalni, hogy a kínálkozó alkalmat megragadják az egyház vagyonának szaporítására és a javadalmak jövőbeni emelésére. A mezőföldi egyházmegyében kb. 17 egyházközségben juttattak földet javadalmak kiegészítésére és a legtöbb helyen maguk a javadalmasok fizették ki összes előzetes terheit, költségeit s vállalták el egyelőre a földbér és adók esetleg a részletek fizetési kötefezettségét is, mert e nélkül az egyházak nem vették volna igénybe a földet. Mi bűnnek tartottuk volna ezt az alkalmat elszalasztani, ezért még a presbitériumok ellenére is igyekeztünk megtartani a földet az egyháznak, pedig előre tudtuk, hogy abból nekünk ■— jelenlegi alkalmazottaknak — vajmi kevés vagy semmi* hasznunk sem lesz, de a jövőért tenni és áldozni kötelességünknek ismertük. Én például nem csak a lelkészi, hanem a segédlelkészi és két tanítói föld összesen 22 kát. hold előzetes költségeit előre lefizettem. Az első évi földbért és adókat is az évi termésből kifizettem és az a múlt évre 4 és 1/2 millió korona ráfizetést eredményezett az én káromon, mert későn jutottunk a földhöz, s nem tudtuk kellőkép hasznosítani és értékesíteni, s főleg azért, mert a tengeri ára a fizetendő buza bérrel szemben nagyon alacsony szinten maradt. így jártak többen is a mi vidékünkön. Mikor az elszámolást a presbitérium előtt megejtettem, az egyik tanítói földilletményt, mely az újonan szervezendő tanítói állás fundálására lett adva, át akartam adni a presbitérium kezelésébe, nem vette át tőlem, mert fél a tehertől, minthogy még tiszta kép nem alakult ki ebben a kérdésben, kénytelen voltam továbbra is átvenni minden gondját és kötelezettségét. A mi vidékünkön egyelőre csak bér és adó terheli a földeket, a vételár megállapítása legtöbb helyen 10 esztendőre elhalasztatott, ha csak törvényhozási vagy kormányintézkedéssel változás nem történik. A javadalmasok a legtöbb helyen átvették a juttatott földeket a fentiek szerint és viselik annak minden terhét és ha van, élvezik annak hasznát is és pedig teljes joggal, először azfert mert minden terhét ők viselik, másodszor azért mert a földek nem közegyházi célra, hanem kifejezetten javadalmi kiegészítésre adattak. (Folyt, köv.) Vargha Kálmán. A tatai ref. egyházmegye gyűlései. Julius hó 7. és 8-án tartotta a tatai egyházmegye rendes évi gyűléseit. Az első napon a különböző bizottságok és a „Lelkészértekezlet“ gyülésezett. A különböző bizottságok gyűlései közül kiemelendő a belmissziói bizottság és a „Lelkészértekezlet“ gyűlése. Az előbbin Czeglédy Sándor ügyvezető elnök nagyméretű előadásban számolt be a hozzá beérkezett jelentő ivek alapján az egész egyhm. belmissziói tevékenységéről. Kiemelte ami helyes, rámutatott arra, ami orvoslásra vár. Nagy tudással, széles látókörrel hívta fel minden lelkész figyelmét a sürgős és sok teendőre. Előadása sok gondolatot ébresztett, mindnyájunkat eszméltetett s a sok hozzászólásból, de főként püspök úr Öméltósága nagyon értékes szavaiból teljesen tisztázódott az a zavaros kép, amely ezt megelőzőleg a belmissziói teendőnket illetőleg sokunk előtt volt. Sajnálattal vette a bizottság tudomásul Czeglédy Sándor ügyvezető elnöknek ezen állásáról történt lemondását, de bele kellett nyugodni, mert mindenki érezte, hogy a nagyon elfoglalt egyházkerületi főjegyzőtől, ki irodalmi téren is sokat dolgozik, nem kívánhatja tovább ennek a munkának is a végzését. Helyébe Baráth József gyermelyi lelkészt választotta a bizottság belmissziói előadóvá. A Lelkészértekezlet gyűlését Czeglédy Sándor buzgó imája és a „Hit és Szolgálat“ mozgalmát ismertető előadása nyitotta meg. Győri Elemér theol. akad. magántanár, püspöki titkár: „Belmisszió és egyházi élet“ címen tartott előadást gazdag tartalommal. Nagyfigyelemmel volt előadásában arra, hogy amit a belmissziói biz. tisztázott ne ismételje, viszont ami még ott hézagosán maradt, tisztázza. Rámutatott arra, hogy a belmissziói munka nem valami uj találmány, hanem a legfontosabb lelkipásztori kötelesség. Az értekezlet számadásairól Dózsa József pénztáros tett jelentést s ugyancsak ő ismertette a könyvtár állapotát is. Utána Besse Lajos egyhm. főjegyző tartott előadást a nehéz helyzetben levő egyházak pénzügyeiről, kiemelve a tehetős egyházak részére a legszebb keresztyéni eszmét, az „egymás terhét hordozzátok“ megvalósítását. Tapsonyi Sándor iskoláink fenntartásainak nehézségeiről szólt ama körülménnyel kapcsolatban, hogy a kormány igen sok terhet ró az iskola fenntartó egyházakra. Püspök úr megnyugtató szavai
