Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-27 / 38-39. szám
116. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1925 vizsgálat helyett a szóbeli főtárgyalásra. Több, mint negyed századon keresztül irányította Kozma Sándor a magyar büntet^ igazságszolgáltatást. Ezek az érdemei, melyek megörökítették az ő kiváló nevét. Igazságszolgáltatásnak évkönyveiben kiváló egyénisége példát mutat arra is, hogy az általános műveltség terén hova kell a mai köztisztviselőnek felemelkedni. Azt hiszem, hogy kegyeletes kötelességemnek tettem eleget akkor, amikor megjelentem a nagy férfiúnak Deák Ferenc mauzóleuma közelében fekvő díszes síremléke előtt és bizonyára méltóztatik hozzájárulni, hogy jelen közgyűlésünk jegyzőkönyvében mai kegyeletes megemlékezésünk megörökíttessék és hogy ezt szóval is kifejezhessem a fia, Kozila Andor, szeretett barátom előtt, aki most a „Honfoglalás“ c. történeti regéjének befejezésével új babérokat aratott. Főtiszteletü Ehker. Közgyűlés! Csonka-Magyarország határain — nyugaton Széchenyi, északon Kazinczy, keleten Bessenyei, Kölcsey, délen Tisza István sírjai — oly sírok feküsznek, amelyekhez a mai nehéz időkben a magyaroknak el kell zarándokolniok, hogy ott szent elhatározásokra juthassanak. így jöttem tegnap reggel gróf Széchenyi István sírboltjától, attól az érzéstől felemelve, hogy ő azt üzeni a csüggedőknek: „Mit aggodalmaskodtok, én mondottam : lesz még Magyarország“ ? Felemelve és áthatva jöttem attól az érzéstől, hogy ezekben az esztendőkben végre az ő akadémiai jelmondata kezd valóra válni, „borúra derű“ következik. íme főiskolánk korábbi nehézségei után már jobb jelek mutatkoznak. Hálaérzéssel kell megemlékeznünk főtiszteletü és méltóságos Püspök úr odaadó munkásságáról, amelylyel az egyházmegyéket meglátogatta. Hálásan kell megköszönnöm az egyházmegyéknek példátadó, áldozatkész elhatározását, amelyek lehetővé tették főiskolánk fennmaradását. És legyen szabad kifejeznem azt a reményt, hogyha Isten megáldja a szántóvető munkáját, nem marad az el a következő esztendőkben sem. Különösen hangsúlyoznom kell azonban, hogy ezekben az esztendőkben leginkább szükség van azokra az irányító szempontokra, amelyeket a -^.gnagyobb magyar mutatott meg nekünk is a mi munkásságunkban. Egyet a mai felekezeti viszonyok közt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ha tudjuk is, hogy veszedelmek és nehézbégek vannak, vagy jönnek, jobbról vagy balról érhetnek bár támadások bennünket, soha ne feledjük, hogy mi nem lehetünk támadók és hogy mennyire szükséges ebben az országban a nemzeti erők legnagyobbfoku egyesítése, az oktatásügy terén az egyetértő haladás és elkerülhetetlen az erők egységes megfeszítése a fokozatos és állandó előrehaladás érdekében. Ettől az érzéstől áthatva, áhítattal borulok le a Gondviselés kegyelme előtt, hogy a munkánkban megsegített bennünket és kérem egyházkerületünk, s főiskolánk munkájára és egész magyar hazánkra Isten segítő kezét. Ezzel az egyházkerület közgyűlését Isten nevében megnyitom. Egyházkerületünk - közgyűlése. Egyházkerületünk folyó hó 20-ára összehívott közgyűlésére a tagok nagy számmal jelentek meg. Dr. Antal Géza püspök és dr/ Balogh Jenő főgondnok elnöklete mellett ott láttuk f Czeglédy Sándor és dr. Segesdy Ferenc fő-, Jakab Áron és dr. Lipcsey Lajos aljegyzőket, Darányi Kálmán főiskolai gondnokot, Halka Sándor, Kis József, Löké Károly, Medgyasszay Vince, Nagy István, Szűcs József és Szűcs László espereseket, Chernél Antal, dr. Fodor Vilmos és Huszár Aladár, Jókai- Ihász Miklós egyházmegyei gondnokokat. A tanácsbirói karból jelen voltak: Peti Lőrinc, Mozsonyi Sándor, Fülöp József, Szűcs Dezső, Csomasz Gyula, Vargha Dezső, Győry János lelkészi, dr. Kiss Albert és Kozma Andor világi tanácsbirák. A theológiát Csizmadia Lajos, a pápai főgimnáziumot Faragó János, a nőnevelő-intézetet dr. Kőrös Endre megválasztott képviselők képviselték. Itt voltak még dr. Lázár Andor kerületi ügyész és Kristóffy Gyula gazd. tanácselnök stb. A gyűlést főgondnok úr a lapunk vezető helyén közölt, nagy figyelemmel hallgatott beszéddel nyitotta meg, melynek kapcsán melegen ünnepelte közgyűlés Kozma Andor kerületi tanácsbirót, aki válaszában újból bizonyságot tett, hogy mennyire szivéhez nőtt neki az Alma Mater, ő holtig hű pápai diák kíván maradni. A közgyűlés első ténye volt a megnyitó után a kormányzó úr őfőméltóságának sürgönyileg üdvözlése, melyre még a gyűlés folyama alatt a következő válasz érkezett: „Kormányzó úr őfÖméltósága a dunántúli református egyházkerület közgyűlésének hódolatát örömmel fogadta s meleg köszönetét méltóztatott kifejezni. Bartha, a kabinetiroda főnöke“. Az alakulás folyamán lelkesen üdvözölte a közgyűlés Czeglédy Sándor újonnan választott egyházkerületi főjegyzőt és a pápai egyházmegye új gondnokát dr. Jókay-Ihász Miklóst. 10 órakor a közgyűlés tagjai templomba vonultak, ahol Vámos Géza balatonfüredi lelkész tartott felemelő egyházi beszédet. Püspök úr lelkészszentelési beszéde után dr. Segesdy Ferenc főjegyző felolvasta az esküt, melyet a 25 ifjú lelkész utána mondott. Majd felhangzott a Jövel Szentlélek Úr Isten gyönyörűséges dallama és püspök úr az esperesi és tanácsbirói kar segédkezésével egyenként megáldotta a térdeplő lelkészeket. (A felszenteltek neveit lapunk Vegyes rovatában közöljük.) Délután egyházkerületi lelkészértekezlet volt, melynek első részét b. e. Németh István gyászünnepélye foglalta el. Czeglédy Sándor főjegyző imája után a Főiskolai Énekkar énekelt Tóth Lajos ének- és zenetanár vezetésével. A boldogult püspökről Pongrácz József theol. akad. tanár tartott emlékbeszédet. A Főiskolai Énekkar megható gyászéneke után dr. Antal Géza püspök indítványozta, hogy a kerület festesse meg a boldogult püspök arcképét, az emlékbeszédet pedig a kerületi gyűlés jegyzőkönyvében nyomassák ki. A gyászünnepélyen a rokonságot dr. Vass Vince főiskolai igazgató és felesége képviselték. A lelkészértekezlet további folyamán dr. Antal Géza püspök megnyitójában széles történeti távlatba beállítva a cardiffi és stockholmi világgyülések jelentőségéről és ott szerzett benyomásáról szól. Kiss Zoltán nyárádi lelkész a gályarabpapok-rő\ olvasott fel kegyeletes megemlékezést. Dr. Vass Vince a belmissziói feladatok és lehetőségekről a mai egyházi helyzetben, Czeglédi Sándor: a lelkész és tanító viszonyáról, Szűcs József esperes az igehirdetés problémáiról címen tartottak nagy érdeklődést kiváltó előadásokat. Incze Gábor, a Kálvin-
