Dunántúli Protestáns Lap, 1925 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-27 / 38-39. szám
1925. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 117. oldal. Szövetség országos titkára a nevezett egyesületre hívta fel a jelenvoltak figyelmét. Az egyházmegyei lelkészértekezletektől beérkezett indítványokat Csizmadia Lajos értekezleti jegyző referálta. > A közgyűlés újból megnyitása után a tárgysorozat egyes pontjait dr. Segesdy Ferenc, Czeglédy Sándor, Jakab Áron és dr. Lipcsey Lajos referáltak nagy gonddal. A püspöki jelentésben püspök úr legelőször e’lső hivatalos tevékenységéről: . a múlt évben Tisza István gróf geszti sírboltjához tett útjáról szólt. Ezzel kapcsolatban megható szavakkal emlékezett meg a nagy államférfiúnak azóta elhunyt özvegyéről. A jelentés azután elparentálta Szilassy Aladárt, Gyurácz Ferenc és Scholtz Gusztáv ágostai hitvallású evangélikus püspököket, Csiky Lajos és Lévay Lajos egyházi Írókat, Kulin Sándor és Kenessey Miklós egyházmegyei gondnokokat, végül Süteő István tanácsbirót. Különös érdeklődést keltett a püspöki jelentésnek az a része, amely az államhoz való viszonyt tárgyalta. Ebben a püspök az egyházkerületnek őszinte háláját fejezi ki a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak azért a törekvésért, hogy a törvényekben biztosított állami segélyt fokozottabb mértékben iparkodik az egyház rendelkezésére bocsátani. Nem hallgathatja el azonban, hogy a segélyek emelése sokkal lassúbb ütemben történik, mint ahogy a református egyház jogos érdekei szempontjából elvárhatnánk. Az 1848 : XX. t.-c. 3. szakasza alapján kiutalt segélyösszeg a békebeli adócsökkentési segélynek csak mintegy egy hatodrészét, tehát 16 százalékát teszi ki, holott az állami közigazgatás minden ágában ma már a kiadási tételek mintegy 50—60 százalékos valorizációt mutatnak fel. Fájdalommal állapítja meg a jelentés, hogy az új állami költségvetés sem számol a lelkészi kar egyik legégetőbb sérelmével, amit a korpótlékok megszünetése okozott. A kormány — azon az alapon, hogy a korpótlékrendszert más vonatkozásban is megszüntette — elzárkózik a lelkészek ama jogos kívánsága elől, hogy korpótlék folyósításánál szüntesse meg a most fönnálló visszásságot. Ma ugyanis a helyzet az, hogy húsz, harminc, sőt negyven esztendő óta szolgáló lelkész ugyanolyan javadalmat élvez, mint kezdő lelkész korában. Ha a kormány nem akar visszatérni a korpótlék-rendszerhez, akkor hozza be a minimális fizetésből fokozatonként való emelkedést. Sérelmesnek tartja a jelentés azt is, hogy a kormány a tanítói nyugdijjárulékot a békebelivel szemben ötszörösre emelte s a tanítói fizetéseknél a helyi hozzájárulásnak sokszor ötletszerű s önkényes megállapításával súlyos, szinte leküzdhetetlen teher elé állította a Dunántúl kicsiny református gyülekezeteit. A felekezeti viszonyokról szólva, a püspök sajnálattal említi, hogy felekezeti viszonyainak szemlélése nem mutatja azt, mintha e szerencsétlen nemzet minden felekezetének mindegyik tagja át volna hatva annak tudatától, mily végzetes helyzetben van az ország és nem ismeri föl azt, hogy ebből a helyzetből csak az erők összefogása és a vállvetett munka segítheti ki. Fájdalom — mondta a jelentés, — sokszor merülnek föl jelenségek, amelyek inkább széthúzásra, semmint összetartásra és a széthúzással inkább a nemzetfejlesztő erők lekötésére, semmint azok tömörítésére engednek következtetni. De megállapítja a jelentés azt is, hogy szerencsére, e jelenségekkel szemben rá lehet mutatni olyan örvendetes jelenségekre is, amelyek remélni engedik, hogy a bomlasztó erőknek nem sikerült nemzetrontó munkájukat végbevinni, mert abban megakadályozta őket a nemzet érdekeit helyesen mérlegelő, szélesebbkörü áttekintés. Örömmel számol be a püspök arról, hogy az egyházházak közötti kölcsönös békét célzó törekvései megértő fogadásra találtak mindenütt. Hivatalba lépését jelezte nemcsak az ágostai hitvallású evangélikus egyházkerületnél, hanem a római katholikus püspöki kar mindazon tagjainál is, akiknek egyházmegyéje a Dunántúlon fekszik. A bejelentésre — amelyben a püspök egyben jelezte készségét a hazánk és nemzetünk fölvirágoztatására irányuló törekvésekben való együttműködésre — oly válaszok érkeztek, amelyek e törekvés teljes megértéséről és a közös cél megvalósítására szolgáló együttműködés készséges előmozdításáról tesznek tanúságot. Püspök úr reméli, hogy kölcsönös megértés mellett sikerül majd kiküszöbölni a felekezetek érintkezéséből mindazt, ami eltávolodást idézhetne elő, egyben pedig megerősíteni azokat a kapcsokat, amelyektől az ország belső békéjének és ezzel együtt szellemi és erkölcsi erejének gyarapodása várható. Minden egyháznak elég gondot ad — mondja a jelentés — a háború és a rá következő idők okozta romok eltakarítása és azok helyében az újjáépítés munkájának végzése; saját maga ellen vét, ha erejét nem erre, hanem egymás elleni küzdelemre fordítja! A közgyűlés határozatai közül kiemeljük a következőket : Közgyűlés felkérte elnökségét, hogy a legnagyobb szükségben levő egyházak segélyezésére a kormánynál sürgős segélyt eszközöljön ki. Kerületünk segélyének lényeges emelését kéri. Egyházmegyéket felhívta, hogy a segélyre leginkább rászoruló egyházakról sürgősen jelentsenek. Felhatalmazta az elnökséget, hogy ezen egyházak részére a Baldaccy-alapból, esetleg rendelkezésre álló egyéb segélyekből megfelelő összeget folyósíthasson. Lelkészek korpótléka érdekében a kormánynál lépéseket tesznek. A tanítói nyugdíjjárulékokra nézve ajánlja az egyházkerület, hogy keressék meg a politikai községek elöljáróságát, hogy mint sok helyen történik, ezt a terhet vállalják magukra. A 30-nál kisebb népességű népiskolák tanítói állásainál lépéseket tesznek arra, hogy a theológiai tanfolyamon már pedagógiai tárgyakat hallgatott lelkészek szükség esetén tanítói tevékenységet fejthessenek ki. Örömmel értesült a közgyűlés a püspöki jelentésből, hogy Almásfüzitőn imaház épült és Keszthelyen biztosítva van a lelkészi állás megszervezése. A szórványok gondozására nézve kimondották, hogy az egyházmegyék tegyenek részletes javaslatot és keressenek olyan egyéneket a szórványokban, akikkel a lelkészi hivatal az állandó érintkezést könnyen fenntarthatja. Áz Új Énekeskönyvben foglalt új és régi szép magasztos énekek betanítására gyülekezeti énekkarok szervezése ajánltatik. Szűcs Dezső és Szűcs László espereslelkészeket lelkészi jubileumuk alkalmából közgyűlés is melegen ünnepelte. A külföldi francia és amerikai vendégekről örömmel emlékezett meg a közgyűlés. Az igazgatói címmel kitüntetett tanítókat közgyűlés üdvözölte. Tanítóink református szellemben való kiképzése érdekében az egyházkerületi tanügyi bizottság javaslattételre hivatik fel. , A pápai főgimnázium és a nőnevelő-intézet és internátus igazgatóinak, tanári karánakv közgyűlés elismerései fejezi ki a múlt tanévben kifejtett munkásságért. Dr. Kapossy Lucián 50 éves, dr. Lakos Béla és
