Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-10-19 / 43-44. szám

126. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP i 24. sok ismerősre tett szert, úgy, hogy e tekintetben is méltán tekint reá nagy várakozással egyházkerületünk. Különösen ismeri Hollandia, Németország, Svájc, Nagy­­britanniaés Amerika protestáns egyházainak életét, benső barátságban él a világ-protestantizmus sok vezető egyéniségével. Jellemzi őt az igazi vezérnek az a tulajdonsága, hogy munkatársait megbecsüli. Sok ember mindent maga akar elvégezni, Antal Géza ismeri a titkot, hogy kell embereknek megbízatást adni, hogy azok a teher alatt növekedjenek. Tudja, hogy sok munkásra van szükség és ő nevelte eddig is csendben, feltűnés nélkül a dolgozni akarókat. Buzdította, figyelmeztette, ha kellett intette, alkalom adtán hathatósan segítette a jóban igyekvőket. Ezek a püspöknek mint vezérnek a tulajdonságai. Mint ember telve van jóakarattal, megértéssel, segí­teni készséggel. Sokan áldják őt, mondhatnánk az egész országban, meri nem volt senki, akit, ha ügyes­bajos dolgaiban, hozzáfordult, elutasított volna. Való­ban betölteni igyekezett az apostol parancsát : „egy­más terhét hordozzátok“. Az a kis könyv, melybe az elintézni valóit írja bele, az tudná megmondani, hány embernek szerzett megélhetést, előrejutást, örömet és békességei, a viszontszolgáltatás minden várása és jutalma nélkül. , íme, Antal Géza megválasztásánál a gyülekeze­tek nem a jövendőt nézték, hanem a szemünk előtt lefolyt múltat. De ez a múlt egyúttal dicső remény­ségek záloga a jövendőre. Az, aki kisebb befolyású munkakörökben így szolgálta a közt, most, hogy el­hívták a legnagyobbra, amire egyházunk elhívhatja szolgáit, bizonyára még nagyobb örömmel és lelke­sedéssel szolgálja a régi eszményeket: Istent és Hazát. Szeretettel köszöntjük Főpásztorunkat, felajánljuk Neki igaz szívből fakadó közreműködésünket. Az Ur tegye áldoítá és gazdag gyümölcsöt termővé életét. Hirdesse az Élet Igéjét alkalmas és alkalmatlan idő­ben. Vegye mindig nagyobb mértékben igénybe Is­tennek örök erőit, melyekkel lehet egyedül maradan­dót alkotni. Pongrácz József. Dr. Antal Géza életrajza. Az új püspök Tatán született 1866 márc. 17-én A család őse, Antal Ambrus, 1662-ben Csallóközben, Feísőgelléren kapta érdemei elismeréséül a nemes­séget. Az édes atyja, Felsőgeiléri Antal Lajos, az ügy­védi pályán működött, felesége Nagy Júlia volt. Két fia közül az idősebb Lajos, tatai esperes, ászári lel­kész korában halt meg; leányai Berta és Irén, szintén papi családokkal jutottak rokoni összeköttetésbe, Berta a korán elhunyt Nagy Sándor szomódi lelkész fele­sége, két fiat adott a lelkészi karnak. Középiskoláit Tatán és 1878/79-tői Pápán vé­gezte. Korán kitűnt éles értelmével és írói képessé­geivel. A theologiát Pápán kezdte tanulni. Pápai diáksága alatt sokat dolgozott az Ifjúsági Képzőtár­sulatban, melynek évvégi pályázatain az első jutal­makat nyerte. A Nefelejcs c. ifjúsági lapnak szerkesz­tője volt. 1885-ben megnyervén a Stipendium Bernar­diriumot, az utrechti egyetemre ment, ahol három évet költött. Itt iskolatársa volt neki sok, ma jónevü holland lelkész és tanár között dr. Cramer, jelenleg utrechti egyetemi tanár, akinek a magyar ügy az utóbbi esz­tendőkben oly sok köszönettel tartozik. Közben, a nyári semestereken felkereste a tübingeni (itt barát­kozott össze Deissmannal, a világhírű berlini egye­temi tanárral), heidelbergi és berlini egyetemeket, mindenütt főleg theologiai és filozófiai tanulmányok­kal foglalkozva. Lelkészi oklevelét Pápán nyerte, bölcsészettudori oklevelet a bécsi egyetemen szerzett, még pedig ki­tüntetéssel. Doktori értekezése cime Die Modalität der Urtheiíe und die logische Grundlage der Wahrschein­lichkeitsrechnung. Németül irta meg még előbb fel­tűnést keltett értekezését a 19. századi holland böl­csészeiről (Die holländische Philosophie im XIX. ; Jahrhundert. Utrecht, 1888.). Doktori értekezését ma­gyarra fordítva, a budapesti egyetemhez nyújtotta be honosítás végett. Alexander Bernát nagy dicsérettel emlékezett meg a műről. 1888-ban pápai főgimnáziumunknál a vallás­­tanári állást foglalta el, de sok más tárgyat is tanított: magyar, görög, számtan stb. A Képzőtársulatnak pár évig tanár-elnöke volt. 1896-tól 8 évig volt a főiskolai köztartás vezetője, melyei oly mértékben fejlesztett, hogy az egyikévé lett az ország legelső ily irányú intézményeinek. 1898-ban, Kiss János nyugalomba i vonulása után theologiai tanárnak választották meg a rendszeres theologiai tanszékre, melyet 19 17-bcn a bölcsészet-neveléstani tanszékkel cserélt fel. 1909-ben kint járt Genfben a Kálvin jubiláns ünne pségeken. I 1904-től 1914-ig a kerületi és főiskolai gazdasági ; tanács elnöke volt, mini ilyen, sokat tett a főiskolai j könyvtár modern felszerelése érdekében, valamint i ajándékaival is nagyban emelte a könyvtár használ- 1 hatóságát. Az, hogy könyvtárunk a nagy theologiai j folyóiratok teljes sorozataival dicsekedhetik, az ő bő­­' kezüségének köszönhető; ő eszközölte ki a Múzeumok j és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségénél is a tete- I mes rendkívüli segélyt, mellyel sok hiányt lehetett pótolni. Mint gazdasági tanácselnöknek, egyik legnagyobb érdeme a Gellérí Szabó János örökség megszerzése; a regénybe illő bűnügyet az ő gyorsasága és erélye juttatta \z igazságszolgáltatás kezébe és szerezte így meg többek között a pápai főiskolának is egyik leg­nagyobb alapítványát. Á főiskolai nyomda fejlesztése és kellő munká- I val ellátása is egyik gondját képezte. Az 1914-iki püspökválasztásná! nevét komolyan | emlegették, de ő akkor kitért a megtiszteltetés elől és a főjegyzői széket foglalta el. I A konvent különböző bizottságaiban élénk részt vett, az egyetemes tanügyi bizottságnak egy évtized­nél tovább előadója, a Parochiális könyvtárbizottság­nak szintén előadója, a Ref. Egyházi Könyvtár válla­latnak alapítója és szerkesztője volt s e vállalat eddig megjelent összes kötetei az ő szerkesztésében láttak napvilágot. 1905—906. évben a konvent megbízásából az Északamerikai Egyesült Államokban levő magyar ref. gyülekezeteket látogatta meg s tapasztalatairól a kon­­venthez tett jelentésén kívül Tanulmányok c. könyvé­ben számolt be. Pápa város képviselőtestületének, Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának év­tizedeken át tagja, a város pénzügyi bizottságának előadója volt s a törvényhatóság különböző bizottsá­gaiban, köztük a közigazgatási bizottságban tevékeny

Next

/
Thumbnails
Contents