Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-13 / 2. szám

6. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1924.

ban inkább a másik oldalt — az amerikai testvéregyház oldalát óhajtjuk kissé megvilágítani.

Egész röviden összefoglalva, a mi egyházaink összeköttetése a Ref. Church-el még a nyolcvanas évek végére nyúlik vissza. Akkor kezdett a magyar bevándorlás növekedni s a pittsburghi magyar ref. bányászok keresztelés, temetés meg esküvő alkalmával kezdték fölkeresni a névre is legrokonabb (Reformed) egyház lelkészeit. így történt, hogy 1890-ben dr. John H. Prugh, pittsburghi lelkész felhívta a magyarokra, mint az egyedül prot. keleteurópaiakra, a Board of Home Missions figyelmét. így jöttek ki az első misszionáriusok s így kezdődött meg az a munka, mely az Egyesült-Államok legnagyobb arányú protestáns bevándorolt —■ missziójává nőtte ki magát.

A Ref. Ch. magyar gyülekezetei még nem élnek olyan fejlett egyházi életet, mint a betiszülött amerikaiakból állók. Sajnos, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy általában soká éri el a mi népünk az áhítat, józanság, mértékletesség és a tiszta, egészséges életrevalóság olyan fokát, amelyen ma az amerikai prot. keresztyének általában állanak. Mindamellett nem vagyunk mostoha gyermekek. Sokat nem tudnak rólunk, nevünket (hogy „magyar“) nem tudják jól kiejteni, de szeretnek bennünket. Dr. Sonders, a magyar munka régi vezetője, nemrégiben adott ki egy érdekes könyvet „The Magyars in America" címmel, azonkívül a kisebb füzetek egész sorozata végzi a „felvilágosító“, de legalább is megismertető munkát amerikai testvéreink között. A múlt nyáron az összes missziói konferenciákon külön előadás-sorozatokat tarttattak a magyar népről, történelemről s az amerikai magyar problémákról, melyekhez alap- és segédkönyv gyanánt dr. Sonders fentemlített könyve szolgált. Az előadók egyes kiválóbb magyar lelkészek voltak, u. m. Azary János daytoni lelkész (Ohio) Bethany Parkban, Indianapolis mellett, Bogár Lajos toledói lelkész Tiffin, Ohioban, Kovács Ferenc bloomfieldi tanár Collegeville, Pa-ban és Vasváry Ödön pittsburghi lelkész a Kiskiminetas, Pa-ban tartott konferenciákon. Lelkes érdeklődés és a szeretet megnyilvánulásai kisérték őket.

Az amerikai magyar — ha már végleg Amerikába szakad — tartsa meg szivét magyarnak, ne felejtse el vérző faját, szenvedő hazáját, de új hazájával szemben is teljesítse kötelességét: fejlessze ki magát úgy, hogy e nagyszerű, új világnak hasznos polgára lehessen. így használ legtöbbet az elhagyott, szegény óhazának is.

Ebben a tekintetben legnagyobb segítségünkre van a Ref. Church missziói munkája. Ez az egyház minden figyelmét a magyarokra koncentrálja, nemcsak Amerikában, de Európában is mind fokozottabb mértékben. Felismerik, hogy a magyar ref. egyháznak múltja és jelenje egyaránt inspiráló és felelőssségre ébresztő; földrajzi helyzete pedig a világot misszionálni akaró(l) protestáns keresztyénség egyik legfontosabb stratégiai pontjává teszi. Ebben a tudatban dolgoznak velünk, értünk és segítenek bennünket, ha mi nem dugjuk fejünket a sivatag homokjába. Jó volna, ha mindnyájan ráébrednénk, hogy mit jelent az: élni s e világba küldve lenni. Gyönyörű feladatok állnak előttünk. Elég erősek, elég hívek leszünk-e hozzájuk ? . ..

Ne zárkózzunk el. Lépjünk ki a világba. Tapogassunk a sötétben és testvérkezet fogunk megszorítani, kik reánk várnak. S a mi hivatásunk nagy. Miért ne tudnánk mi magunk is hozzá nőni ? . . .

Tóth Kálmán.

IRODALOM.

Forgács Gyula: Agenda és Konfirmációi Káté. Alapára: T80 K.

A konfirmációi oktatás kétségkívül egyik legfontosabb ügye egyházunknak vitális érdekeink fűződnek hozzá. Épen ennek belátása folytán mind többen és többen érzik és hangoztatják, hogy a konfirmációi oktatásra az eddiginél nagyobb gondot és több időt kell fordítanunk. Az az, e konfirmálás idejét az eddig szokottnál néhány évvel hátrább kell tenni, hogy a konfirmandusok érettebb korban és alaposabb előkészítés után tehessenek vallást hitükről. így több reményünk lehet afelől, hogy a felnövekvő nemzedék öntudatos református fog lenni, jobban tud lelkesedni egyházáért és buzgóbban fog igyekezni a keresztyén élet gyakorlására. Ennek a célnak elérését kívánja szolgálni Forgács Gyula kiváló lelkésztársunk fenti munkája által. És véleményünk szerint derekasan meg is oldotta feladatát. Az ágenda részben 1 —126 1. a sarkalatos hit- és erkölcsi igazságokat tárgyalja kiegészítve a Szentirásról, az imádságról és az ezekről való szükséges tudnivalókkal XVII fejezetben: I. Az üdvözítő hit. II. Az Isten megváltó munkája. III. Jézus élete. IV. A megtérés és az újjászületés. V. A tízparancsolat. VI. A megszentelődés. VII. A keresztség. VIII. Az úri-szentvacsora. IX. Az üdvözítő vallás és az anyaszentegyház. X. Az apostoli hitvallás. XI. A két főhitvallás könyvünk. XII. Egyházunk tagjainak jogai és kötelességei. XIII. A bibliáról. XIV. Az imádság. XV. Az ének. XVI. Lelkigyakorlatok, a XVII. fejezetben imádságokat ad és végül az egész anyagot egy kátéban foglalja össze (133—151 1.) függelékül a bibliai szavaknak és kifejezéseknek magyarázata van csatolva.

Az egész munka katechetikai és pedagógikai szempontból egyaránt értékes munka. Értékét emelik az egyes igazságok tárgyalásánál a jól megválasztott szentirási helyek, — valamint a fejezetek végén felvetett kérdések, amikkel a tárgyalt igazságok jelentőségét kiemeli s a növendékeket gondolkodni készteti. Nyelvezete világos, érthető és folyékony, a nagy és súlyos igazságokat könnyedén és mégis mélyrehatóan és meggyőzően tárgyalja. Lelkésztársaink figyelmébe jó lélekkel és a legmelegebben ajánljuk ezt a kis munkát. Még csak annyit, hogy a munka ízléses kiállítása a tahitótfalui Sylvester nyomdát dicséri.

Csite Károly prot. írónak pályadíjjal kitüntetett „Rozika" cimö gyermek-története most jelent meg csinos kemény kötésben, színes képekkel díszítve. Ára 2500 korona. Gyermekek részére olcsó és szép újévi ajándék. Kapható a szerzőnél Körmenden.