Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-11 / 18-19. szám

1924. BELMISSZIÓ, 59. oldal. közgyűlésen a tagok nem jelennének meg határozat­­képes számban, a 8—30 napon belül ugyanazon tárgysorozat mellett újra összehívandó új közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Alapszabálymódositás, más egyesületbe való olva­dás, valamint az egyesület feloszlása és ez esetben a vagyon hovaforditása tárgyában egybehívott közgyűlés határozatképességéhez azonban a szavazásra jogosított tagok kétharmadának jelenléte és az e tárgyban hozott határozatok érvényességéhez pedig a jelenlévők legalább kétharmadának hozzájárulása szükséges. E határozatok végrehajtás előtt a m. kir. belügyminiszterhez íelter­­jesztendők. A közgyűlés tárgyai: a tisztikar, választmány, számvizsgáló bizottság és az esetleges egyéb önkor­mányzati szervek tagjainak és póttagjainak, valamint azoknak a képviselőknek a megválasztása, akik által az egyesület az Ifjúsági Keresztyén Egyesületek (köz­használatban Keresztyén Ifjúsági Egyesületek) szövet­ségével szemben fennálló jogait gyakorolja. A válasz­tások 3 évre szólnak, kivéve a számvizsgáló bizott­ságot, amelynek tagjai egy évre kapják megbízatásukat. Ha az egyesület nagyobb arányú fejlődése esetén önkormányzati szerveket létesít, ezeknek szervezetét és működési körét részletesen kell szabályozni. E szabályo­kat azonban törvényszerű alapszabály módosítási eljárás kapcsán az egyesület alapszabályaiba be kell olvasztani. A költségvetés és zárszámadás letárgyalása. A felelős számadók részére a felmentvény megadása és minden vagyoni ügynek végső fokon való elintézése. Az egyesület fizetett alkalmazottai javadalmazá­sának megállapítása, ezek megválasztása és az egye­sülettel kötött szerződésük megerősítése, valamint az egyesület kötelékéből való kizárása vagy elbocsátása a választmány javaslata alapján. Az utóbbi esetben az elnök rendkívüli közgyűlést tartozik Összehívni. A választmány hatáskörét meghaladó fontosabb szerződések és különösen az egyesület vagyonállagát érintő minden jogügylet elhatározása és jóváhagyása. A választmány megfellebbezett határozatainak felülbírálása. A tagok indítványainak tárgyalása. Az egyesület feloszlása esetén való határozat­hozatal és döntés a vagyon hovaforditása felől. Más egyesülettel való összeolvadás elhatározása. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely­ben a közgyűlésen résztvevő és szavazásra jogosult tagokat névszerint fel kell sorolni. A jegyzőkönyvet a jegyző vezeti. A jegyzőkönyv akkor válik hitelessé, ha azt a jegyzőn kivül az elnök és az elnök által a gyűlés elején kinevezett két hitelesítő tag aláírja. (Vége köv.) Figyelmeztetés. Ezeken az alapszabályokon változtatni nem szabad, akár városban, vagy akár a legkisebb faluban is alakul a Keresztyén Ifjúsági Egyesület. Mindenütt annyi eszközt hasz­nálnak fel céljai megvalósítására, amennyi éppen lehetséges. 1. §. Az egyesület cime nagy városokban csak Keresztyén Ifjúsági Egyesület lehet. Kis városokban és falvakban lehet Református vagy Evangélikus K. I. E. a cime. A jelvényeket a K. I. E. világbizottsága árusítja Pénz­ügyi helyzetünk állandósulása után az országos titkár gondos­kodni fog, hogy kellő számban álljanak a tagok rendelkezésére. Pecsétnyomókat az országos titkár utján lehet rendelni. 9. §. A pénzünk állapotára való tekintettel ajánlatos minél rövidebb időre megállapítani a tagsági díjakat. Az ala­kulás idején való viszonyok azonban mindenesetre irányadók. 12. §. A választmányba a választott tisztviselők számá­nál két vagy három taggal több választandó. Póttag lehet 2 vagy 3. Ha a munkálkodó tagok száma növekszik, arányosan növelhető a választott választmányi tagok száma is. Az utalványozható összegek az egyesület várható anyagi erejéhez mérten állapíthatók meg. Ha valahol K. I. E. akar alakulni, ezt az alapítók azon­nal jelentsék be az országos titkárnak, hogy vele a szükséges dolgokat és feltételeket előre és előzőleg meg lehessen sze­mélyesen vagy írásban tárgyalni. Minden olyan helyre, ahol az alakulás előzetes tárgya­lások után történik, az országos titkár személyesen elviszi vagy elküldi az alapszabályokat és egyéb iratokat készen kellő számú példányban. — Az országos titkár cime: Megyercsy Béla Budapest. Vili., Főherceg Sándor utca 28. A Keresztyén Ifjúsági Egyesületeknek hatalmas világ­szövetsége van, amelybe a magyar szövetség és ennek révén az összes magyar K. I. E.-k is beletartoznak. Ennek azonban feltételei vannak. E feltételeknek és a speciális hazai viszo­nyoknak a lehető legteljesebb kiegyenlítése céljából a magyar K. I. E. Nemzeti Bizottsága a következő, a világbizottság által is elfogadott határozatot hozta: 1. A K. 1. E-i munka önálló. Minden egyéb társadalmi alakulattól vagy szövetségtől teljesen független. Alosztálya sem­miféle társadalmi szövetségnek vagy egyesületnek nem lehet. Önálló, saját, belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályokkal kell birnia, amelynek magában kell foglalnia a párisi alapot. (2 §.) 2. A K. I. E.-i munka az ifjúság munkája az ifjúságért és Isten országáért. 3. Miután azonban Magyarországon K. I. E. munka, kü­lönösen kis városokban és falvakban a gyülekezeteken kivül el sem képzelhető és miután vezetői a legtöbb esetben lelké­szek és egyházi alkalmazásban lévő tanítók, ezeken a helye­ken alapíthatók a gyülekezetekkel egészen szorosan együttmű­ködő K. I. E-ek, de ezek neve is csak Református Keresztyén, vagy Evangélikus Keresztyén ifjúsági egyesület lehet. A párisi alapot (2. §.) be kell iktatniok alapszabályaikba és ki kell mon­­daniok, hogy más felekezetű fiatalembereket is felvesznek be­irt tagjaik sorába. Ez a körülmény azonban egyáltalában nem hozza magával azt, hogy az illető ref. vagv ev. K. I. E. a maga munkájának szellemén bármit is változtatni köteles legyen. 4. A K. I. E. Szövetsége felekezeíközi. Titkáraitól és alkalmazottaitól kizárólagosan felekezeti munkát követelni nem lehet, sőt kötelesek a titkárok és alkalmazottak bármelyik fele­­kezethez tartozó K. I. E-ben szolgálni. A szövetség lapjai, ki­adványai és konferenciái egyetemes, bibliai keresztyén irányúak. A Nemzeti Bizottság ezekhez még a következőket fűzi hozzá : A szövetségbe csak olyan egyesületeket vesz fel, amelyek a fenti követelményeknek megfelelnek s amelyek kellőképen biztosítják a Szövetséget arról, hogy helyiségeikben semmiféle kártya- vagy más szerencsejátékot meg nem tűrnek, szeszes­italt sem ingyen, sem pénzért ki nem szolgáltatnak, táncmulat­ságot, tánciskolát sem helyiségeikben, sem azokon kivül nem rendeznek és amelyeknek vezetője személyében és életében Jézus Krisztusnak határozott és bizonyságtévő követője. Képek a református belmisszió mezejéről. 2. kép. Papi típusok. Ha az anyaszentegyház szívverésének megujúlá­­sáról beszélünk, akkor lehetetlen ezt a kérdést elvá­lasztani a lelkipásztori státus jellemének kérdésétől. A róla való elmélkedés két vonala nem is párhuzamo­san halad, hanem szinte összeérő vastagvonaluságnak, azaz egy kérdésnek minősül az erősen látó szem előtt. Amikor a múlt év egyik őszi napján Czeglédy Sándor és Vass Vince dr. egyházkerületi belmissziói lelkészek látogatásukkal tisztelték meg gyülekezetemet s beszédeikben a gyökeres ref. vallás tisztító harang­hangjait hallottam búgni: hallgatagon efc a téma fog­lalkoztatta agyamat: papi típusok. S úgy jelent meg előttem ez a fogalom, mint egy többkarú polip, mely az egyház testén él. Nem érzem magamat hivatottnak arra, hogy a papi típusok jellemrajzát különös sajá­tosságaikkal egymással szembeállítsam s Ítéleteket Írjak a fejük fölé, de ahhoz sincs lelkiismeretem, hogy a különböző típusok, mint a lelkészi status színes mozaikszerkezetének egyes darabjai mellé értékjelző táblákat állítsak. Meggyőződésem azonban az, hogy inkább szerencsétlenség, mint szerencse, hogy még az egyházmegye kötelein belül sincs meg semmiféle

Next

/
Thumbnails
Contents