Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-27 / 16-17. szám
56. oldal. BELM1SSZ1Ó. 1924. MÚLTÚNKBÓL-■•«■-- t - - - -...- - r- .T-T..r -■ -t - ^ - ■» - r».f t ■ - - - ■ Vasárnapi iskolai lecke A presbiterek tisztének részeiről. Kik a boldogok Jézus szerint. 1. A presbitereknek azért legelsősorban vigyázniok és minden munkájukat arra fordítaniok kell, hogy az ő reájuk bízattatok Ecclesia, bizonyos renddel igazgattassék és arról kiadattatok minden törvények kiktől kiktől szorgalmatossan megtartassanak. Ismét 2. hogy valakik a Lelki pásztorok és Egyházi szolgák között rendeletien magaviselők, azok ellen tudakozzanak és egyenként, avagy magános intéssel, avagy a Presbitereknek és Lelki pásztoroknak közönséges gyülekezetekben mértékletes megfeddéssel avagy ha mikor az szükség kivánnya, ugyan megzabolázással is útban igazíttassanak. 3. Ha penig valami új dolog támadánd, azoknak tisztek tartja, hogy a ma elérkező avagy már jelen levő gonosznak idejekorán ellenek állyanak rendelvén tudniillik olly törvényt, melly az igaz vallásnak tetzéseivel és a szeretettel szintéden szinte egyezzen, de úgy hogy se az lelki-ismeretnek nyakára iga ne vettessék, sem a törvényeknek sok voltával, vagy el ne burittassék az Ecclésia, vagy az Isteni tisztelet babonasággá ne vállyon. Mint az ő helyén ezt megfejtegettük. Akar az majd elérkező gonosz olyan légyen, hogy magok is Önként azt meg orvosolhassák, akar az töb Lelki-pásztoroktól és Egyházi szolgáktól kellessen annak eligazítására tanátsot kérdeni, hogy közönséges íanáísból, az a közönséges dolog kiszolgáltassák. Holot csak egy a közönséges, azaz mindenfelé kiterjedő Ecclésia. 4. Továbbá hogy az Ecclésia minden akadály nélkül tovább terjedhessen (mely nem lehet hanem ha az Istennek igéié tisztán és szorgalmatosán táníttatik, a sacramentumok tisztán kiszolgáltatnak, az Ecclésiai jók vesztegetés nélkül ki-osztogattatnak és végezetre hanem ha az Ecclésiai fenyíték megtartatik), a presbiterek majd kiváltképen való tisztek, hogy a meg hóit Lelkipásztorok, Egyházi szolgák, Diakónusok helyében, újabban annak a tisztnek véghezvitelére illendő embereket válasszanak mind annyiszor, válamennyiszer szükségük lészen. Minémüeknek kell penig (amennyire lehet) az elválasztandóknak lenni a szent Lélek tellyessen és világossan le irta. Tsel. 6. 3. 1 Tim. 3. 2. 3.4.6. 7. és 5. 9. 10. Tit. 1. 6. 7.8. 9., kinek hitelre való méltóságát fel-bomolhatatlannak lenni itéllyük. Tarcal-tordai hitvallás 1562—63. XXIV. art. Tudakozzátok az írásokat Április 28. esc/. 1619-40. U. é. 97s. 237. R. CXXXVs. „ 29. Ap. csel. 191-22. U. é. 89 s. R. 72 4. „ 30. Ap. csel. 1923-40. R. XXXIII5. Május 1. Ap. csel. 23. U. é. Ills. Vs. „ 2. Ap. csel. 24. U. é. XCIe. CXLVh. s. „ 3. Ap. csel. 25. U. é. CXVIIIs. *. , 5. I. Timotheus 6. U. é. 96 4. 160 s. R. 135*. 137 7. , 6. 11. Korinth. 8. U. é. 95s. 1454. 1735. R. 1224. 1526. „ 7. Ap. csel. 26. U. é. I. , 8. Ap. csel. 2016-38. U. é. 9710. CXXIIs. , 9. II. Timotheus 4. U. é. 237 o. R. 671«. » 10. II. Korinth. 11. U. é. 195*. R. 163*. XCI. Máté V í—u. Aranymondás: Máté V«. Hol találhatódé boldogságról szóló tanítás? Kiknek mondotta az Úr a hegyi beszédet ? Hogyan tanította a kőréje gyűlt sokaságot? A zsidó szónokok szokása szerint magaslaton ülve. Mi volt e beszédjének tárgya ? A keresztség rövid foglalata. Mi jellemző e beszédre ? Tömörsége, életből vett példái. ... Mózes két kőtáblára irt törvényt hozott, az Úr szivünk táblájára akarja feíirni a boldogság szelíd igéit.. . Miben áll jézus tanítása szerint az igazi boldogság? Nem a körülményekben, de a jellemben. Mik a jelei az igazi boldogságnak ? Alázatosság, bánat, szelídség, az igazság után való éhség, irgalmasság, tisztaság, békességre való törekvés s üldözésekben való megállás. Mit jelent lelki szegénynek lenni? Istenre bizni egyedül magunkat, kegyelmétől várni üdvösségünket. Lelki szegény — alázatos. Mi tehát boldogságunk első feltétele? Alázatosság. Mit igér az Úr az alázatosoknak? Mit jelent a mennyeknek országa? Lelkűnkben Kr. életét és ennek megérzését. A mennyeknek ezen országa az alázatosság fundamentumán épülr fel. Milyen fajta szomorúságot mond az Úr boldogítónak? A bűnök miatt való bánat mit szerez? Milyenné teszi a megvigasztalódás az embert? Kinek az adománya ez az erő? A Szent Lélek ezen munkáját ki indítja meg bennünk? Mi hajtá Kr. szivét hozzánk? Bűneink megsiratása. Kiket tart még az Úr boldogoknak ? Mi különbség van a szelídek és alázatosok között? Az alázatosság kivel szemben való érzületünket jelzi ? Gyengeség-e a szelídség? Kr. szelíd, de a bűnnel szemben nem gyenge, Pál szelidlelkü, de az üldözések között erőslelkü. Mit bír örökség gyanánt a szelíd ember már a földön? Megelégedést s ezáltal az egész földet bírja. Micsoda az igazság után való vágyódás ? A lelki életnek ez alapját minek nevezi az Úr? Az éhség és szomjúság minek az alapja ? A lelki éjét növekedésének igazság az alapja. Mit igér az Úr az igazságot éhezőknek és szomjuhozóknak ? Mit jelent az, hogy ok megeléglttetnek ? A kér. életnek mi a jellegzetes mutatója ? Hol kell kitűnnie az irgalmasság erényének? E bűnös, bánattal és nyomorral telt világban. Kiket mond az Úr szintén boldogoknak ? Hogyan lehet egy szív tisztává? Mit jelent az, hogy a tiszta szivüek az Istent meglátják? Egyedül a tiszta szivü képes megismerni Istent. A tiszta szív átlátszó kék égbolt, melyen át Isten csodás világába pillanthatunk bele. Hol csinálhatnak elsősorban békét Kr. követői ? Saját szivük békességét mi által mutathatják meg. ? Másokkal is békességben iparkodnak lenni. Mi a békesség csinálásnak legmagasabb foka ? Ha Isten s ember között csinálunk békét, ha bűnöst Kr.-hoz vezetjük. Miknek nevezi az Úr á békességre igyekezőket ? Az Isten gyermekei kiknek a természetét öltözik fel ? Mit kell szenvedni Kr. követőinek hűségükért ? Látjuk az első keresztyének üldözéséről, az üldöztetésekről, mit ma is szenvedni kell a ker.-nek. Mit igér az Úr az üldöztetések között híven megállónak ? Mint a lelki szegényeknek is, a mennyeknek országát. Hát mi megpróbáltuk-e e jellegzetes kér. erények alapján kialakítani magunkban is a Kr. képét?