Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-13 / 14-15. szám

50. oldal. BELMISSZIÓ. 1924. I Akinek van eszménye és látomása, az nem tehet mást, harcolnia kell eszményeiért. Akinek nincs, nem érti ezt a harcot, mint ahogy a földön fekvő és ide­­oda rugdosott kő nem érti meg, hogy a madár repül. Nő- és leányegyesületek. Több oldalról fordultak hozzánk, hogy küldjünk alapszabályokat meglevő, vagy megalakítandó nő-, vagy leányegyesületek részére. Minthogy egy minden esetre érvényes alapszabályt úgy se küldhetnénk, leg­helyesebbnek tartottuk leközölni a Lorántffy Zs. egy­let alapszabályait. Ez irányadóul szolgálhat. Természe­tesen a háború előtti, vagy a budapesti vonatkozású részek a mai, illetve a helyi körülményeknek meg­felelően módosítandók. A »Lorántffy Zsuzsánna-Egylet* alapszabályai. I. Szakasz. Az egylet cime, célja, eszközei és jövedelme. 1. §. Cim és székhely. Az egylet cime: „Lorántffy Zsuzsánna-Egylet®. Székhelye: Budapest. 2. §. Az egylet célja. Az egylet célja a keresztyén erkölcsi- és hitélet fejlesztése elsősorban a nők és gyermekek között, különösen a könyörülő és segítő szeretet gyakorlása által. 3. §. A fenti célnak eléré­sére az egylet eszközei: 1. Összejövetelek, előadások tartása különösen nők részére. 2. Szegénysorsuak segélyezése és gondozása. 3. Betegek ápolása, kórház vagy szanatórium felállítása útján is. 4. Keresztyén szellemű közhasznú intézmények létesítése és fenn­tartása nők részére (otthonok, pályaudvari misszió, cselédvédelem és hasonlók). 5. Árvák és elhagyatott gyermekek gondozása. 6. Vasárnapi iskolák fenntartása gyermekek részére. 7. az egylet célját szolgáló iro­dalmi művek, időszaki lapok kiadása és terjesztése. 4. §. Az egylet jövedelme. Az egylet a következő jö­vedelmi forrásokból tartja fenn munkáját: a tagok járulékaiból, adományokból, alapítványok és tőkésí­tendő adományok kamataiból. ÍI. Szakasz. Az egylet tagjai. 5. §. A tagokról általában. Az egylet tagjává lehet mindenki, aki Jézus Krisztust Megváltójának ismeri s az Idvezítő paran­csolatainak teljesítésére komolyan törekszik. 6. §. A tagok minősége és kötelezettségei. A tagok négyfélék, úgymint : a) alapító tagok, akik az egylet pénztárába egyszersmindenkorra legalább 200 koronát fizetnek ; b) pártfogó tagok, kik évenként legalább 20 koronát fizetnek; c) rendes tagok, kik évenként legalább 4 koronát fizetnek; d) pártoló tagok, kik évenként leg­alább 1 koronát fizetnek. A tagok kötelesek az ön­ként elvállalt munkát végezni, tagsági díjaikat pontosan befizetni s őrködni, hogy az egyesület komoly és ha­tározott keresztyén szellemben vezettessék. A tagsági kötelezettség három évre terjed. Férfiak csak alapító, vagy pártfogó tagok lehetnek. 7. §. A tagok jogai. A tagok általában a közgyűlésen tanácskozási és szava­­zati joggal bírnak, de az igazgató-választmányba csak alapító, pártfogó és rendes tagok választhatók. III. Szakasz. Az egylet szervezete. 8. §. Az egylet szervezetéről általában. Az egylet ügyeit a közgyűlés, az ezáltal választott tisztikar és választmány s az utóbbi által kiküldött bizottságok intézik. 9. §. A közgyűlésről. Közgyűlés rendesen évenként egyszer tartatik, rendkívüli esetekben azonban 15 tag kívána­téra, vagy ha az elnök szükségesnek tartja, ezenkívül is tarthat az egylet rendkívüli közgyűlést. A tagok összehívása meghívó útján történik. A közgyűlés a) felülvizsgálja az egylet működését, vagyonának keze­lését s a segélyekre vonatkozó intézkedéseket, vala­mint az igazgató-választmány eljárását; b) a választ­mány hatáskörét szabályozza; c) a választmány által eléje terjesztett ügyeket elintézi, illetve az elintézésre nézve határozatot hoz; d) megválasztja és felmenti a tisztikart és a választmányt; e) az alapszabályokat, amennyiben szükséges, módosítja ; f) határoz az in­gatlan vétele, eladása és megíerheltetése tárgyában. Az alapszabályok módosítására vonatkozó határozat jóváhagyás végett a m. kir, belügyminisztériumhoz mindenkor felterjesztendő. A közgyűlésen a jelenlevők többsége határoz. A közgyűlés jegyzőkönyveit az el­nök és az általa felkért két tag hitelesíti, 10. §. A tisztikarról általában. Az egylet tisztikara áll a követ­kezőkből: 1. elnök, 2. másodelnök, 3. alelnök, 4. titkár, vagy titkárok, 5. pénztáros, 6. ellenőr, 7. misszionárius, 8. ügyész s ezenkívül az egylet külön­böző munkaágainak vezetésére alkalmazott tagok. Az egylet tisztikarát három évre választja a közgyűlés, kivéve azokat az alkalmazott tisztviselőket, kiknek állása állandóbb jelleggel bir. 11. §. Az elnök, másod­elnök és alelnök hatásköre. Az elnök vezeti a köz­gyűlés és a választmány tanácskozásait, képviseli az egyesületet más egyesületekkel és hatóságokkal szem­ben ; rendkívüli fontos és sürgős esetekben joga van rendkívüli közgyűlést összehívni. A másodelnök és az alelnök az elnök akadályoztatása esetén végzi az el­nöki teendőket. 12. §. A titkár teendője. A titkár szerkeszti a jegyzőkönyveket, vezeti az egyesület iro­dáját, az elnökkel egyetértőleg közzéteszi az egyesü­letre vonatkozó hirdetményeket, irányítja az egyesület munkájának olyan ágait, melyek számára az egyesület nem alkalmaz, vagy nem biz meg külön munkásokat. Minden közgyűlés elé jelentést terjeszt az egyesület életéről. Több titkár választása esetén a választmány rendelkezése szerint oszlik meg közöttük a munkakör. 13. §. A pénztáros és ellenőr teendője. A pénztáros átveszi a tagsági és egyéb járulékokat, adományokat, alapítványokat és bármilyen az egylet tulajdonába jutó vagyont; kezeli a választmánytól nyert utasítá­sokhoz képest az egyesület pénzeit és egyéb értékeit; kifizeti a kifizetendő összegeket s az egyesület va­gyonát biztos helyre elhelyezi; felügyel az egyesület egyes ágainak és intézményeinek külön pénzkezelé­sére. A pénztáros köteles egyszer évenként a közgyű­lésnek, a választmány kivánatára pedig annak bármi­kor a számadást bemutatni. Az ellenőr felügyel a

Next

/
Thumbnails
Contents