Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-28 / 4-5. szám
16. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1923. tatását, aki a belmissziói iskolát is elvégezte. c) Úgy a pápai, mint a csurgói főgim-. náziumban a Magyar Cserkészszövetségbe való belépéssel, annak szabályai és a cserkészet történetében kialakult komoly valláserkölcsi alapon vezetve megindítandó a jellemképzés terén oly kiváló eredményeket felmutató cserkészmunka. d) Mindegyik intézetünkben a téli hónapokban az ifjúság lelki szükségletének és érzelmi világának megfelelő ifjúsági istenitiszteletek tartandók. Mindezen munkák bevezetéséről és azok eredményéről az illetékes tanárkarok minden iskolai év végén külön jelentést küldjenek az egyházkerületi belmissziói bizottság útján az egyházkerületi közgyűlés elé. 7. Előadó elmondja, hogy már most is szükséges volna bizonyos állandó tájékoztatás a munkát végzők számára, az első év alapvetése után pedig egyenesen olyan munkák lesznek meginditandók, amelyeknek végzése csak megfelelő vezérkönyvek kiadásával válik lehetővé. Indítványozza, hogy mivel ilyen vezérkönyvek kiadása a mai viszonyok között lehetetlen, a Dunántúli Protestáns Lap bővíttessék ki félivvel, amely féliv, mint a lap állandó belmissziói melléklete, műhelyül és segédeszközül szolgáljon a lelkészek számára, hozva a belmissziói bizottság határozatait, útmutatásait, vasárnapi iskolai és bibliaköri vezérfonalakat, vallásos esték programmját, előadásvázlatokat s a belmissziói munkák módszerére és eszközeire vonatkozó tájékoztatásokat. Bizottság az indítványt elfogadja és kimondja a belmissziói mellékletnek az ősszel leendő megindítását. 8. Bizottság elsősorban is a gyermekek közötti vallásos nevelő munka megindítását tartván szükségesnek, felkéri az elnökséget egy vasárnapi iskolai tanfolyam előkészítésére és megrendezésére. 9. A belmissziói munkák minél gyakoribb ismertetését és megbeszélését tartván szükségesnek, bizottság elhatározza, hogy az egyházkerületi közgyűlések alkalmával a szokásos értekezletek helyett a belmissziói bizottság tart értekezletet. 10. A belmissziói célokra kilátásba helyezett amerikai segély megérkezése esetén a bizottság első sorban egy utazó belmissziói lelkész beállítását tartja kívánatosnak, akinek időközi beállítására az elnökséget felhatalmazza. 11. Lie. Rácz Kálmán biz. tag ismertetve a budapesti szociális és belmissziói iskola működését és annak jelentőségét, indítványozza, hogy az iskola elvégzésére vállalkozó tanítónőket a gyülekezetek erre az időre szabadságolják. Bizottság felhívja a gyülekezeteket, hogy amennyiben ilyen kéréssel fordulnának hozzájuk a tanítónők, mivel ez elsősorban a gyülekezetekre hozna áldásos gyümölcsöket, a kérést jójndulatulag támogassák. 12. Több tárgy nem lévén, elnöklő püspök úr köszönő záró szavai után a gyűlés véget ért. Kmft. Jegyzetté: Dr. Vűss Vince előadó. Útmutató a gyülekezeti belmissziói bizottságok megalakítására és munkarendjére. Az anyagi nyomorúság és a lelki megrázkódtatások e szomorú korában, amikor a hitetlenség és erkölcstelenség pusztító hatásai mind nyilvánvalóbbakká válnak, mélységes alázattal kell bevailanunk, hogy egyházi törvénykönyvünknek a gyülekezeti életre vonatkozó része a legtöbb helyen végrehajtatlanul maradt. Ezért törhetett be egyházunk falai közé oly sok ellenség, amelyek most békételenséget és felfordulást szítanak a gyülekezetekben. Isten iránt való hálával kell megemlékeznünk arról, hogy amit a gyülekezet hivatott szerve, a presbitérium igen sok esetben elmulasztott, azt több helyen részben a magára hagyatott lelkész személyes buzgósága, részben a hívek önkéntes egyháztársadalmi tevékenysége oly sikeresen tudta pótolni, hogy az utóbbi évek minden szennyet felkavaró kegyetlen vihara sem volt képes annyira meggyengíteni a szivek mélyén szendergő ősi evangéliumi hitet, hogy a jövő miatt kétségbe kellene esnünk. Az építő munka folyamatban van s az a szerv, amit az egyházkerületi közgyűlés 20/1922. számú határozata létrehozott, arra van hivatva, hogy ezt a munkát az egyházkerület egész területére kiterjessze, céltudatosan irányítsa és hathatósan támogassa. A munkának azonban a gyülekezetekben kell lefolynia. Itt vannak a mi híveink, múltúnk letéteményesei, jövendőnk biztosítékai. A beimisszió névvel ellátott munkák eredetüknél és természetüknél fogva önkéntes és szabad munkák, amelyek mindenütt az egyházak megújhodására vezettek. Hogy ezt a munkát az egyházak is felvegyék a maguk hivatalos életműködésébe, az igen sok esetben hosszú és nehéz küzdelmek árán valósult meg. Isten iránt való hálával kell megállapítanunk, hogy nálunk, különösen pedig Dunántúl, a belmissziói törekvések mindjárt a kezdet kezdetén beletorkollottak az egyház életébe s ma már hivatalos hatóságaink teremtenek hivatalos szerveket a munka végzésére. Ezért a mi munkánk nem lehet más, mint olyan, amely a hivatalos szervekre támaszkodik és azoknak irányítása alatt áll. Erre kell támaszkodnia a gyülekezetekben is. Ámde ez nem eredményezheti azt, hogy a
