Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-16 / 37. szám
10. oldal. BELMISSZIÓ. 1923. galomra szomjazó törekvése számára. Ahol a gyülekezet szivében a lelkipásztor személye körül ilyen egyházvédő csapat alakulhat, ott a békesség angyala viszi csakhamar a lelki fejlődés utján az okos szüzek lámpáját a Krisztus elé. Harc nélkül nem jön el a béke. Ha azonban a lelkész törhetetlen hittel és akarattal forgatja az apostoli fegyvereket és bízik hozzája a gyülekezet jobbjainak a lelke: akkor a szentek egyességének erényeivel jó kovászt helyez el a könyörgést meghallgató Isten a nyájnak szivében; a hü pásztor biztos lehet afelől, hogy lélekben és igazságban végzett imádságai és az Ur oltáráért folytatott szentséges küzdelmei minden ördögi megrontás ellen immunizálják a gyülekezetét. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a gyülekezeti munkák sikerének van egy sérthetetlen technikai szabálya is és ez — mint tapasztalt munkások arany-tanácsa — így szól: Semmi túlzás! Gyülekezeti munkák. Különleges helyzetüknél fogva a templomon kívüli belmíssziói munkákat a legintenzívebben a városi gyülekezetek karolják fel. Teljesen igaza van Kádár Lajos nagykanizsai lelkésztársunknak, amikor azt Írja jelentésében, hogy az egyesületi élet és munka az a terület, amely felé irányozza a tekintetét a város társadalma, ezáltal vétetjük magunkat észre és ezáltal szerzünk barátokat a kívülállók között. Kaposváron a a Lorántffy Zs. Egyesület és Nagykanizsán a Ref. Nőegylet fejt ki az énekkarokkal, vallásos ünnepek és kulturesték rendezésével, iratterjesztéssel széleskörű munkát. Keszthelyen pedig a fiókegyház apostoli buzgalmú gondnoka: Kesztyűs Lajos, gazd. akad. tanár úr tartja ébren a szétszórt atyafiakban a református öntudatot. Erős lélekre mutat az általa megszervezett Bethlen Gábor Kör is. Falusi gyülekezeteink sorából gazdag tevékenységgel emelkednek ki: Beleg, Erdőcsokonya, Hetes, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kaposmérő, Kaposszentbenedek, Kisbajom, Mezőcsokonya, Nagykorpád, Somogyjád, Somogyszob, Vásárosbéc — gyermek- és ifj. istenitiszteletekkel, vasárnapi iskolával, vallásos és kulturestélyekkel, iskolai és templomi ünnepélyekkel, iratterjesztéssel, itt-ott ifjúsági körök, egyesületek és énekkarok vezetésével. Vallásos estéket tartottak, hazafias ünnepeket és templomi ünnepélyeket rendeztek iratterjesztéssel: Bürüs-Várad, Csököly, Darány (énekkarral), Görgeteg, Hencse (gyermekistenitiszteletek és vasárnapi iskola), Kastélyosdombó, Kisdobsza, Kutas, Lábod, Magyaratád, Magyarujfalu, Nagydobsza, Rinyahosszufalu, Rinyakovácsi, Somogyhatvan, Somogyvisonta, Somogyviszló, Szomajom, Szörény, Zádor, Kisasszond, Nagybajom, Zselickisfalud. Van hely, ahol a vallásos esték láiogatottabbak, mint a templomok. Lábodon a vallásos érzés fokozására és a templom látogatására jótékonyan hatottak. Igen kedveltek a rendkívüli templomi ünnepek esti órákban. Reformációi emlékünnep, ó-évi, karácsonyesti nagyheti és sátoros ünnepek előestéjén bűnbánati áhitatosságok. Ilyenek tartattak Hetesen, Kaposmérőn, Kaposszentbenedeken, Somogyjádon. Hetesen a gyülekezet templomi csillárt is szerzett. A gyülekezet fegyelmezése jelentkezik egyházközségi fegyelmi bíróság által gyakorolva Kaposmérőn. d) „Nagy Lajos—Huszár Aladár Belmíssziói Alap.“ Kevés jelenteni valója van erről az egyhm. belmissziói bizottságnak, amely a Bs. R. E. és a lelkészi körök elnökségével egyetértőén az előgyüjtési akciót megindította. A célok ismeretesek. Most már nem beszélünk róluk, hanem az anyagi eszközök birtokában cselekedetekkel óhajtjuk a gyülekezeti élet fejlődéstörténetét továbbirni. Az alapnak jelenben 90 alapító tagja van s az 5 évre szóló kötelező ajánlatok pénzértéke 2 millió korona. Az eredmény az egyházi sajtó utján széles körökben feltűnést keltett. Isten segítségével azon leszünk, hogy ezzel az alappal egyházmegyénknek valóban hasznos szolgálatot tehessünk és ezáltal is példát adhassunk másoknak. Egy azonban bizonyos és pedig az, hogy az alapjegyzés sikerének titka a célok varázsa mellett annak a két embernek a jellemében rejlik, akiknek a nevét sikerült megnyernünk arra, hogy azt az alap elé Írhassuk. Engedjék meg azért, hogy a belmissziói törekvések zászlóját egy jobb jövő eszményében tisztiszteletünk jeléül Esperesünk és Gondnokunk, előtt meghajtsuk. Ezek után vagyunk a nt. és tek. Egyházmegyei Közgyűlésnek mély tisztelettel Kaposszentbenedek, 1923 julius 7-én, alázatos szolgái: Kovács József Szabó Bálint az egyházm. belmissz. biz. az egyházm. belmissz. biz. előadója. tígyv. alelnöke. Hitelesítjük: Kádár Lajos. Izsák Aladár. Vissza a forráshoz. Egyházi életünk mai forrongó állapotát legjobban jellemzi ez a szó: meglátás. Minden, ami történik, szónoklatok, viták, cselekvések, tenni akarások, meglátásból, nagy mulasztások és nagy lehetőségek meglátásából fakadnak. És a nagy mulasztások és nagy lehetőségek mélyén ma se rejlik más, mint a reformáció korában: a szentirás. Minden mulasztásnak és tévedésnek, akár gyakorlati, akár elvi természetű legyen az, a gyökere nem más, mint az, hogy a reformáció, amely ma már nem küzd azzal a nehézséggel, hogy nincs biblia és az emberek nem tudnak olvasni, még máig se érte el azt a nagy célját, hogy híveit bevezesse a Szentirás mélyébe, bizalmas viszonyba hozza vele és bibliaolvasó keresztyéneket formáljon. És minden lehetőségnek és reménységnek az a hit a forrása,
