Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1923-09-16 / 37. szám

10. oldal. BELMISSZIÓ. 1923. galomra szomjazó törekvése számára. Ahol a gyüle­kezet szivében a lelkipásztor személye körül ilyen egyházvédő csapat alakulhat, ott a békesség angyala viszi csakhamar a lelki fejlődés utján az okos szüzek lámpáját a Krisztus elé. Harc nélkül nem jön el a béke. Ha azonban a lelkész törhetetlen hittel és aka­rattal forgatja az apostoli fegyvereket és bízik hozzája a gyülekezet jobbjainak a lelke: akkor a szentek egyességének erényeivel jó kovászt helyez el a kö­nyörgést meghallgató Isten a nyájnak szivében; a hü pásztor biztos lehet afelől, hogy lélekben és igazság­ban végzett imádságai és az Ur oltáráért folytatott szentséges küzdelmei minden ördögi megrontás ellen immunizálják a gyülekezetét. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a gyülekezeti munkák sikerének van egy sérthetetlen technikai szabálya is és ez — mint tapasztalt mun­kások arany-tanácsa — így szól: Semmi túlzás! Gyülekezeti munkák. Különleges helyzetüknél fogva a templomon kí­vüli belmíssziói munkákat a legintenzívebben a városi gyülekezetek karolják fel. Teljesen igaza van Kádár Lajos nagykanizsai lelkésztársunknak, amikor azt Írja jelentésében, hogy az egyesületi élet és munka az a terület, amely felé irányozza a tekintetét a város tár­sadalma, ezáltal vétetjük magunkat észre és ezáltal szerzünk barátokat a kívülállók között. Kaposváron a a Lorántffy Zs. Egyesület és Nagykanizsán a Ref. Nőegylet fejt ki az énekkarokkal, vallásos ünnepek és kulturesték rendezésével, iratterjesztéssel széleskörű munkát. Keszthelyen pedig a fiókegyház apostoli buz­­galmú gondnoka: Kesztyűs Lajos, gazd. akad. tanár úr tartja ébren a szétszórt atyafiakban a református öntudatot. Erős lélekre mutat az általa megszervezett Bethlen Gábor Kör is. Falusi gyülekezeteink sorából gazdag tevékeny­séggel emelkednek ki: Beleg, Erdőcsokonya, Hetes, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kaposmérő, Kaposszent­­benedek, Kisbajom, Mezőcsokonya, Nagykorpád, Somogyjád, Somogyszob, Vásárosbéc — gyermek- és ifj. istenitiszteletekkel, vasárnapi iskolával, vallásos és kulturestélyekkel, iskolai és templomi ünnepélyekkel, iratterjesztéssel, itt-ott ifjúsági körök, egyesületek és énekkarok vezetésével. Vallásos estéket tartottak, haza­fias ünnepeket és templomi ünnepélyeket rendeztek iratterjesztéssel: Bürüs-Várad, Csököly, Darány (ének­karral), Görgeteg, Hencse (gyermekistenitiszteletek és vasárnapi iskola), Kastélyosdombó, Kisdobsza, Kutas, Lábod, Magyaratád, Magyarujfalu, Nagydobsza, Rinya­­hosszufalu, Rinyakovácsi, Somogyhatvan, Somogy­­visonta, Somogyviszló, Szomajom, Szörény, Zádor, Kisasszond, Nagybajom, Zselickisfalud. Van hely, ahol a vallásos esték láiogatottabbak, mint a templomok. Lábodon a vallásos érzés fokozá­sára és a templom látogatására jótékonyan hatottak. Igen kedveltek a rendkívüli templomi ünnepek esti órákban. Reformációi emlékünnep, ó-évi, karácsony­esti nagyheti és sátoros ünnepek előestéjén bűnbánati áhitatosságok. Ilyenek tartattak Hetesen, Kaposmérőn, Kaposszentbenedeken, Somogyjádon. Hetesen a gyü­lekezet templomi csillárt is szerzett. A gyülekezet fe­gyelmezése jelentkezik egyházközségi fegyelmi bíró­ság által gyakorolva Kaposmérőn. d) „Nagy Lajos—Huszár Aladár Belmíssziói Alap.“ Kevés jelenteni valója van erről az egyhm. bel­­missziói bizottságnak, amely a Bs. R. E. és a lel­­készi körök elnökségével egyetértőén az előgyüjtési akciót megindította. A célok ismeretesek. Most már nem beszélünk róluk, hanem az anyagi eszközök birtoká­ban cselekedetekkel óhajtjuk a gyülekezeti élet fejlő­déstörténetét továbbirni. Az alapnak jelenben 90 ala­pító tagja van s az 5 évre szóló kötelező ajánlatok pénzértéke 2 millió korona. Az eredmény az egyházi sajtó utján széles körökben feltűnést keltett. Isten segítségével azon leszünk, hogy ezzel az alappal egyházmegyénknek valóban hasznos szolgálatot te­hessünk és ezáltal is példát adhassunk másoknak. Egy azonban bizonyos és pedig az, hogy az alap­jegyzés sikerének titka a célok varázsa mellett annak a két embernek a jellemében rejlik, akiknek a nevét sikerült megnyernünk arra, hogy azt az alap elé Ír­hassuk. Engedjék meg azért, hogy a belmissziói törekvések zászlóját egy jobb jövő eszményében tisz­­tiszteletünk jeléül Esperesünk és Gondnokunk, előtt meghajtsuk. Ezek után vagyunk a nt. és tek. Egyházmegyei Közgyűlésnek mély tisztelettel Kaposszentbenedek, 1923 julius 7-én, alázatos szolgái: Kovács József Szabó Bálint az egyházm. belmissz. biz. az egyházm. belmissz. biz. előadója. tígyv. alelnöke. Hitelesítjük: Kádár Lajos. Izsák Aladár. Vissza a forráshoz. Egyházi életünk mai forrongó állapotát legjobban jellemzi ez a szó: meglátás. Minden, ami történik, szónoklatok, viták, cselekvések, tenni akarások, meg­látásból, nagy mulasztások és nagy lehetőségek meg­látásából fakadnak. És a nagy mulasztások és nagy lehetőségek mélyén ma se rejlik más, mint a refor­máció korában: a szentirás. Minden mulasztásnak és tévedésnek, akár gyakorlati, akár elvi természetű legyen az, a gyökere nem más, mint az, hogy a reformáció, amely ma már nem küzd azzal a nehézséggel, hogy nincs biblia és az emberek nem tudnak olvasni, még máig se érte el azt a nagy célját, hogy híveit beve­zesse a Szentirás mélyébe, bizalmas viszonyba hozza vele és bibliaolvasó keresztyéneket formáljon. És min­den lehetőségnek és reménységnek az a hit a forrása,

Next

/
Thumbnails
Contents