Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1922-03-26 / 13. szám

52. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1922. — Bereczky Albert — Tildy Zoltán. Krisztus győz! . . . Elmélkedések. Kaposvár. 1922. címmel meg­jelent szerzők ama könyve, melyekről lapunk is em­lítést tett. A müvet ismertetni fogjuk. — A Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai R.-t. március 29-én (szerdán) d. u. fél 5 órakor Budapesten a Ref. Theológia Ráday-könyvtártermében (IX., Ráday-u. 28.) tartja IV-ik rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Az igazgatóság jelen­tése az 1921-iki üzletévrői. Az igazgatóság számadása az 1921. üzletévről és indítványa az évi nyereség megállapítása és hovafordítása iránt. 2. A felügyelő­bizottság jelentése. 3. A felmentés megadása az igaz­gatóság és felügyelő-bizottság részére. 4. Az igazgató­ság tiszteletdíjának megállapítása. 5. A felügyelő-bizott­ság megválasztása és tiszteletdíjának megállapítása. — Gyülekezeti törzskönyv. A Reformáció idei 6.-ik számában Barát József gyermelyi lelkész érdekes tervezetet közöl a gyülekezeti törzskönyvröl. A törzskönyvben ä következő rovatok volnának : „ 1. A gyülekezeti tag neve, 2. foglalkozása, 3. lakása, 4. szüleinek neve, 5. születésének helye, ideje, 6. keresz­telésének helye, ideje, 7. konfirmációjának helye, ideje, 8. házasságkötésének helye, ideje, 9. egyházi esküjé­nek helye, ideje, 10. Házastársának neve, vallása, törzslapszáma, 11. házastársának halála, elválása, 12. újra házasodott, kivel, mikor? 13. elköltözött hova, mikor? 14. a tagok közül töröltetett, miért, mikor? 15. egyházi és világi viselt tisztségei, 16. milyen vallásos egylet tagja, 17. anyagi helyzete, 18. halála. Jegyzetek rovat, amelybe vezethető volna az áttérés, büntetés egyházilag, világilag. Milyen gyülekezeti munkában vesz részt? Nagyobb ado­mányai : Alapítványt tett stb. Mig a lap másik oldala a gyermekeknek volna szánva 12 sorszámmal s a következő kérdésekkel: 1. a gyermek neve, 2. szüle­tési helye és ideje, 3. vallása, 4. konfirmáltaíott ? 5. meghalt. 6. saját törzslapszáma, amit akkor írunk be, ha a gyülekezeti tagok sorába lépett. A jegyzet rovatba jöhetne a gyermekek vallására vonatkozó meg­egyezés száma; törvényesítés; örökbefogadás; a gyám ; nagykorusítás, elköltözés, áttérés, büntetések; árva­házba küldés stb. HIVATALOS RÉSZ. A dunántúli református egyházkerület püspökétől. 936/1922. szám. "" Nagytiszteletü Iskolaszéki Elnök Úr! A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr 26998/1922. VI. sz. alatti rendeletéből legyen szabad becses figyelmébe kérhetnem a következőket: „A tanuló-ifjuságnak helyes irányban való-cél­tudatos nevelését az iskola a társadalom segítő közre­működése nélkül eredményesen nem végezheti el, mert a tanuló az iskolánkivüli időben igen gyakran olyan hatások alá kerül, melyek az iskola fáradságos munkásságának az eredményét legyöngítik, olykor teljesen ellensúlyozzák. Okvetlenül szükséges ezért, hogy a társadalom közreműködésével a szülői ház és az iskola közötti kapcsolat intézményes biztosításával tétessék kísérlet arra, hogy az iskola számára olyan környezet terem­tessék, melyben a jövő nemzedék, lelki- és testi tiszta­ságban felnevelkedve, nemzeti ideálokért lelkesedni és küzdeni képes legyen. Ez okból felhívom a Tanfelügyelő Urat, intéz­kedjék, hogy a felügyelete alatt álló állami, községig társulati, magán- és izraelita elemi nép- és polgári iskolákban, továbbá elemi népiskolai tanítóképző-inté­zetekben gyakrabban, de évenként legalább háromszor, a folyó iskolaévben pedig legalább kétszer szülői érte­kezletek tartassanak. Minthogy azonban csakis gondosan és jól elő­készített szülői értekezletek biztosíthatják a kívánt eredményt, az osztatlan elemi népiskolákban a tanító, osztott elemi népiskolákban az igazgató (vezető-tanító) és a tanítótestület, polgári iskolákban az igazgató a tanári testülettel együttesen a legnagyobb körültekin­téssel rendezzék az összejöveteleket és gondoskodjanak azoknak a szülők előtt való kívánatossá, érdekessé és minden fölött értékessé tételéről, napirendre tűzvén mindazokat a kérdéseket, illetőleg azoknak a szülők bevonásával való megbeszélését, amelyek a fentebb említett cél elérésére alkalmasak lehetnek. Az elemi népiskolai tanítóképző-intézetekben csak a velük kapcsolatos gyakorló-iskolákba járó gyermekek szülői hivandók össze. Itt az igazgatónak és a tanári testületnek az a feladata, hogy a szülői értekezleteket oly módon szervezze és vezesse a gyakorló-iskolai tanító bevonásával, hogy a tanítójelöltek (két utolsó évfolyam növendékei), akiknek jelenlétét kötelezővé teszem, a szülői értekezletekre nézve a jövőben érté­kesíthető hasznos tapasztalatokat szerezhessenek. A szülői értekezleteken tárgyalandó kérdések közül kiemelendőnek tartom a tanulók jellemének fej­lesztésére, vallásosságának és hazafiasságának emelé­sére, testi és lelki tisztaságának és épségének biztosí­tására, betegségek ellen való küzdelemre, a rendes iskolába járásra, a tanulók iskolánkivüli foglalkoztatá­sára, munkásságára, magatartásának ellenőrzésére, társadalmi nevelésére vonatkozó kérdéseket s mind­ezekben a szülői ház szerepének kiemelésére, a szülői háznak általános közreműködésére vonatkozó kérdé­seket. Természetesen a szülői értekezletekről minden politikai és felekezeti kérdés kikapcsolandó. A szülői értekezletek összehívása egyrészt a helybeli sajtó útján, másrészt a tanuíó-ifjuság útján történhetik. Meg vagyok arról győződve, hogy a gondosan előkészített és vezetett szülői értekezleteknek idővel meg lesz a kellő eredményük és az iskola mihamarabb értékes segítőtársat nyer a szülői ház útján a társa­dalomban, mely ez összejövetelek hatása alatt bizonyára nagyobb figyelmet fog fordítani az iskola nevelő hatását lerontó körülmények ellensúlyozására. A szülői értekezletekről, valamint azok észlelhető hatásáról minden tanév végén rövid összefoglaló jelen­tést kívánjon be s azokat iskolafajonként elkülönítetten terjessze fel, kiemelve azokat a jelentősebb mozzana­tokat vagy eredményeket, amelyek figyelembevételével e rendeletem esetleges kiegészítése iránt intézkedés volna teendő. A most előadottak a kisgyermeknevelés és gyer­mekvédelem fogalomkörében a bármily jellegű kisded­­óvó-intézetekben megtartandó szülői értekezletekre nézve is irányadókul szolgálnak.“ őszinte tisztelettel maradtam Balatonkenesén, 1922 március 18-án kész szolgája,: Németh István püspök. Pápa, 1922. főiskolai könyvnyomda.

Next

/
Thumbnails
Contents