Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-03-12 / 11. szám
44. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1922. — Az Őrálló Református Társaság Budapest székhellyel „Őrálló Részvénytársaság“ cég alatt részvénytársaságot szándékozik alapítani a következő feltételek mellett: 1. A részvénytársaság tárgya az „Őrálló“ című hetilapnak kiadása, annak napilappá fejlesztése, kálvinista jellegű lapok, folyóiratok, könyvek kiadása és terjesztése s általában az Öráiló Református Társaság alapszabályszerü céljainak megvalósítása. 2. A részvénytársaság tartama 50 esztendő. 3. A részvénytársaság alaptőkéje 2,000.000 korona, mely 20.000 darab, egyenkint 100 korona névértékű, névre szóló, teljesen befizetett részvényből áll. A részvények kibocsátási ára 110 korona, mely összegből 10 korona az alapítási költségeket fedezi. 4. A részvénytársaság már 5000 darab részvény jegyzése és teljes befizetése után megalakul, de a megalakulástól, illetve a cégjegyzéstől számított egy éven belől alaptőkéjét 2,000.000 koronára kiegészíti. 5. Az alapító Társaság fenntartja a jogot, hogy a részvénytársaság első igazgatóságát az első három évre kinevezze. 6. Részvényt lehet jegyezni az „Őrálló Református Társaság“ hivatalos helyiségében (Budapest, IX., Kálvin-tér 7. sz., a templom mögött). Vagy a sajátkezű aláírással ellátott aláírási ív postán odaküldendő. A jegyzett, részvények Összegét (darabonkint 110 koronát) az „Őrálló Református Társaság“ 49462. számú postatakarékpénztári lapján a folyószámlájára tessék befizetni. Az aláírások záró határideje 1922. évi május hó 20.-ának déli 12 órája. — Az aláírások között találjuk református egyházi életünk kitűnőségei közül Gonda Bélát, Forgács Gyulát, Sebestyén Jenő dr.-t, Ravasz Árpádot, stb. A tervezetet melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. HIVATALOS RÉSZ. A dunántúli református egyházkerület püspökétől. 812, 813, 814/1922. szám. Nagy tiszteletű Lelkész Úr! Az alábbi vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendeleteket miheztartás végett van szerencsém közölni: ' j A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 27.919/922. szám. M. p. ü. o. Mai válságos helyzetünkben a magyar iskolának egyik legfontosabb hivatása, hogy a nemzeti érzést és öntudatot egyrészt a tanuló-lfjuságban kifejlessze, másrészt pedig nevelő példájával széttagolt társadalmunkban is erősítse. Ennek a célnak elősegítésére, valamint az iskolának és a közönségnek egybekapcsolására az iskolai hazafias ünnepélyek mindenkor kiváló alkalomnak bizonyultak. * Minthogy a nagy márciusi nemzeti eszmék fellobbanásának és mindenkit magával ragadó győzelmes térhódításának emlékünnepe iskoláinknak már eddig is egyik kiemelkedő, jellemképző, nemzeti érzést fejlesztő eseménye volt: elrendelem, hogy márc. 15-én valamennyi, rendelkezésem és vezetésem alatt álló tanintézetben a nap jelentőségének megfelelő hazafias ünnepély tartassák. Az ünnep jeléül minden iskola és egyéb intézmény tűzze ki a nemzeti lobogót. Az ünnepély tárgysorára, az emlékbeszéd tartalmára nem kívánok közelebbi útmutatást adni. Hiszem azonban, hogy a tanítóság és a tanárság kapcsolatba hozza múlt századbeli szomorú helyzetünket a mai idők válságos viszonyaival. Rá fog mutatni, hogy amint nemzetünk az akkori idők nehézségeiből életerősen került ki a jövendőbe vetett rendíthetetlen bizodalom, a mindenkit átható hazaszeretet, a kötelességtudás segítő erejével: ép úgy mindnyájunknak vállvetett küzdelmével, az isteni gondviselésben való törhetetlen reménységgel újból felépíthetjük porba döntött szegény hazánkat, a sokat szenvedett Magyarországot. Budapest, 1922. évi március hó 6-án. II. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 18200/922. szám. VHI/d. ü. o. A minisztertanács f. évi január hó 7-én tartott ülésében határozatilag kimondotta, hogy mindazok a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akik hivatali állásukból, illetőleg alkalmaztatásukból kifolyólag 25 katasztrális holdnál, illetőleg amennyiben szőlővel beültetett területről van szó, 10 katasztrális holdnál nagyobb ingatlannak a haszonélvezetében állanak, 1922. évi január hó 1-től kezdve az 1920. évi 7041. M. E. sz. rendelettel engedélyezett havi drágasági segélyben, valamint az 1921. évi 8.400. M. E. sz. rendelettel engedélyezett rendkívüli segélyben egyáltalában nem részesülhetnek. Ezt a rendelkezést szives tudomásul vétel végett oly megjegyzéssel van szerencsém a főtiszt, egyházi Főhatósággal közölni, hogy az ezen rendelkezés hatálya alá eső községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók és óvónők havi drágasági és rendkívüli segélyének 1921. évi december hó végével leendő megszüntetése iránt a kir. pénzügyigazgatóságok útján egyidejűleg külön intézkedtem. Budapest, 1922. évi február hó 25-én. III. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 767/1922. ein. szám. A József kir. herceg Szanatórium Egyesület immár két évtized óta országos küzdelmet folytat szép eredménnyel a magyar népet oly nagy mértékben pusztító tüdővész ellen. Kitűzött feladatának tisztán csak a nagyközönség adományaiból összegyűjtött anyagi eszközök segítségével tud megfelelni, mely segítséget ismét kénytelen igénybevenni, miután a háborús évek s az ezt követő forradalmak tartatéktőkéjét teljesen felemésztették. Ez oknál fogva a nevezett egyesület elnöke azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy miként az előző években, úgy az idén is engedélyezzem részére az iskolai gyűjtések megtarthatását. Miután a nemes cél érdekében dolgozó egyesület működését a magam részéről is előmozdítani óhajtom, van szerencsém értesíteni Cimet, hogy az egyesület kérelmére az állami és az államilag segélyezett községi elemi népiskolákban, az állami tanító- és tanítónőképző-intézetekben, az állami polgári, felső leány- és felsőkereskedelmi iskolákban, a gimnáziumokban és reáliskolákban, valamint az iparos- és kereskedőtanonc-iskolákban a folyó év április havában egy alkalomra, iskolai adományok gyűjtésére adtam engedélyt. Budapest, 1922. évi március hó 3-ánJ yass * Őszinte tisztelettel maradtam Balatonkenese, 1922 márc. 8. kész szolgája: Németh István püspök. Pápa, 1922. Főiskolai könyvnyomda.
